Nem sokáig képes kinyögni nyugdíjunkat a román állam, elengedhetetlen az öngondoskodás

Páva Adorján 2023. március 30., 17:24 utolsó módosítás: 2023. március 30., 17:43

Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert. Amelynek elengedhetetlen, életbevágóan fontos reformja rendre háttérbe szorul, elfelejtődik – a politikusok nagy örömére –, ha más téma, például éppen a speciális időskori juttatások felháborító ügye uralja a hírprérit. Összeállításunkban körbejártuk, miért inognak vészesen a romániai nyugdíjrendszer alapjai, mi a helyzet Nyugaton, és miben reménykedhet, mit tehet a békés, méltósággal megélhető időskorra vágyó mai munkavállaló.

Nem sokáig képes kinyögni nyugdíjunkat a román állam, elengedhetetlen az öngondoskodás
galéria
Előreláthatatlan. A jövő évtized elejétől robbanásszerűen megnő az időskori juttatásra jogosultak száma – az a nagy kérdés, hogy nekik miből futja nyugdíjra Fotó: Haáz Vince

Az óra vészesen ketyeg. Az nem újdonság, hogy inognak a romániai időskori ellátás alapjai: már csak idén mintegy 11-12 milliárd lejes deficittel számolnak a nyugdíjalapban, tehát ennyivel kevesebb pénz érkezik oda annál, amit ki kell fizetni.

Viszont kevesebb mint egy évtized múlva kész „földrengés” várható, hiszen hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt az úgynevezett dekrétumgenerációk tagjai (románul decrețeii).

Közeleg a dekrétumgeneráció okozta „földrengés”

Azokról van szó, akik Nicolae Ceaușescu diktátor hírhedt 770-es számú rendelete nyomán születtek, tehát miután 1966-ban betiltották a mesterséges terhesség-megszakítást. Ennek eredményeként 1967-ben kétszer annyi gyermek született Romániában, mint egy évvel korábban – csak 1967 és 1972 között több mint kétmillióan jöttek világra.

Így az első „évfolyam” 2029-ben tölti be 62. életévét, ami jelenleg a nők nyugdíjazási korhatára (és amelyet egyébként – uniós nyomásra – idővel, fokozatosan 65 évre emelnének, hogy ne különbözzön a férfiakétól). Tehát a jövő évtized elejétől robbanásszerűen megnő az időskori juttatásra jogosultak száma – az a nagy kérdés, hogy számukra miből futja majd nyugdíjra.

Jelenlegi arányok, összegek, szakadékok

Hiszen a statisztikák már most kétségbe ejtőek, annak ellenére, hogy jelenleg még több munkavállaló dolgozik Romániában, mint ahány nyugdíjas él az országban: arányuk 10 a 8-hoz. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, csütörtöki tájékoztatásából az is kiderül, hogy nagyon nagy a szakadék egyes megyék között a 2022-es adatokat tekintve:

miközben Teleormanban 10 dolgozónak 15 nyugdíjast kell „eltartania”, Bukarestben 10 munkavállalóra csupán 4 időskori ellátott jut.

Nagy a különbség a nyugdíjösszegek terén is a romániai megyék között Fotó: Haáz Vince

Nagy a különbség a nyugdíjösszegek terén is. A valamivel több mint ötmillió nyugdíjas átlagjuttatása 1855 lej volt tavaly, ugyanakkor a megyéket tekintve 948 lej a különbség a két végletet képviselő térségben jegyzett összeg között: 1409 lej Botoṣani-ban, miközben Hunyadban 2357. A két végletet egyik oldalról még Giurgiu (1419 lej) és Vrancea (1426), a másikról pedig Bukarest (2250) és Brassó megye (2085) „húzza” a leginkább.

A fenti összegek ugye átlagot tükröznek, tehát sokan valójában ennél kevesebb időskori juttatásban részesülnek. Jelenlegi számítások szerint ha valaki 35 éven keresztül a mostani nettó átlagfizetést viszi haza, azaz havi 4000 lejt, akkor csupán 1275 lejes állami nyugdíjra számíthat. És természetesen az sem mellékes, hogy mennyi ideig.

A várható életkor ugyanis statisztikai adatok szerint 74 év az országban, tehát átlagosan alig „örvendhetünk” egy évtizedet a nyugdíjnak, miközben 35-40 éven keresztül fizettük a hozzájárulást.

