2012. október 22., 07:542012. október 22., 07:54
A javaslatot az Európai Parlamentnek és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia – derül ki az EB közleményéből. Andor László foglalkoztatás- és szociális politikáért felelős uniós biztos rámutatott, a pénzösszegből a finn telefongyártó kivonulása nyomán munka nélkül maradt Kolozs megyeiek átképzését biztosítanák, így az érintettek hatékonyan alkalmazkodhatnának a munkaerő-piaci kereslethez.
„A telefongyártást egyre több vállalat a gyorsan fejlődő, elsősorban ázsiai térségekbe helyezi át, így a nemeszsuki üzemben dolgozó munkásoknak egyéb téren kell képezniük magukat” – hangsúlyozta Andor. Az Európai Bizottság közleményéből kiderül az is, Kolozsvár környékén a számítástechnikai és a kommunikációs ágazatban meglévő állások mintegy 40 százalékkal csökkentek a Nokia gyárának bezárása miatt.
Az elbocsátott zsuki munkások számára összeállított program becsült értéke egyébként 4,5 millió euró, ebből 2,9 millió eurót biztosít az EB. A támogatásnak köszönhetően a Nokia-gyár korábbi alkalmazottai tanácsadáson, valamint szakmai képzésen vehetnek részt, pénzügyi támogatást kapnak saját vállalkozásuk beindításához, emellett további, a munkakeresést elősegítő anyagi hozzájárulásokban is részesülnek, például utazási utalványok formájában.
Az EB egyébként a Nokia finnországi gyáraiból elbocsátott alkalmazottak támogatásának is helyt adott. A Nokia 2011 szeptemberében közölte, hogy a piac pangása miatt megszünteti a gyártást Nemeszsukon, üzemét Ázsiába helyezi át. A gyár elmúlt év végi bezárása mintegy 2300 embert érintett. A finn telefongyártó 2008-ban építette meg romániai üzemét 60 millió eurós beruházással, állami támogatás mellett. A Nokia kivonulását követően a nemeszsuki Tetarom 3 ipari parkba három nagyvállalat is „beköltözött”, a beruházást már az olasz Battistero pékség, a háztartási gépeket előállító, szintén olasz De’Longhi, valamint az autóalkatrészeket gyártó németországi Bosch is megkezdte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Látogatottsági adatok