Fotó: Varga György/MTI
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára egy hétfői szakmai konferencián.
2024. április 22., 17:002024. április 22., 17:00
2024. április 22., 17:052024. április 22., 17:05
Dinescu emlékeztetett arra, hogy Románia már 2011 márciusában csatlakozhatott volna a schengeni térséghez. Közlése szerint az ágazat 2012-től mostanáig összesen 19,1 milliárd eurós veszteséget könyvelt el, ami a romániai közúti fuvarozás 2023-as forgalmának felel meg. Radu Dinescu elmondta, hogy jelenleg a fuvarozók 8-16 órát várakoznak a magyarországi átkelésre,
„Ez akkor történt, amikor az egyik nagy autóipari cégnek választania kellett Magyarország és Románia, Nagyvárad és Debrecen között, és a hosszú várakozási idő miatt úgy döntött, hogy nem Romániában, hanem Magyarországon marad” – idézte az illetékest az Agerpres hírügynökség. Dinescu hozzátette, hogy a román-bolgár határon jelenleg 36 óra az átlagos várakozási idő.
Az UNTRR főtitkára szerint a nem schengeni határokon egyenesen „katasztrofális” a helyzet, a román-ukrán határnál 10-15 napot kell várakozniuk a fuvarozóknak az átkelésre.
Mint ismert, tavaly Ausztria ellenállása miatt hiúsult meg Románia schengeni integrációja. Az ország – Bulgáriával együtt – idén március 31-étől hivatalosan a schengeni övezet részévé vált ugyan, ám a határnyitás egyelőre csak a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik, a közúti átkelésre nem. Ráadásul az Air Schengen sem működik még tökéletesen, mivel számos tagállam nem tartja tiszteletben. Számos román állampolgár – köztük több politikus – arra panaszkodott, hogy közép- és nyugat-európai országok repülőterein továbbra is ellenőrzik a Romániából érkező
utasok úti okmányait.
Klaus Iohannis államfő szerda este Brüsszelben kijelentette: nem teljesen világos mindenki számára, hogy mit jelent Románia belépése az Air Schengenbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!