Vért akartak látni. A szakértő szerint a romániai elnökválasztáson nem az eszmék ütköztek, hanem a frusztrációk
Fotó: Orbán Orsolya
A fősodratú pártokból való kiábrándultság vezetett a megismételt romániai elnökválasztás vasárnapi első fordulójának némileg meglepő eredményéhez, a magyarokat pedig csak kis mértékben lehetett mozgósítani magyar jelölt híján – értékelt a Krónikának a megmérettetés után Pászkán Zsolt. A Magyar Külügyi Intézet külső szakértője úgy véli, az előre hozott választás rendkívül kockázatos lenne Románia számára, emellett kifejtette a véleményét a koalíció jelöltje kudarcának okairól, a pártokat sújtó vezetőválságról, továbbá kitért arra is, alkalmas lenne-e államelnöknek Nicușor Dan, és magyar szempontból mi várható Bukarest főpolgármesterétől, ha ő nyer.
2025. május 06., 19:302025. május 06., 19:30
2025. május 07., 08:172025. május 07., 08:17
A romániai államfőválasztás első fordulója kapcsán nem nagyon van mit a magyar közösség szemére vetni Pászkán Zsolt elemző szerint, hiszen Crin Antonescu, a koalíció jelöltje csak azokban a megyékben nyert, ahol jelentős számban élnek magyarok. Az elnökválasztás eredménye kapcsán először arra voltunk kíváncsiak, minek tudható be, hogy a George Simion és Călin Georgescu képviselte szélsőséges eszmék ekkora támogatottságnak örvendenek. Hiszen ők nem csupán egyszerű szuverenisták, hanem egyben soviniszták és magyargyűlölők is. A szakértő véleménye szerint nem az eszmék ütköztek, hanem a frusztrációk.
Azaz, míg az előbbiek marokra fogják a furkósbotot, mellyel gyakorlatilag félkómába, ha nem éppen halálba küldték a fősodor pártjait (itt elsősorban a Szociáldemokrata Pártról (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártról (PNL) van szó), az USR által képviselt utóbbiak ezt eltartott kisujjal teszik. Hiszen láthatjuk, hogy a két radikális tábor gyakorlatilag besöpörte a szavazatok 80 százalékát, és az alig öt hónappal ezelőtt még kb. 34 százalékot (az RMDSZ-szel 40 százalékot) szerzett PSD+PNL közös jelöltje még az RMDSZ segítségével is alig érte el a 20 százalékot! Ráadásul a globalista radikálisok sokkal sértődékenyebbek és szeszélyesebbek, mint a lokalista radikálisok, és ha a kínálatban nincs egy ízlésüknek 120 százalékban megfelelő jelölt, sokkal nehezebben kötnek (elsősorban) önmagukkal kompromisszumot. Ezzel szemben a lokalista radikálisok sokkal kevésbé puristák és sokkal könnyebben hagyják magukat meggyőzni olyanok részéről is, akikről pontosan tudják, hogy egy szó sem igaz, amit állítanak, de jól hangzik. És
És éppen ezért az sem derült ki igazán, hogy a jelöltek mitől »szuverenisták«, vagy »Európa-pártiak«, az ilyen feliratú címkék magukra ragasztásán kívül” – hangsúlyozta a Krónikának a nagybányai születésű szakértő.
Nagy hátránnyal indul Nicușor Dan független jelölt az elnökválasztás május 18-ai második fordulójában a szélsőséges, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben az első fordulóban taroló George Simionnal szemben.
Azon kérdésünkre, hogyan magyarázható a kormánykoalíció közös jelöltjének, Crin Antonescunak a kudarca, hol hibáztak a pártok, vajon a jelölt személye a probléma, vagy a mainstream politikum eddigi teljesítményét „jutalmazták” az emberek, az elemző kifejtette: Antonescu kudarca elsősorban a koalíció két román pártjának kudarca volt.
Marcel Ciolacu annak ellenére tért vissza a párt és a kormány élére, hogy már 2024-ben kiderült, jóval kevesebb szavazatot képes elérni, mint a pártja. A PNL-nél pedig olyan vezetői válság alakult ki, hogy gyakorlatilag már a vezetők is az ideiglenes vezetők ideiglenes vezetői. A kutya sem tudja, hogy ki most a párt (ideiglenes) elnöke és azon kevesek számára, akik mégis tudják, Cătălin Predoiu annyira számít vezetőnek, mint a pártszékház portása. Ilyen háttér mellett egy volt – és a támogató pártok szempontjából nem teljesen konfliktusmentes, vagy elfogadható – pártember megjelenése közös jelöltként nem volt képes hozni azt a többletet, amely nemcsak a pártok szavazóinak a túlnyomó többségét meggyőzhette volna, de biztosíthatta volna a továbbjutáshoz (és főleg a nyeréshez) szükséges többletet. Ugyanis
– hangsúlyozta Pászkán.
Felvetésünkre, hogy mi következik ezek után a koalíció szempontjából, a szakértő rámutatott: ez most az „egymillió forintos” kérdés, és a válasz ugyancsak az előző válaszban felvázolt vezetői válság megfejtéséből és megoldásából következhet. A koalíciót nem azért fenyegeti a szétesés veszélye, mert ez automatikusan következne az elnökválasztás eredményéből (bármilyen fájdalmas ez a koalíció tagjai számára, a parlamenti számtant nem kellene befolyásolnia), hanem azért, mert
„Ez olyan bizonytalanságot okoz, amely kölcsönös vádaskodásokhoz vezet. Marcel Ciolacu azon bejelentése, hogy nemcsak ő mond le, hanem a pártját, a PSD-t is kivezeti a koalícióból, olyan döntésnek bizonyulhat, mely később végzetes is lehet. Mert ha a PSD és/vagy a PNL egy előre hozott választásban bízik, vagy a hatalom átadásában egy – akár kisebbségi – AUR-vezetésű kormánynak, azt remélve, hogy a fájdalmas gazdasági lépések majd jól megerősítik őket, akkor nagyon könnyen ráfázhatnak. Egyrészt
Az utóbbi pedig olyan kockázatos vállalkozás, amely úgy vághatja gajra az országot, hogy még csak nincs is biztosíték arra, hogy a választók majd visszasírják őket. Éppen a saját három évtizedes múltjuk mutatja, hogy a választók nagyon hosszú ideig képesek kitartani hibás döntések mellett. E forgatókönyvet némileg árnyalhatja, ha a PSD úgy dönt, hogy kilép ugyan a kormányból, de egyfajta királycsinálóként maga határozhatja meg, hogy melyik koalíciót támogatja kívülről, de ez meglehetősen kockázatos és kétséges hatásfokú megoldás lenne” – mutatott rá az elemző.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldali pártok jelöltje elsősorban Nyugat-Európában és Oroszországban tarolt a külföldön élő románok körőben a megismételt elnökválasztás vasárnapi első fordulójában.
Kérdésünkre, hogy minek tudható be Simion sikere a Nyugat-Európában élő románok körében, és minek Dané az egykori keleti blokk országaiban, az elemző hangsúlyozta: nem nagyon lehet összehasonlítani a két csoportot, és nemcsak a létszámbeli különbségek miatt. Hiszen míg Simion választói csak Olaszországban kétszer-háromszor többen voltak, mint Dan moldovai szavazói, a keleti blokk többi országaiban a résztvevők összlétszáma még a 4-5000 főt is alig haladta meg (de inkább 2000 fő alatt maradt), a fő nyugat-európai államokban több tízezren, vagy akár százezernél is többen szavaztak az AUR vezetőjére.
A nyugat-európai román állampolgárokat pedig jelenleg nemcsak a politikai hatások, hanem a befogadó államaik egyre romló, vagy egyelőre legalábbis gyengélkedő gazdasági helyzete is szorítja. Sokan érzik úgy, hogy húsz év sem volt elég »németté«, »franciává«, »olasszá« válni (miközben az ott született, vagy nagyrészt ott felnőtt gyermekeik egyre inkább németek, franciák, olaszok), és haza sem tudnak már térni, vagy nagyon nehéz lenne nem kudarcélményként feldolgozni egy ilyen hazatérést. Mindez tovább növeli a frusztrációt és a bármilyen külső felelős (például a fősodor politikusai) megtalálásának igényét.
– magyarázta Pászkánt.
Biztossá vált, hogy a megismételt romániai elnökválasztás május 18-ai második fordulójában George Simion és Nicușor Dan csap össze.
Kíváncsiak voltunk arra is, mi szűrhető le abból, hogy az RMDSZ kétségbeesett mozgósító jelszavai ellenére a magyarlakta megyékben alacsonyabb volt a részvételi arány. „Úgy vélem, a magyar választók visszatértek a »normál« üzemmódra. Ha jól láttam, akkor a részvételi arányok nem különböztek a 2019-es elnökválasztás első fordulójának eredményeitől, 5 százalék alatti különbségek voltak, ráadásul Kovászna megyében most többen mentek el, mint 2019-ben. A 2024-es első forduló annyiban hozott eltérést, hogy akkor volt saját jelölt és nagyon közel volt a parlamenti választás is. De összességében
– értékelt az elemző.
George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltjének hat erdélyi megye és Bukarest kivételével mindenütt sikerült begyűjtenie a szavazatok többségét az államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójában.
Felvetésünkre, hogy mit várhatunk Nicuşor Dantól, alkalmas lehet-e államfőnek, egyáltalán melyik jelöltnek vannak nagyobb tartalékai, ki lehet képes mozgósítani az első fordulóban otthon maradókat, Pászkán Zsolt elmondta,
„Vagyis szinte semmiből, mert nyilvánvaló, hogy egy ép eszű politikus nem támadja le a magyar közösség egyik meghatározó lapját olyan elképzelésekkel, melyek esetleg elriaszthatnák ezt a közösséget. Ugyanakkor az előéletében nincs más fogódzó, tehát mindezekből kiindulva csak annyit mondhatunk, hogy
Klaus Iohannis, vagy valamivel sunyibb, számítóbb módon Traian Băsescu és Ion Iliescu. De az ő nagy gondját nem (csak) a saját személye, hanem a hátországa jelenti.
Victor Ponta másképp nem szerezhetett volna több mint 1,2 millió szavazatot. Dan – talán – abban reménykedhet, hogy még legalább 3 millió szavazó elmegy a második fordulóban a mostani 9,5 millióval együtt, és hogy ezek legalább 2:1, vagy rá nézve jobb arányban oszlanak meg közte és Simion között. De ez olyan sok »ha«, hogy bár nem lehetetlen, de meglehetősen nehéz ügynek tűnik. Ráadásul Ciolacu és a PSD mostani döntésével még a kormányzóképesség vékony máza is lepergett a fősodratú pártokról, és az AUR+POT és a fősodorról leváló szilánkok együttese stabilabbnak tűnik (nem feltétlenül az), mint az egymás torkának átharapásával elfoglalt PSD-sek és PNL-sek valamiféle koalíciója” – ecsetelte a szakértő.
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfő este Ilie Bolojan ideiglenes államfőnek benyújtja a lemondását, erről a kormányfő újságíróknak nyilatkozott a PSD hétfő délutáni ülése után.
Arra is kíváncsiak voltunk, magyar szempontból Dantól mi várható, ha ő nyer. A szakértő szerint az a nagy ismeretlen, hogy amennyiben megválasztanák, mennyire tudna, vagy akarna elszakadni az eurokráciát és „progresszivizmust” nemcsak pragmatikusan, hanem bigottsággal és az „élcsapati” kényszerképzetből fakadó önhittséggel képviselő USR-s figuráktól. „Ugyanis
És amihez az erdélyi magyar »progresszívek« szolgáltatták és szolgáltathatják a »független-objektív« muníciót. Az elmúlt évek ugyanis azt mutatják, hogy a soviniszta magyarellenességben nem nagyon van különbség a radikálisok két csoportja között. Legfeljebb annyi, hogy míg az előbbi etnikai, az utóbbi többnyire csak vélt ideológiai alapon bélyegzi meg kollektív bűnökkel a magyar közösséget” – mutatott rá a Krónikának az elemző.
A koalíciós megállapodás elkészült, és része lesz az is, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) felváltva vezeti a kormányt – jelentette ki vasárnap este az RMDSZ elnöke.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) hat, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) négy, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) négy, az RMDSZ-nek két minisztere lesz az Ilie Bolojan vezette új kormányban.
Megalapította új pártját Claudiu Târziu. A politikus szerint a Konzervatív Akció készen áll az ellenzéki szerepre.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) több száz támogatója George Simion pártelnökkel az élen a várható megszorítások ellen tüntet vasárnap este Bukarestben.
Egy felnőtt meghalt, hét gyermek megsérült az A2-es autópályán, Călărași megyében történt vasárnapi buszbalesetben – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Románia a legnagyobb figyelemmel követi a közel-keleti fejleményeket a konfliktusok eszkalációja óta, és az illetékes román hatóságok számára a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok biztonsága a prioritás – közölte vasárnap a külügyminisztérium.
Ismertette vasárnap a Szociáldemokrata Párt (PSD) az alakuló Bolojan-kormányba delegált miniszterjelöltjeinek névsorát.
Hétfőn kezdődik az országos képességfelmérő vizsga, a nyolcadik osztályt végzett diákok román nyelvből és irodalomból írásbeliznek.
Jóváhagyta vasárnap az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa a magyar szervezet belépését a következő román kormányba, egyúttal a leendő kormánytagok névsorát is elfogadta.
Hétfőn várhatóan aláírják a koalíciós megállapodást a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetői – jelentette be Ilie Bolojan.
szóljon hozzá!