A jövedelmek közötti egyenlőtlenségek társadalmi feszültségeket szülnek
Fotó: Orbán Orsolya
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése. A kolozsvári közgazdászok arra is ráirányítják a figyelmet, hogy bár az utóbbi években csökkentek az egyenlőtlenségek, továbbra is a társadalmi feszültségek egyik fő forrását jelentik. Szász Levente közgazdász, a BBTE rektorhelyettese a Krónikának úgy fogalmazott: a társadalmi feszültségek abban is jól mérhetők, hogy bár az átlagbér és a háztartások jövedelme jelentősen növekedett, a társadalomban mégis jelentős elégedetlenségek mutatkoznak – ez akár a tavalyi választások eredményeiben, a szélsőségek erősödésében is megmutatkozik. A helyzeten pedig – megfelelő kormányzati lépések nélkül – tovább ronthatnak a májusi államfőválasztás után nagy valószínűséggel érkező gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek a költségvetési hiány, illetve az államadósság visszaszorítása érdekében elkerülhetetlennek tűnnek.
2025. április 30., 19:102025. április 30., 19:10
2025. április 30., 19:162025. április 30., 19:16
Az ország európai uniós csatlakozása óta, de különösen az elmúlt 7–8 évben a fizetések nominális értékben látványosan növekedtek Romániában, a havi nettó átlagkereset a 2007-es 312 euróról 2024-re több mint háromszorosára, 1045 euróra emelkedett. Még a vásárlóerőt erodáló inflációt is figyelembe véve is jelentős a növekedés: a nettó átlagfizetés több mint 122 százalékkal nőtt, és Románia több európai országot is megelőz – von mérleget az EU-csatlakozási szerződés 2005. április 25-ei aláírásának 20. évfordulóján közzétett elemzésében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrehozott Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport.
„Romániában a havi nettó átlagkereset 2023 végén haladta meg először az 1000 eurós küszöböt. És mégis, e pozitív fejlemények ellenére, a romániai lakosság jelentős része másként látja saját havi jövedelmének alakulását, és nem érzi, hogy jelentősen emelkedett volna az életszínvonala. Az eltérő megítélés egyik magyarázata az országon belüli gazdasági egyenlőtlenség.
– értékelte a számok alakulását Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a RoEM koordinátora.
A kutatócsoport friss elemzésében a havi béreket, az azok közötti egyenlőtlenségeket veszi górcső alá 2007-től. Megállapítják: ugyan csökkenő tendenciát láthatunk, ám annak üteme kívánnivalót hagy maga után, főként a legalacsonyabb bérekkel rendelkezők szemüvegén keresztül. „Az egyenlőtlenség csökkenése nagyon lassú: míg 2007-ben a romániai alkalmazottak mintegy 71 százaléka keresett az országos átlag alatt, addig 2023-ban ez az arány valamivel alacsonyabb, 67 százalék. Ez a 4 százalékpontos csökkenés nem jelent releváns javulást a helyzetben, különösen mivel ez a fejlődés 17 év alatt következett be.
– állapította meg Csiki Ottó, a RoEM kutatója.
A lakosság összjövedelmének – amely a bérek és fizetések mellett magában foglalja a szociális juttatásokat, például a nyugdíjakat és a befektetési jövedelmeket is, beleértve a saját vállalkozásokból származó jövedelmeket is – elemzése azt mutatja, hogy a Románia uniós csatlakozása óta eltelt időszakban az összjövedelem szintén látványosan fejlődött, a legjelentősebb növekedést különösen 2016 után regisztrálták. Pontosabban, a RoEM elemzői szerint a teljes havi jövedelem mediánértéke – azaz az összes jövedelem középső értéke, ahol a lakosság fele keres e fölött, a másik fele pedig ez alatt az érték alatt – csaknem ötszörösére nőtt ebben az időszakban: a 2007-es 134 euróról 653 euróra 2024-re. (A BBTE elemzői megjegyzik, hogy a teljes havi jövedelmet egy felnőttre számítják ki, a háztartás összes tagját beleszámítva az egyenletbe. Így az egy főre jutó teljes jövedelem összege alacsonyabb lehet, mint az adott évi átlagbér, mivel ez utóbbit csak a foglalkoztatottak esetében számítják ki.)
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ellenben az egyenlőtlenségi index – amelyet úgy számolnak ki, hogy a népesség legmagasabb jövedelmű 20 százalékát viszonyítják a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalékhoz (a felső 20 százalék az alsó 20 százalékhoz képest) – az egyenlőtlenségek erőteljes csökkenését mutatja:
„Az adatok összességében azt mutatják, hogy a lakosságnak a medián feletti havi jövedelemmel rendelkező szegmenseinek aránya országos szinten egyre kisebb lett, míg ugyanez az arány a lakosság alacsony jövedelmű szegmensei esetében fokozatosan növekedni kezdett. A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése az utóbbi négy évben erőteljesebb, különösen 2024-ben, amely a béremelések, a minimálbér-emelés éve, valamint a nyugdíjemelés éve volt a román gazdaságban” – állapította meg Csiki Ottó.
A válasz megadása érdekében az elemzők megvizsgálták ezt a mutatót az EU más országaiban is, és kiderült, a 2024-re vonatkozó európai rangsorban Románia a hierarchia közepén helyezkedik el, Franciaországgal egy szinten, megelőzve 11 olyan országot, ahol a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyobbak.
„Fontos hangsúlyozni azt is, hogy 2015-ben még mindig Románia volt a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező ország uniós összevetésben, 8,3-as értékkel. Az egyenlőtlenségek csökkentése terén az elmúlt években elért előrelépés tehát figyelemre méltónak tekinthető, különösen az utóbbi években, és sikerült több európai országot is megelőzni.
– összegzett Szász Levente, a RoEM-csoport koordinátora.
Románia egyre inkább felzárkózik a Nyugat-Európában alkalmazott fizetésekhez az információtechnológiai ágazatban – derül ki egy elemzésből, mely szerint tavaly egy itteni programozó bruttó bére szinte annyi volt, mint egy holland IT-fizetés.
Az elemzést olvasva felmerül a kérdés, hogy milyen trendek körvonalazódnak. Hiszen ez a javulás még nagyon friss, és vélhetően törékeny is. A jelenlegi gazdasági helyzet, a magas költségvetési hiány miatt egyáltalán nem kizárható adóemelések, a közszféra béreinek befagyasztása, esetleg más megszorítások oda vezethetnek-e, hogy az elemzésben ismertetett csökkenő tendencia visszafordul, és újra növekedésnek indul az egyenlőtlenség? – kérdeztük Szász Leventétől.
Szász Levente szerint a tavalyi választások is jól illusztrálják a társadalmi feszültségek jelenlétét
Fotó: Székelyhon Tv
„Az állami költségvetés jelenlegi helyzetét, valamint a költségvetési hiány kitűzött csökkentési célját tekintve
Ez természetesen korlátozza az állam lehetőségeit a társadalmi egyenlőtlenségek további csökkentésére” – fejtette ki a közgazdász. Aki szerint egy ilyen nehéz helyzet lehetőséget is teremt arra, hogy a romániai adórendszert az alapoktól átgondolva igazságosabbá, adminisztratív szempontból egyszerűbbé és átláthatóbbá alakítsák.
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
„Ennek kapcsán az elemzésünk eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentek az utóbbi néhány évben, ez a javulás még friss és sérülékeny. Az állami költségvetés és az adórendszer átalakításainak tehát figyelembe kell venniük a jövőben, hogy legalább az eddigi javulást tudják fenntartani, és védelmet biztosítsanak az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeknek, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek ne romoljanak »vissza« a korábbi helyzetre, ami jelentős társadalmi feszültségek forrása” – húzta alá a Krónikának az elemző.
Kérdésünkre, hogy pontosan miben nyilvánulnak meg ma ezek a társadalmi feszültségek, illetve „robbanhat-e” a helyzet a közeljövőben, a BBTE rektorhelyettese úgy fogalmazott: „a társadalmi feszültségek abban is jól mérhetők, hogy bár az átlagbér és a háztartások összjövedelme jelentősen növekedett, a társadalomban mégis jelentős elégedetlenségek vannak
„Amikor a növekedésből nem minden réteg részesül egyenlően, az már önmagában feszültségeket szül. Mivel a helyzet javult az utóbbi időben, mi inkább a helyzet normalizálódására számítunk, ezért is hangsúlyozzuk, hogy a kormány intézkedéseinek a jövőben ezen javulás megőrzését is szem előtt kell tartaniuk” – szögezte le lapunknak Szász Levente.
Óriási a különbség az átlagbérek között, ha megyei lebontásban vizsgáljuk a számokat – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett friss adatsorokból, amelyeket a Digi 24 hírtelevízió vett górcső alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!