Fotó: Gábos Albin
Elemzők szerint októbertől meghaladja a 4 százalékot a fogyasztói jelzáloghitelek irányadó mutatója (IRCC), így jelentősen nőhet a hosszú lejáratú bankkölcsönnel rendelkezők havi törlesztőrészlete.
2022. szeptember 29., 12:022022. szeptember 29., 12:02
A legtöbb pénzintézet 4,06 százalékos IRCC-t használva számolta ki a kamatot októbertől kezdődően mind a már futó, mind pedig a következő hónapokban felvehető hitelek esetében – közölte az Economica.net. A gazdasági portál által bemutatott egyik példa szerint egy 300 ezer lejes, 25 éves futamidejű Új otthon kölcsön esetében az ügyfél jelenleg átlagosan 4,65 százalékos összkamattal (2 százalékos fix banki kamatrész plusz 2,65 százalékos IRCC) 1694 lejt fizet havonta, ám októbertől 6,06 százalékra ugrik a teher, ami 1944 lejes havi visszafizetendő összeget eredményez.
Abban az esetben, ha a fix kamat három százalékos (az Új otthon programban ez 2 és 3 százalék között mozoghat), a teljes kamat pedig így 5,65-re rúg, utóbbi októbertől 7,06-ra ugrik, ami által egy 275 ezer lejes hitel esetében 1546-ról 1763 lejre nő a részlet (216 lejes növekedés). A portál egy harmadik példát is bemutatott, amelyben az idén júliusban tapasztalt átlagos adatokra alapoznak – ezekben a még a régi bankközi hitelkamatlábat, a jelentősen elszállt ROBOR-t alkalmazó hitelek is benne vannak. Eszerint egy 225 ezer lejes, 25 éves futamidejű hitel eddig átlagosan 6,41 százalékos kamatterhet viselt, ez pedig most 7,82 százalékra ugrik, ami 1506 lejről 1709 lejre növeli a havi részletet.
Mint ismeretes, a régi hitelesek közül az elmúlt hónapokban több ezren kérték az átállást a három vagy hat hónapos bankközi hitelkamatlábról (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), ugyanis előbbi jelentősen megugrott, jelenleg kevéssel 8 százalék alatt mozog. Eközben az IRCC sokkal kisebb értékeken állt, az elmúlt három hónapban 2,65 százalékon. Ugyanakkor köztudott, hogy a ROBOR-t 2019-ben felváltó index, az IRCC (amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank; a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák) jelentős fáziseltolódással, de nagyjából követi a ROBOR útját.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony infláció esetén lehet „nyerő”.
A neheze még hátravan – jelentette ki a Krónika által megkeresett bankpiaci szakértő, amikor arról kérdeztük, mikor érkezhetnek végre jó hírek azok számára, akiknek folyamatosan nő a banki törlesztőrészletük.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!