Bedőlt a román fizetőeszköz. Kedden már 5,35 lej fölött járt az euró árfolyama a kolozsvári valutaváltóknál
Fotó: Rostás Szabolcs
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye: hétfőn még tartotta magát, de kedden az 5 lejes lélektani határ fölé ugrott az euró referenciaárfolyama, és a hiteltörlesztő részletek értékét alakító ROBOR értéke is rég látott ütemben nőtt, és már újra meghaladja a 6 százalékos szintet. Közben egekben a román államkötvények kamata, mínuszban a tőzsde, és Románia azt is kockáztatja, hogy európai uniós pénzektől esik el. Ami nem csak a források, hanem az ország hitelessége szempontjából is sorsdöntő.
2025. május 06., 13:592025. május 06., 13:59
2025. május 06., 18:572025. május 06., 18:57
Történelmi pillanat: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,0378 lej/ eurós referencia-árfolyamot jelentett be, ami 1,21 százalékos növekedést jelent az előző naphoz képest. Az új árfolyam lélektani hatása is erőteljes ugyanakkor, hiszen az 5 lejes küszöböt mostanáig csak alulról súrolta a román deviza árfolyama. A befektetők és a polgárok már a délelőtti órákban lélegzetvisszafojtva várták, meglépi-e a román jegybank, hogy 5 lej feletti referencia-árfolyamot hirdet ki, mivel a bankközi piacon már reggel növekedésnek indult az árfolyam, és délben már elérte az 5,05 százalékos szintet.
A piacokat igazából nem az lepte meg, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) önmagát szuverenistának tituláló elnöke, George Simion nyert, hiszen az a felmérések alapján várható volt, hanem az, hogy a kormánykoalíciót alkotó három alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ – támogatását élvező jelölt, Crin Antonescu nem jutott be a sorsdöntő második fordulóba.
Biztossá vált, hogy a megismételt romániai elnökválasztás május 18-ai második fordulójában George Simion és Nicușor Dan csap össze.
Ezek együttesen már a választás követő nap folyamán kihatottak a bankközi árfolyamra. Ami hétfőn reggel enyhén emelkedéssel indult, de délutánra, miután megerősítették a miniszterelnök lemondását és a kormány bukását, nőtt a nyomás, a devizaeladások nőttek, és fokozódott a tőkekiáramlás Romániából.
Utólag pedig kiderült, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) csak hétfőn 2 milliárd eurót költött arra, hogy stabilan tartsa a lej árfolyamát, miután George Simion győzött az elnökválasztás első fordulójában. A G4media.ro portálnak hivatalos források arról beszéltek, hogy a román devizára nehezedő nyomás már hétfőn reggel elkezdődött, és délutánra fokozódott, mivel a befektetők megpróbáltak megszabadulni a lejtől, és eurót akartak vásárolni, hogy megvédjék tartalékaikat.
A valutaváltóknál igen, de a román jegybank hivatalos árfolyamán még soha „nem járt” 5 lej felett az euró árfolyama
Fotó: Rostás Szabolcs
Dan Suciu, a BNR szóvivője a portálnak megerősítette a lej árfolyamára nehezedő nyomást. „Az utóbbi időben fontos változás történt a devizapiacon. A beáramlások csökkentek, a kiáramlások pedig jelentősen megnőttek. Így annak érdekében, hogy ezeket a mozgásokat mérsékelni lehessen, likviditást kell vonzani a piacról, és a kamatlábaknak emelkedniük kell. Az BNR erre a helyzetre keresi az optimális forgatókönyvet” – mondta Dan Suciu.
Hétfőn a román jegybank 4,9775 lej/euró referencia-árfolyamot adott ki.
pedig mostanáig minden válság – a járványok, az ukrajnai háború, az elszálló infláció – ellenére sikerült stabilan tartania az árfolyamot, mert Románia profitált az európai pénzek masszív beáramlásából és a külföldi portfólióbefektetők milliárdjaiból, akik román államkötvényeket vásároltak, amelyek magasabb kamatot fizettek, mint az európai vagy amerikai államkötvények.
Románia eddigi történetének legmagasabb lej–euró-árfolyamát 2023. május 19-én érte el, amikor a nemzeti bank 4,9783 lej/eurós árfolyamot jelentett be.
Közben hirtelen ugrással a legutóbb jegyzett évi 5,90 százalékról 6,08 százalékra nőtt kedden a lej alapú fogyasztási hitelek, illetve a korábbi években az Első otthon program keretében felvett jelzáloghitelek törlesztőrészletét is befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR), amely hétfőn még tartotta magát a pénteken jegyzett szinten.
Fotó: Rostás Szabolcs
A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6 százalékról 6,16 százalékra, a 12 hónapos ROBOR 6,09 százalékról 6,23 százalékra nőtt.
Hétfő után kedden is magas szinten, 8 százalék környékén maradtak a román állampapírokért ajánlott kamatok – a hét első napján a pénzügyminisztérium le is tett az értékesítésről. De mivel az államnak óriási szüksége van a pénzre, előbb-utóbb arra szorulhat, hogy bevállalja a magas kamatokat – ezt pedig majd mi fogjuk megfizetni, például magasabb adók, illetékek formájában.
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfő este Ilie Bolojan ideiglenes államfőnek benyújtja a lemondását, erről a kormányfő újságíróknak nyilatkozott a PSD hétfő délutáni ülése után.
Az Erste csoport közgazdászai is arról írtak friss helyzetértékelésükben, hogy az első forduló eredménye George Simiont teszi a győzelem favoritjává, aminek negatív piaci következményei vannak „a lejre, illetve a lejben és devizában kibocsátott értékpapírokra nézve”. „Simion Donald Trump amerikai elnök »Make America Great Again« mozgalma támogatójának tartja magát. Őt kell favoritnak tekinteni a második fordulóban. Első fordulós győzelmére azt követően került sor, hogy Románia illegális kampány és esetleges orosz beavatkozás vádjával törölte a 2024. decemberi elnökválasztást, amikor a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyerte az első fordulót. Mi több, Bukarest centrista főpolgármestere, Nicușor Dan megelőzte Antonescut, aki a kormánykoalíció jelöltje volt.
– idézett az elemzésből a Profit.ro gazdasági portál.
Miután már a hétfői nyitáskor beleremegett a választások eredményébe, a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a keddi kereskedés első félórájában 0,9 százalékos mínuszban állt az irányadó BET index, így az éves szintű visszaesés 1,3 százalék. A BVB adatai szerint a likviditás több mint 20 millió lej volt.
A Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál összegzése szerint a hétfői nap folyamán közel 3 százalékot veszített a piac.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Az év eleje óta csak egyetlen BVB-index emelkedett, az energetikai és közüzemi vállalatokat tartalmazó BET-NG, amely mindössze 0,2 százalékos nyereséget mutat. Máshol a csökkenés a BETAeRO 7,7 százaléktól a BET-EF 0,4 százalékig terjedt.
A kormányválság, amelyet Marcel Ciolacu PSD-vezér miniszterelnöki lemondása és a PSD kormányból való kilépése váltott ki, az állam pénzügyei szempontjából bonyolult időszakban következik be. A Profit.ro legfrissebb információi szerint Romániát most az európai alapok felfüggesztése fenyegeti, mivel nem teljesíti a költségvetési reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásait, és az Európai Bizottság június elején várhatóan küld egy erre vonatkozó üzenetet, ami súlyos csapást jelent az ország ingatag helyzetére a külföldi pénzügyi piacokon. Ugyanakkor a kormány azt is kockáztatja, hogy akár 13,5 milliárd eurónyi, a helyreállítási alapból (PNRR) származó forrást is veszélybe sodor – ezekről az összegekről zajlik az újratárgyalási folyamat az Európai Bizottsággal.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
szóljon hozzá!