A jövedelmek közötti egyenlőtlenségek társadalmi feszültségeket szülnek
Fotó: Orbán Orsolya
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése. A kolozsvári közgazdászok arra is ráirányítják a figyelmet, hogy bár az utóbbi években csökkentek az egyenlőtlenségek, továbbra is a társadalmi feszültségek egyik fő forrását jelentik. Szász Levente közgazdász, a BBTE rektorhelyettese a Krónikának úgy fogalmazott: a társadalmi feszültségek abban is jól mérhetők, hogy bár az átlagbér és a háztartások jövedelme jelentősen növekedett, a társadalomban mégis jelentős elégedetlenségek mutatkoznak – ez akár a tavalyi választások eredményeiben, a szélsőségek erősödésében is megmutatkozik. A helyzeten pedig – megfelelő kormányzati lépések nélkül – tovább ronthatnak a májusi államfőválasztás után nagy valószínűséggel érkező gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek a költségvetési hiány, illetve az államadósság visszaszorítása érdekében elkerülhetetlennek tűnnek.
2025. április 30., 19:102025. április 30., 19:10
2025. április 30., 19:162025. április 30., 19:16
Az ország európai uniós csatlakozása óta, de különösen az elmúlt 7–8 évben a fizetések nominális értékben látványosan növekedtek Romániában, a havi nettó átlagkereset a 2007-es 312 euróról 2024-re több mint háromszorosára, 1045 euróra emelkedett. Még a vásárlóerőt erodáló inflációt is figyelembe véve is jelentős a növekedés: a nettó átlagfizetés több mint 122 százalékkal nőtt, és Románia több európai országot is megelőz – von mérleget az EU-csatlakozási szerződés 2005. április 25-ei aláírásának 20. évfordulóján közzétett elemzésében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrehozott Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport.
„Romániában a havi nettó átlagkereset 2023 végén haladta meg először az 1000 eurós küszöböt. És mégis, e pozitív fejlemények ellenére, a romániai lakosság jelentős része másként látja saját havi jövedelmének alakulását, és nem érzi, hogy jelentősen emelkedett volna az életszínvonala. Az eltérő megítélés egyik magyarázata az országon belüli gazdasági egyenlőtlenség.
– értékelte a számok alakulását Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a RoEM koordinátora.
A kutatócsoport friss elemzésében a havi béreket, az azok közötti egyenlőtlenségeket veszi górcső alá 2007-től. Megállapítják: ugyan csökkenő tendenciát láthatunk, ám annak üteme kívánnivalót hagy maga után, főként a legalacsonyabb bérekkel rendelkezők szemüvegén keresztül. „Az egyenlőtlenség csökkenése nagyon lassú: míg 2007-ben a romániai alkalmazottak mintegy 71 százaléka keresett az országos átlag alatt, addig 2023-ban ez az arány valamivel alacsonyabb, 67 százalék. Ez a 4 százalékpontos csökkenés nem jelent releváns javulást a helyzetben, különösen mivel ez a fejlődés 17 év alatt következett be.
– állapította meg Csiki Ottó, a RoEM kutatója.
A lakosság összjövedelmének – amely a bérek és fizetések mellett magában foglalja a szociális juttatásokat, például a nyugdíjakat és a befektetési jövedelmeket is, beleértve a saját vállalkozásokból származó jövedelmeket is – elemzése azt mutatja, hogy a Románia uniós csatlakozása óta eltelt időszakban az összjövedelem szintén látványosan fejlődött, a legjelentősebb növekedést különösen 2016 után regisztrálták. Pontosabban, a RoEM elemzői szerint a teljes havi jövedelem mediánértéke – azaz az összes jövedelem középső értéke, ahol a lakosság fele keres e fölött, a másik fele pedig ez alatt az érték alatt – csaknem ötszörösére nőtt ebben az időszakban: a 2007-es 134 euróról 653 euróra 2024-re. (A BBTE elemzői megjegyzik, hogy a teljes havi jövedelmet egy felnőttre számítják ki, a háztartás összes tagját beleszámítva az egyenletbe. Így az egy főre jutó teljes jövedelem összege alacsonyabb lehet, mint az adott évi átlagbér, mivel ez utóbbit csak a foglalkoztatottak esetében számítják ki.)
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ellenben az egyenlőtlenségi index – amelyet úgy számolnak ki, hogy a népesség legmagasabb jövedelmű 20 százalékát viszonyítják a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalékhoz (a felső 20 százalék az alsó 20 százalékhoz képest) – az egyenlőtlenségek erőteljes csökkenését mutatja:
„Az adatok összességében azt mutatják, hogy a lakosságnak a medián feletti havi jövedelemmel rendelkező szegmenseinek aránya országos szinten egyre kisebb lett, míg ugyanez az arány a lakosság alacsony jövedelmű szegmensei esetében fokozatosan növekedni kezdett. A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése az utóbbi négy évben erőteljesebb, különösen 2024-ben, amely a béremelések, a minimálbér-emelés éve, valamint a nyugdíjemelés éve volt a román gazdaságban” – állapította meg Csiki Ottó.
A válasz megadása érdekében az elemzők megvizsgálták ezt a mutatót az EU más országaiban is, és kiderült, a 2024-re vonatkozó európai rangsorban Románia a hierarchia közepén helyezkedik el, Franciaországgal egy szinten, megelőzve 11 olyan országot, ahol a jövedelmi egyenlőtlenségek nagyobbak.
„Fontos hangsúlyozni azt is, hogy 2015-ben még mindig Románia volt a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező ország uniós összevetésben, 8,3-as értékkel. Az egyenlőtlenségek csökkentése terén az elmúlt években elért előrelépés tehát figyelemre méltónak tekinthető, különösen az utóbbi években, és sikerült több európai országot is megelőzni.
– összegzett Szász Levente, a RoEM-csoport koordinátora.
Románia egyre inkább felzárkózik a Nyugat-Európában alkalmazott fizetésekhez az információtechnológiai ágazatban – derül ki egy elemzésből, mely szerint tavaly egy itteni programozó bruttó bére szinte annyi volt, mint egy holland IT-fizetés.
Az elemzést olvasva felmerül a kérdés, hogy milyen trendek körvonalazódnak. Hiszen ez a javulás még nagyon friss, és vélhetően törékeny is. A jelenlegi gazdasági helyzet, a magas költségvetési hiány miatt egyáltalán nem kizárható adóemelések, a közszféra béreinek befagyasztása, esetleg más megszorítások oda vezethetnek-e, hogy az elemzésben ismertetett csökkenő tendencia visszafordul, és újra növekedésnek indul az egyenlőtlenség? – kérdeztük Szász Leventétől.
Szász Levente szerint a tavalyi választások is jól illusztrálják a társadalmi feszültségek jelenlétét
Fotó: Székelyhon Tv
„Az állami költségvetés jelenlegi helyzetét, valamint a költségvetési hiány kitűzött csökkentési célját tekintve
Ez természetesen korlátozza az állam lehetőségeit a társadalmi egyenlőtlenségek további csökkentésére” – fejtette ki a közgazdász. Aki szerint egy ilyen nehéz helyzet lehetőséget is teremt arra, hogy a romániai adórendszert az alapoktól átgondolva igazságosabbá, adminisztratív szempontból egyszerűbbé és átláthatóbbá alakítsák.
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
„Ennek kapcsán az elemzésünk eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentek az utóbbi néhány évben, ez a javulás még friss és sérülékeny. Az állami költségvetés és az adórendszer átalakításainak tehát figyelembe kell venniük a jövőben, hogy legalább az eddigi javulást tudják fenntartani, és védelmet biztosítsanak az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeknek, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek ne romoljanak »vissza« a korábbi helyzetre, ami jelentős társadalmi feszültségek forrása” – húzta alá a Krónikának az elemző.
Kérdésünkre, hogy pontosan miben nyilvánulnak meg ma ezek a társadalmi feszültségek, illetve „robbanhat-e” a helyzet a közeljövőben, a BBTE rektorhelyettese úgy fogalmazott: „a társadalmi feszültségek abban is jól mérhetők, hogy bár az átlagbér és a háztartások összjövedelme jelentősen növekedett, a társadalomban mégis jelentős elégedetlenségek vannak
„Amikor a növekedésből nem minden réteg részesül egyenlően, az már önmagában feszültségeket szül. Mivel a helyzet javult az utóbbi időben, mi inkább a helyzet normalizálódására számítunk, ezért is hangsúlyozzuk, hogy a kormány intézkedéseinek a jövőben ezen javulás megőrzését is szem előtt kell tartaniuk” – szögezte le lapunknak Szász Levente.
Óriási a különbség az átlagbérek között, ha megyei lebontásban vizsgáljuk a számokat – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett friss adatsorokból, amelyeket a Digi 24 hírtelevízió vett górcső alá.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!