És el is érkeztünk a romániai nyugdíjrendszer egyik nagy igazságtalanságához: ha valaki még nyugdíjaztatása előtt eltávozik az élők sorából, hiába fizette akár csaknem négy évtizeden keresztül az időskori ellátásra szánt díjat, pénzét „elnyeli” az állam, nem férhetnek hozzá az elhunyt örökösei sem, tehát az állam megkövetel egy pénzösszeget, de cserébe nem ad semmit. Amint arról beszámoltunk, ezen próbál változtatni egy törvénytervezet.

Nyugdíjalap helyett piramisjáték

No de nem is ez a legnagyobb probléma a romániai nyugdíjrendszerrel. Mint ismeretes, ez három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott juttatás révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.

A romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik Fotó: Pinti Attila

A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is, a második pillérbe 2008 óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. De továbbra is lassú üteműt, annak ellenére, hogy szakemberek véleménye szerint

ez, illetve a harmadik pillér lehet hosszú távon a mostani munkavállalók időskori mentőöve. Ebből is kiderül, hogy a bajok forrása az első pillér, azaz a hagyományos, állam által kezelt alap.

Ami esetében mindjárt az elnevezésével is gond van, hiszen egyáltalán nem úgy működik, mint azok a pénzalapok, amelyekre a szaknyelv ezt a kifejezést használja.

Radu Nechita közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora korábban a Fanatik.ro portál összeállításában úgy fogalmazott, a romániai nyugdíjrendszert alapból elhibázták.

Ugyanis az első pillér igazából nem nyugdíjalapként, hanem a piramisjátékok szabályai szerint működik: az elsőként belépőket, a régieket a következők, az újak fizetik, miközben semmilyen befektetést nem eszközölnek a pénzzel, semmiféle termelékenységet nem mutatnak fel.

A havonta beszedett hozzájárulásokat legkésőbb következő hónapban ki is utalják, „nincs semmi tartalék, semmi nincs” – írta le a szakember, aki szerint ez így folytatódik a jövőben is.

Ami egyre inkább fenntarthatatlanabbá válik, hiszen hamarosan több nyugdíjas lesz, mint munkavállaló. A dekrétumgenerációk nyugdíjba vonulásán túl a demográfiai mutatók eleve kedvezőtlenek: 2060-ra mintegy 6 millióval kevesebb lakosa lehet Romániának, akik közül minden harmadik polgár 65 év fölötti lesz, a várható élettartam pedig 84-re növekedhet – a mostanihoz képest tíz évvel –, tehát jóval hosszabb ideig kell majd időskori juttatást biztosítani.

Lassú ütemben nőhet a második pillérbe fizetendő, jóval kifizetődőbb hozzájárulás Fotó: Haáz Vince

Radu Nechita kollégáival kutatást is végzett, és számokkal támasztotta alá, mennyivel jobb lenne, ha nyugdíjbiztosításunk nagy része nem az egyes, hanem teljes mértékben a kettes pillérbe folyna.

Számításaik szerint a 2008-2021-es időszakban az első pillérbe befizetett összegek 634 lejes nyugdíjat eredményeznek, ám ha a teljes hozzájárulás a kötelező magánalapba jutott volna, akkor az most 1321 lejes havi összeget eredményezne.

Ugyanis nagy különbség, hogy a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják” (miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei). Nechita szerint a román politikai elit is tisztában van ezzel, ám azért nem hajlandó növelni a magánalapok szerepét, mert akkor a „kiváltságosok”, azaz ők maguk és a különleges nyugdíjak további élvezői elesnének pluszjuttatásaiktól.

Ezért inkább azzal „riogatnak”, hogy a magánalapok könnyen elherdálhatják a pénzt, hiszen a tőzsdék ingadoznak, a befektetési alapok könnyen csődbe mennek. Csakhogy – amint a BBTE oktatója is hangsúlyozta –

még ha így is történne, a pénzünk akkor sem veszne el. Arra úgy kell tekinteni, mintha a földünket adnánk haszonbérbe: ha valaki távozik, más lép helyébe, és gazdálkodhat vele.

Az sem mellékes, hogy bár a tőzsdék valóban „fel-alá járnak”, ezek rövid távú fluktuációk, miközben hosszú távon, 35 év során csakis nyertesként lehet kijönni. Bizonyíték erre az elmúlt 200 év: még a nagy világégéseket és -válságokat felölelő hasonló hosszúságú időszakok végén is a befektető járt jól.

Fotó: Beliczay László

Gondban a Nyugat is

A társadalom elöregedése, a nyugdíjrendszer fenntartása nem csak Románia, hanem az Európai Unió más tagállamai számára is gondot jelent kisebb-nagyobb mértékben. Olyan körülmények között, hogy 2022. január 1-jén az EU lakosságának átlagéletkora elérte a 44,4 évet, ami 0,3 évvel több, mint 2021-ben. Az Eurostat nemrég ismertetett, a Portfólió.hu oldal által idézett adatai szerint a 2012-es 41,9 évről 2,5 évvel nőtt ez a szám.

Még inkább aggodalomra ad okot, hogy nőtt az időskori függőségi ráta is, ami azt mutatja, hogy az idősek (65 évesek és idősebbek) száma hogyan aránylik a munkaképes korúak (15-64 évesek) számához.

Az EU-ban az időskori függőségi ráta 2022-ben 33% volt, 0,5 százalékponttal magasabb, mint 2021-ben, 2012 óta pedig 5,9 százalékpontos növekedést lehet látni.

Időskori függőségi ráta az Európai Unióban Fotó: Eurostat

Az uniós tagállamok közül ki-ki a maga módján próbál választ adni a közeljövő egyik súlyos kihívására. A napokban a Franciaország által felvállalt út járta be a leginkább a sajtót – de javarészt a nyugdíjreform ellen utcára vonuló milliós tömegek, és a békés tüntetésekre rátelepedő anarchisták erőszakos megnyilvánulásai miatt. A tervezett változtatás sarkalatos pontja, hogy 62 évről 64-re növelnék a kötelező nyugdíjkorhatárt, ami természetesen nem arat osztatlan sikert a franciák körében. Eközben Spanyolországban 65 év a korhatár, viszont így is inog a rendszer, ezért a kormány azt tervezi, hogy növeli a fiatalok által befizetett nyugdíjbiztosítás összegét.

Európai modellek

Azt persze nem lehet kijelenteni, hogy melyik a helyes út, e téren sincs mindenkire érvényes, bárki által alkalmazható recept. Viszont merítési példák mindig akadnak. A Nyugdíjmásképpen.hu portál nemrég közölt, nyugdíjrendszereket bemutató elemzésében többek között ismertette négy nyugati ország modelljét. Ausztriát a nyugdíjasok Kánaánjának nevezik, Németországot a precizitás és egyéni felelősségvállalás kulcsszavakkal jellemzik, Svédország esetében azt emelik ki, hogy két rendszer egymást segítve működik, az Egyesült Királyságra kitérve pedig a stabilitás három alappillérét mutatják be.

Az átfogó cikk szerint

Európa számára régóta világos: a társadalom egyre nagyobb mértékű öregedése miatt az állami nyugdíjrendszereket folyamatosan módosítani, szigorítani kell. Ugyanakkor pedig elkerülhetetlenül szükséges a magánnyugdíjrendszerek szélesebb körű kiterjesztése is.

Fotó: Haáz Vince

A négy említett nyugati példa összegzéseként egyrészt kiemelik: nagyon fontos lenne a nyugdíjak számítási módszereinek egyszerűsítése, ahogyan az osztrák modell mutatja – hiszen a társadalom pénzügyi felelősségvállalása, tudatossága csakis akkor válhat általánossá, ha az állampolgárok úgy érzik: naprakész, hiteles tájékoztatást kapnak, ami alapján képesek átlátni az összefüggéseket, döntéseik következményeit.

Szintén tanulságos, és a nők nyugdíjhelyzetén sokat javító példa lehet a németeké: hogy a kisebb keresetű, a gyermekkel otthon maradó házastárs javára a magasabb keresetű partner átadhatja a nyugdíjjogosultságának egy részét. Ugyanígy szükség lenne az alapnyugdíj bevezetésére-fenntartására is, ahogyan ezt Svédország teszi – tulajdonképpen ez dönti majd el, hogy egy ország a jóléti államok közé sorolható vagy sem.

Ugyanakkor a Nyugdíjmásképpen.hu portál elemzése szerint a jól működő rendszerek legfontosabb tanulsága: a pénzügyi tudatosság, az öngondoskodás mindenkitől elvárható, senki sem húzhatja ki magát alóla. Tehát a mi esetünkben erősen javallott, hogy a nyugodt időskorért fakultatív megtakarításokat eszközöljünk, tehát vegyük igénybe a nyugdíjalap harmadik pillére, vagy egyéb befektetési alapok által felkínált lehetőségeket. Illetve bízzunk abban, hogy az állam a jövőben jóval „bőkezűbben” bánik a kötelező második pillérrel.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
3 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport