Előreláthatatlan. A jövő évtized elejétől robbanásszerűen megnő az időskori juttatásra jogosultak száma – az a nagy kérdés, hogy nekik miből futja nyugdíjra
Fotó: Haáz Vince
Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert. Amelynek elengedhetetlen, életbevágóan fontos reformja rendre háttérbe szorul, elfelejtődik – a politikusok nagy örömére –, ha más téma, például éppen a speciális időskori juttatások felháborító ügye uralja a hírprérit. Összeállításunkban körbejártuk, miért inognak vészesen a romániai nyugdíjrendszer alapjai, mi a helyzet Nyugaton, és miben reménykedhet, mit tehet a békés, méltósággal megélhető időskorra vágyó mai munkavállaló.
2023. március 30., 17:242023. március 30., 17:24
2023. március 30., 17:432023. március 30., 17:43
Az óra vészesen ketyeg. Az nem újdonság, hogy inognak a romániai időskori ellátás alapjai: már csak idén mintegy 11-12 milliárd lejes deficittel számolnak a nyugdíjalapban, tehát ennyivel kevesebb pénz érkezik oda annál, amit ki kell fizetni.
Közeleg a dekrétumgeneráció okozta „földrengés”
Azokról van szó, akik Nicolae Ceaușescu diktátor hírhedt 770-es számú rendelete nyomán születtek, tehát miután 1966-ban betiltották a mesterséges terhesség-megszakítást. Ennek eredményeként 1967-ben kétszer annyi gyermek született Romániában, mint egy évvel korábban – csak 1967 és 1972 között több mint kétmillióan jöttek világra.
Így az első „évfolyam” 2029-ben tölti be 62. életévét, ami jelenleg a nők nyugdíjazási korhatára (és amelyet egyébként – uniós nyomásra – idővel, fokozatosan 65 évre emelnének, hogy ne különbözzön a férfiakétól). Tehát a jövő évtized elejétől robbanásszerűen megnő az időskori juttatásra jogosultak száma – az a nagy kérdés, hogy számukra miből futja majd nyugdíjra.
Marius Budăi, a román kormány munkaügyi minisztere hétfőn kijelentette, hogy semmi szín alatt nem támogatja a nyugdíjkorhatár megemelését 65 év fölé.
Hiszen a statisztikák már most kétségbe ejtőek, annak ellenére, hogy jelenleg még több munkavállaló dolgozik Romániában, mint ahány nyugdíjas él az országban: arányuk 10 a 8-hoz. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, csütörtöki tájékoztatásából az is kiderül, hogy nagyon nagy a szakadék egyes megyék között a 2022-es adatokat tekintve:
Nagy a különbség a nyugdíjösszegek terén is a romániai megyék között
Fotó: Haáz Vince
Nagy a különbség a nyugdíjösszegek terén is. A valamivel több mint ötmillió nyugdíjas átlagjuttatása 1855 lej volt tavaly, ugyanakkor a megyéket tekintve 948 lej a különbség a két végletet képviselő térségben jegyzett összeg között: 1409 lej Botoṣani-ban, miközben Hunyadban 2357. A két végletet egyik oldalról még Giurgiu (1419 lej) és Vrancea (1426), a másikról pedig Bukarest (2250) és Brassó megye (2085) „húzza” a leginkább.
A fenti összegek ugye átlagot tükröznek, tehát sokan valójában ennél kevesebb időskori juttatásban részesülnek. Jelenlegi számítások szerint ha valaki 35 éven keresztül a mostani nettó átlagfizetést viszi haza, azaz havi 4000 lejt, akkor csupán 1275 lejes állami nyugdíjra számíthat. És természetesen az sem mellékes, hogy mennyi ideig.
És el is érkeztünk a romániai nyugdíjrendszer egyik nagy igazságtalanságához: ha valaki még nyugdíjaztatása előtt eltávozik az élők sorából, hiába fizette akár csaknem négy évtizeden keresztül az időskori ellátásra szánt díjat, pénzét „elnyeli” az állam, nem férhetnek hozzá az elhunyt örökösei sem, tehát az állam megkövetel egy pénzösszeget, de cserébe nem ad semmit. Amint arról beszámoltunk, ezen próbál változtatni egy törvénytervezet.
Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra, a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák a befizetett összeget.
