Fotó: Haáz Vince
Évről évre aggasztóan nő a nyugdíjalaphiány, a beláthatatlanul súlyos következményekre egyre több szakember figyelmeztet. A Brassó megyei nyugdíjpénztár igazgatója helyi adatokkal támasztotta alá, mekkora a baj, és közben mennyien részesülnek különleges juttatásokban. Ám Marius Budăi munkaügyi miniszter „letorkolta” az illetékest, mondván: hallani sem akar ilyesmiről, „szüleink és nagyszüleink nem ezt érdemlik”.
2023. május 02., 20:272023. május 02., 20:27
Diana Itu, a brassói nyugdíjpénztár igazgatója a napokban konkrét számokkal érzékeltette, mekkora a deficit a megyében – és ugye egy gazdaságilag rendkívül fejlett térségről beszélünk, ami fokozhatja az aggodalmakat.
Az országos átlag 121, miközben olyan megyék is vannak, ahol több mint 130 idős jut 100 gyerekre, tehát a fizetésekből befolyó illetékek és járulékok messze nem fedezik a nyugdíjalap igényeit.
De a deficit még Brassóban is fennáll, sőt egy egyre csak nő: 2022-ben a társadalombiztosításokból befolyó összeg 4 százalékkal, 1,98 milliárdról 2,06 milliárd lejre nőtt, miközben a kiadások 9 százalékkal, 3,44-ről 3,76 milliárd lejre emelkedtek. Tehát tavaly 1,7 milliárd lejes „lyukat” kellett más forrásokból betömni, miközben egy évvel korábban a hiány „csak” 1,46 milliárd lejre rúgott a megyében.
Olyan körülmények között, hogy tavaly jelentősen csökkent az elhalálozások száma a pandémia második évéhez, 2021-hez képest: 6623-ra a korábbi 8042 halálesetről.
Brassó és környéke a legnagyobb regionális ingatlanpiaci szereplővé válik Romániában Bukarest után: a Cenk alatti város máris maga mögé utasította e téren Kolozsvárt és Temesvárt is.
Tavaly egyébként mintegy 160 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Brassó megyében, akik közül 150 ezren állami időskori juttatásban részesültek, 5000-en külföldi szolgálati idő után is járó, 853-an pedig mezőgazdasági nyugdíjat kaptak. Ugyanakkor 10 300-an speciális nyugdíjat is bezsebeltek, tehát az időskorúak hat százaléka részesült valamilyen különleges juttatásban is.
Bár egyre több szakember próbálja felhívni a figyelmet a nyugdíjalapban tátongó, növekedő űrre, Marius Budăi munkaügyi miniszter nem tartotta helyénvalónak, hogy ilyesmivel riogassanak. A tárcavezető úgy reagált Diana Itu összefoglalójára: kizárt az a feltételezés, miszerint nem lehet majd fizetni a nyugdíjakat. „Nem akarom, hogy ilyesmi keringjen a közbeszédben, nem hiszem, hogy szüleink és nagyszüleink azt érdemelnék, hogy ilyesmit ne zárjunk ki startból.
– szögezte le a munkaügyi miniszter.
Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert.
Csaknem nyolcmillió román állampolgár fizetéséből havonta irányítanak pénzt a kötelező magánnyugdíjalapba is, ám sokan nem is tudják, hogy az úgynevezett második pillérbe folyó hozzájárulásukat ki kezeli, mennyi gyűlt már fel.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!