Csak idő kérdése volt. Az alapkamat emelése után újra lendületet vett a ROBOR is
Fotó: Pixabay.com
A hétfői 7,99 százalékról 8,03 százalékra nőtt kedden a lej alapú fogyasztási hitelek, valamint a korábban igényelt Első otthon-kölcsönök törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
2022. október 11., 12:572022. október 11., 12:57
Legutóbb augusztusban volt 8 százalék felett a mutató: éppen elsején lépte át a lélektani határt, augusztus 8-án pedig már 8,14 százalékon állt, ami a legmagasabb szintet jelentette 2010 februárja óta.
Csökkenésnek azt követően indult, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök augusztus 9-én, a friss inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy „a bankok átestek a ló másik oldalára”, amikor jóval az alapkamat fölé emelték a bankközi hitelkamatlábat. Ugyanakkor arra figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy „figyeljenek jobban oda a BNR üzeneteire”. Hozzátette, reméli és hiszi, hogy így a három hónapos ROBOR megközelíti majd az alapkamat szintjét.
Ezt követően már másnap csökkenésnek indult a mutató, és viszonylag gyorsan be is ment a 8 százalékos lélektani határ alá.
A román jegybank tegnapi jelentése szerint a jelzáloghitelek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 8,14 százalékról 8,17 százalékra emelkedett, a 12 hónapos ROBOR pedig 8,29 százalékról 8,30 százalékra nőtt.
Mint ismeretes, a ROBOR (Romanian Interbank Offer Rate) azoknak a kamatoknak az átlagát jelenti, amelyen a bankok egymásnak hitelt nyújtanak, alakulása pedig főként a piacon levő likviditás szintjétől függ.
A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 2,65 százalék volt.
Elemzők szerint októbertől meghaladja a 4 százalékot a fogyasztói jelzáloghitelek irányadó mutatója (IRCC), így jelentősen nőhet a hosszú lejáratú bankkölcsönnel rendelkezők havi törlesztőrészlete.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa október 5-ei monetáris politikai ülésén 75 bázisponttal, 6,25 százalékra emelte az alapkamatot. Az irányadó kamat mellett 75 bázisponttal 7,25 százalékra emelték a lombard hitel kamatát, és szintén 75 bázisponttal 5,25 százalékra a letéti rátát. Az új kamatértékek október 6-tól hatályosak.
Az alapkamattal kapcsolatos döntés összhangban volt az elemzők várakozásával, akiknek a többsége 50–75 bázispontos emelést valószínűsített.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 75 bázisponttal, 6,25 százalékra emelte az alapkamatot – közölte a bukaresti jegybank.
A bukaresti jegybank júliusban 100 bázisponttal emelte az irányadó kamatot 4,75 százalékra, majd augusztus elején 75 bázisponttal 5,5 százalékra. Így küzd az infláció ellen, amely augusztusban 15,3 százalék volt. A jegybank becslése szerint az idén már jelentősen lassul a fogyasztói árak növekedési üteme. Az augusztus eleji becslés szerint 2022 végén 13,9 százalékos inflációra számítanak, míg a jövő év végére 7,5 százalékos inflációt prognosztizáltak. A jegybank az idén még egyszer, november elején tart monetáris politikai ülést, akkor fogadják el az újabb infláció-jelentést.
Folytatják a drágulást azok a bankkölcsönök, amelyeknek havi törlesztőrészletét a különböző bankközi kamatlábaktól (ROBOR) tették függővé a pénzintézetek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!