No de nem is ez a legnagyobb probléma a romániai nyugdíjrendszerrel. Mint ismeretes, ez három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott juttatás révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
A romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik
Fotó: Pinti Attila
A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is, a második pillérbe 2008 óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. De továbbra is lassú üteműt, annak ellenére, hogy szakemberek véleménye szerint
Ami esetében mindjárt az elnevezésével is gond van, hiszen egyáltalán nem úgy működik, mint azok a pénzalapok, amelyekre a szaknyelv ezt a kifejezést használja.
Radu Nechita közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora korábban a Fanatik.ro portál összeállításában úgy fogalmazott, a romániai nyugdíjrendszert alapból elhibázták.
A havonta beszedett hozzájárulásokat legkésőbb következő hónapban ki is utalják, „nincs semmi tartalék, semmi nincs” – írta le a szakember, aki szerint ez így folytatódik a jövőben is.
Ami egyre inkább fenntarthatatlanabbá válik, hiszen hamarosan több nyugdíjas lesz, mint munkavállaló. A dekrétumgenerációk nyugdíjba vonulásán túl a demográfiai mutatók eleve kedvezőtlenek: 2060-ra mintegy 6 millióval kevesebb lakosa lehet Romániának, akik közül minden harmadik polgár 65 év fölötti lesz, a várható élettartam pedig 84-re növekedhet – a mostanihoz képest tíz évvel –, tehát jóval hosszabb ideig kell majd időskori juttatást biztosítani.
Lassú ütemben nőhet a második pillérbe fizetendő, jóval kifizetődőbb hozzájárulás
Fotó: Haáz Vince
Radu Nechita kollégáival kutatást is végzett, és számokkal támasztotta alá, mennyivel jobb lenne, ha nyugdíjbiztosításunk nagy része nem az egyes, hanem teljes mértékben a kettes pillérbe folyna.
Ugyanis nagy különbség, hogy a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják” (miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei). Nechita szerint a román politikai elit is tisztában van ezzel, ám azért nem hajlandó növelni a magánalapok szerepét, mert akkor a „kiváltságosok”, azaz ők maguk és a különleges nyugdíjak további élvezői elesnének pluszjuttatásaiktól.
Ezért inkább azzal „riogatnak”, hogy a magánalapok könnyen elherdálhatják a pénzt, hiszen a tőzsdék ingadoznak, a befektetési alapok könnyen csődbe mennek. Csakhogy – amint a BBTE oktatója is hangsúlyozta –
Az sem mellékes, hogy bár a tőzsdék valóban „fel-alá járnak”, ezek rövid távú fluktuációk, miközben hosszú távon, 35 év során csakis nyertesként lehet kijönni. Bizonyíték erre az elmúlt 200 év: még a nagy világégéseket és -válságokat felölelő hasonló hosszúságú időszakok végén is a befektető járt jól.
Fotó: Beliczay László
A társadalom elöregedése, a nyugdíjrendszer fenntartása nem csak Románia, hanem az Európai Unió más tagállamai számára is gondot jelent kisebb-nagyobb mértékben. Olyan körülmények között, hogy 2022. január 1-jén az EU lakosságának átlagéletkora elérte a 44,4 évet, ami 0,3 évvel több, mint 2021-ben. Az Eurostat nemrég ismertetett, a Portfólió.hu oldal által idézett adatai szerint a 2012-es 41,9 évről 2,5 évvel nőtt ez a szám.
Az EU-ban az időskori függőségi ráta 2022-ben 33% volt, 0,5 százalékponttal magasabb, mint 2021-ben, 2012 óta pedig 5,9 százalékpontos növekedést lehet látni.
Időskori függőségi ráta az Európai Unióban
Fotó: Eurostat
Az uniós tagállamok közül ki-ki a maga módján próbál választ adni a közeljövő egyik súlyos kihívására. A napokban a Franciaország által felvállalt út járta be a leginkább a sajtót – de javarészt a nyugdíjreform ellen utcára vonuló milliós tömegek, és a békés tüntetésekre rátelepedő anarchisták erőszakos megnyilvánulásai miatt. A tervezett változtatás sarkalatos pontja, hogy 62 évről 64-re növelnék a kötelező nyugdíjkorhatárt, ami természetesen nem arat osztatlan sikert a franciák körében. Eközben Spanyolországban 65 év a korhatár, viszont így is inog a rendszer, ezért a kormány azt tervezi, hogy növeli a fiatalok által befizetett nyugdíjbiztosítás összegét.
Franciaországban kilencedik alkalommal tiltakoztak több százezren felvonulásokkal és sztrájkokkal a kormány nyugdíjreformja ellen csütörtökön. A szakszervezetek által szervezett békés felvonulásokat több nagyvárosban anarchista tüntetők zavarták meg.
Azt persze nem lehet kijelenteni, hogy melyik a helyes út, e téren sincs mindenkire érvényes, bárki által alkalmazható recept. Viszont merítési példák mindig akadnak. A Nyugdíjmásképpen.hu portál nemrég közölt, nyugdíjrendszereket bemutató elemzésében többek között ismertette négy nyugati ország modelljét. Ausztriát a nyugdíjasok Kánaánjának nevezik, Németországot a precizitás és egyéni felelősségvállalás kulcsszavakkal jellemzik, Svédország esetében azt emelik ki, hogy két rendszer egymást segítve működik, az Egyesült Királyságra kitérve pedig a stabilitás három alappillérét mutatják be.
Az átfogó cikk szerint
Fotó: Haáz Vince
A négy említett nyugati példa összegzéseként egyrészt kiemelik: nagyon fontos lenne a nyugdíjak számítási módszereinek egyszerűsítése, ahogyan az osztrák modell mutatja – hiszen a társadalom pénzügyi felelősségvállalása, tudatossága csakis akkor válhat általánossá, ha az állampolgárok úgy érzik: naprakész, hiteles tájékoztatást kapnak, ami alapján képesek átlátni az összefüggéseket, döntéseik következményeit.
Szintén tanulságos, és a nők nyugdíjhelyzetén sokat javító példa lehet a németeké: hogy a kisebb keresetű, a gyermekkel otthon maradó házastárs javára a magasabb keresetű partner átadhatja a nyugdíjjogosultságának egy részét. Ugyanígy szükség lenne az alapnyugdíj bevezetésére-fenntartására is, ahogyan ezt Svédország teszi – tulajdonképpen ez dönti majd el, hogy egy ország a jóléti államok közé sorolható vagy sem.
Ugyanakkor a Nyugdíjmásképpen.hu portál elemzése szerint a jól működő rendszerek legfontosabb tanulsága: a pénzügyi tudatosság, az öngondoskodás mindenkitől elvárható, senki sem húzhatja ki magát alóla. Tehát a mi esetünkben erősen javallott, hogy a nyugodt időskorért fakultatív megtakarításokat eszközöljünk, tehát vegyük igénybe a nyugdíjalap harmadik pillére, vagy egyéb befektetési alapok által felkínált lehetőségeket. Illetve bízzunk abban, hogy az állam a jövőben jóval „bőkezűbben” bánik a kötelező második pillérrel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter pénteken bejelentette, hogy körülbelül két hónap múlva indul új beruházási program az állattenyésztők számára.
Rossz év volt 2024 az elektromos autók számára, de a hibridek nagyon jól zártak, és a közeljövő is szépen csenghet főleg a teljesen hibrid, részben pedig a konnektoros kategóriának.
Április 1-jétől emeli a bukaresti pénzügyminisztérium a cigaretta jövedéki adóját.
Büszkék lehetünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program eredményeire, mert meghaladja a 300 milliárd forintot azoknak a fejlesztéseknek az összértéke, amelyek Romániában, zömében Erdélyben valósultak meg az utóbbi években – jelentette ki Magyar Levente.
A kormány 440 millió eurót különít el a Start-Up Nation program negyedik kiírására – jelentette be a csütörtöki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A BYD idén hivatalosan is belép a romániai piacra, a legnagyobb kínai autógyártó célja pedig nem kevesebb, mint hogy öt éven belül túlszárnyalja a Daciát – adta hírül a ProMotor.
2024-ben a romániai kereskedelmi szálláshelyek összesen 2,178 millió külföldi turistát fogadtak, akik összesen 6,588 milliárd lejt – fejenként 3024,1 lejt – költöttek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bukaresti értéktőzsdén (BVB) jegyzett vállalati kötvényeket bocsáthat ki forrásbevonási céllal a kolozsvári nemzetközi repülőtér, hogy meg tudja valósítani azokat a beruházásokat, amelyekkel évi 20 millió utasra növelhető a forgalma.
Állami garanciavállalás mellett támogatott kamatú agrárhiteleket ígér a következő hónapokra Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Florin Barbu szerint idéntől húszéves futamú beruházási agrárhiteleket is kínálnak a bankok.
Közel 45 százalékkal többet fizettek tavaly a szülők gyermekeik taníttatására 2021-hez viszonyítva, 2018-hoz képest pedig ez az összeg megháromszorozódott – derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének kedden közzétett felméréséből.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás