Nem sokáig képes kinyögni nyugdíjunkat a román állam, elengedhetetlen az öngondoskodás

Előreláthatatlan. A jövő évtized elejétől robbanásszerűen megnő az időskori juttatásra jogosultak száma – az a nagy kérdés, hogy nekik miből futja nyugdíjra •  Fotó: Haáz Vince

Előreláthatatlan. A jövő évtized elejétől robbanásszerűen megnő az időskori juttatásra jogosultak száma – az a nagy kérdés, hogy nekik miből futja nyugdíjra

Fotó: Haáz Vince

Miközben a romániai közvélemény jó ideje a „kiváltságosok” botrányosan magas különleges nyugdíján háborog, szakemberek figyelmeztetnek: mindez csak porhintés ahhoz képest, mekkora veszély fenyegeti a teljes nyugdíjrendszert. Amelynek elengedhetetlen, életbevágóan fontos reformja rendre háttérbe szorul, elfelejtődik – a politikusok nagy örömére –, ha más téma, például éppen a speciális időskori juttatások felháborító ügye uralja a hírprérit. Összeállításunkban körbejártuk, miért inognak vészesen a romániai nyugdíjrendszer alapjai, mi a helyzet Nyugaton, és miben reménykedhet, mit tehet a békés, méltósággal megélhető időskorra vágyó mai munkavállaló.

Páva Adorján

2023. március 30., 17:242023. március 30., 17:24

2023. március 30., 17:432023. március 30., 17:43

Az óra vészesen ketyeg. Az nem újdonság, hogy inognak a romániai időskori ellátás alapjai: már csak idén mintegy 11-12 milliárd lejes deficittel számolnak a nyugdíjalapban, tehát ennyivel kevesebb pénz érkezik oda annál, amit ki kell fizetni.

Viszont kevesebb mint egy évtized múlva kész „földrengés” várható, hiszen hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt az úgynevezett dekrétumgenerációk tagjai (románul decrețeii).

Közeleg a dekrétumgeneráció okozta „földrengés”

Azokról van szó, akik Nicolae Ceaușescu diktátor hírhedt 770-es számú rendelete nyomán születtek, tehát miután 1966-ban betiltották a mesterséges terhesség-megszakítást. Ennek eredményeként 1967-ben kétszer annyi gyermek született Romániában, mint egy évvel korábban – csak 1967 és 1972 között több mint kétmillióan jöttek világra.

Így az első „évfolyam” 2029-ben tölti be 62. életévét, ami jelenleg a nők nyugdíjazási korhatára (és amelyet egyébként – uniós nyomásra – idővel, fokozatosan 65 évre emelnének, hogy ne különbözzön a férfiakétól). Tehát a jövő évtized elejétől robbanásszerűen megnő az időskori juttatásra jogosultak száma – az a nagy kérdés, hogy számukra miből futja majd nyugdíjra.

korábban írtuk

Nem támogatja a nyugdíjkorhatár 65 év fölé emelését a munkaügyi miniszter
Nem támogatja a nyugdíjkorhatár 65 év fölé emelését a munkaügyi miniszter

Marius Budăi, a román kormány munkaügyi minisztere hétfőn kijelentette, hogy semmi szín alatt nem támogatja a nyugdíjkorhatár megemelését 65 év fölé.

Jelenlegi arányok, összegek, szakadékok

Hiszen a statisztikák már most kétségbe ejtőek, annak ellenére, hogy jelenleg még több munkavállaló dolgozik Romániában, mint ahány nyugdíjas él az országban: arányuk 10 a 8-hoz. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, csütörtöki tájékoztatásából az is kiderül, hogy nagyon nagy a szakadék egyes megyék között a 2022-es adatokat tekintve:

miközben Teleormanban 10 dolgozónak 15 nyugdíjast kell „eltartania”, Bukarestben 10 munkavállalóra csupán 4 időskori ellátott jut.

Nagy a különbség a nyugdíjösszegek terén is a romániai megyék között •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Nagy a különbség a nyugdíjösszegek terén is a romániai megyék között

Fotó: Haáz Vince

Nagy a különbség a nyugdíjösszegek terén is. A valamivel több mint ötmillió nyugdíjas átlagjuttatása 1855 lej volt tavaly, ugyanakkor a megyéket tekintve 948 lej a különbség a két végletet képviselő térségben jegyzett összeg között: 1409 lej Botoṣani-ban, miközben Hunyadban 2357. A két végletet egyik oldalról még Giurgiu (1419 lej) és Vrancea (1426), a másikról pedig Bukarest (2250) és Brassó megye (2085) „húzza” a leginkább.

A fenti összegek ugye átlagot tükröznek, tehát sokan valójában ennél kevesebb időskori juttatásban részesülnek. Jelenlegi számítások szerint ha valaki 35 éven keresztül a mostani nettó átlagfizetést viszi haza, azaz havi 4000 lejt, akkor csupán 1275 lejes állami nyugdíjra számíthat. És természetesen az sem mellékes, hogy mennyi ideig.

A várható életkor ugyanis statisztikai adatok szerint 74 év az országban, tehát átlagosan alig „örvendhetünk” egy évtizedet a nyugdíjnak, miközben 35-40 éven keresztül fizettük a hozzájárulást.

És el is érkeztünk a romániai nyugdíjrendszer egyik nagy igazságtalanságához: ha valaki még nyugdíjaztatása előtt eltávozik az élők sorából, hiába fizette akár csaknem négy évtizeden keresztül az időskori ellátásra szánt díjat, pénzét „elnyeli” az állam, nem férhetnek hozzá az elhunyt örökösei sem, tehát az állam megkövetel egy pénzösszeget, de cserébe nem ad semmit. Amint arról beszámoltunk, ezen próbál változtatni egy törvénytervezet.

korábban írtuk

Visszafizettetnék az állammal a nyugdíjkorhatár előtt elhunytak és a juttatásra jogosulatlanok hozzájárulását
Visszafizettetnék az állammal a nyugdíjkorhatár előtt elhunytak és a juttatásra jogosulatlanok hozzájárulását

Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra, a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák a befizetett összeget.

Nyugdíjalap helyett piramisjáték

No de nem is ez a legnagyobb probléma a romániai nyugdíjrendszerrel. Mint ismeretes, ez három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott juttatás révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.

A romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik

Fotó: Pinti Attila

A konstrukciót anno a Világbank erélyes javaslatára vezették be Romániában is, a második pillérbe 2008 óta folyósítanak automatikusan pénzösszegeket. Eleinte a hozzájárulás csupán két százalékát, majd nőtt az arány, és a jövőben további emelést terveznek. De továbbra is lassú üteműt, annak ellenére, hogy szakemberek véleménye szerint

ez, illetve a harmadik pillér lehet hosszú távon a mostani munkavállalók időskori mentőöve. Ebből is kiderül, hogy a bajok forrása az első pillér, azaz a hagyományos, állam által kezelt alap.

Ami esetében mindjárt az elnevezésével is gond van, hiszen egyáltalán nem úgy működik, mint azok a pénzalapok, amelyekre a szaknyelv ezt a kifejezést használja.

Radu Nechita közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora korábban a Fanatik.ro portál összeállításában úgy fogalmazott, a romániai nyugdíjrendszert alapból elhibázták.

Ugyanis az első pillér igazából nem nyugdíjalapként, hanem a piramisjátékok szabályai szerint működik: az elsőként belépőket, a régieket a következők, az újak fizetik, miközben semmilyen befektetést nem eszközölnek a pénzzel, semmiféle termelékenységet nem mutatnak fel.

A havonta beszedett hozzájárulásokat legkésőbb következő hónapban ki is utalják, „nincs semmi tartalék, semmi nincs” – írta le a szakember, aki szerint ez így folytatódik a jövőben is.

Ami egyre inkább fenntarthatatlanabbá válik, hiszen hamarosan több nyugdíjas lesz, mint munkavállaló. A dekrétumgenerációk nyugdíjba vonulásán túl a demográfiai mutatók eleve kedvezőtlenek: 2060-ra mintegy 6 millióval kevesebb lakosa lehet Romániának, akik közül minden harmadik polgár 65 év fölötti lesz, a várható élettartam pedig 84-re növekedhet – a mostanihoz képest tíz évvel –, tehát jóval hosszabb ideig kell majd időskori juttatást biztosítani.

Lassú ütemben nőhet a második pillérbe fizetendő, jóval kifizetődőbb hozzájárulás •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Lassú ütemben nőhet a második pillérbe fizetendő, jóval kifizetődőbb hozzájárulás

Fotó: Haáz Vince

Radu Nechita kollégáival kutatást is végzett, és számokkal támasztotta alá, mennyivel jobb lenne, ha nyugdíjbiztosításunk nagy része nem az egyes, hanem teljes mértékben a kettes pillérbe folyna.

Számításaik szerint a 2008-2021-es időszakban az első pillérbe befizetett összegek 634 lejes nyugdíjat eredményeznek, ám ha a teljes hozzájárulás a kötelező magánalapba jutott volna, akkor az most 1321 lejes havi összeget eredményezne.

Ugyanis nagy különbség, hogy a magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják” (miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei). Nechita szerint a román politikai elit is tisztában van ezzel, ám azért nem hajlandó növelni a magánalapok szerepét, mert akkor a „kiváltságosok”, azaz ők maguk és a különleges nyugdíjak további élvezői elesnének pluszjuttatásaiktól.

Ezért inkább azzal „riogatnak”, hogy a magánalapok könnyen elherdálhatják a pénzt, hiszen a tőzsdék ingadoznak, a befektetési alapok könnyen csődbe mennek. Csakhogy – amint a BBTE oktatója is hangsúlyozta –

még ha így is történne, a pénzünk akkor sem veszne el. Arra úgy kell tekinteni, mintha a földünket adnánk haszonbérbe: ha valaki távozik, más lép helyébe, és gazdálkodhat vele.

Az sem mellékes, hogy bár a tőzsdék valóban „fel-alá járnak”, ezek rövid távú fluktuációk, miközben hosszú távon, 35 év során csakis nyertesként lehet kijönni. Bizonyíték erre az elmúlt 200 év: még a nagy világégéseket és -válságokat felölelő hasonló hosszúságú időszakok végén is a befektető járt jól.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Gondban a Nyugat is

A társadalom elöregedése, a nyugdíjrendszer fenntartása nem csak Románia, hanem az Európai Unió más tagállamai számára is gondot jelent kisebb-nagyobb mértékben. Olyan körülmények között, hogy 2022. január 1-jén az EU lakosságának átlagéletkora elérte a 44,4 évet, ami 0,3 évvel több, mint 2021-ben. Az Eurostat nemrég ismertetett, a Portfólió.hu oldal által idézett adatai szerint a 2012-es 41,9 évről 2,5 évvel nőtt ez a szám.

Még inkább aggodalomra ad okot, hogy nőtt az időskori függőségi ráta is, ami azt mutatja, hogy az idősek (65 évesek és idősebbek) száma hogyan aránylik a munkaképes korúak (15-64 évesek) számához.

Az EU-ban az időskori függőségi ráta 2022-ben 33% volt, 0,5 százalékponttal magasabb, mint 2021-ben, 2012 óta pedig 5,9 százalékpontos növekedést lehet látni.

Időskori függőségi ráta az Európai Unióban •  Fotó: Eurostat Galéria

Időskori függőségi ráta az Európai Unióban

Fotó: Eurostat

Az uniós tagállamok közül ki-ki a maga módján próbál választ adni a közeljövő egyik súlyos kihívására. A napokban a Franciaország által felvállalt út járta be a leginkább a sajtót – de javarészt a nyugdíjreform ellen utcára vonuló milliós tömegek, és a békés tüntetésekre rátelepedő anarchisták erőszakos megnyilvánulásai miatt. A tervezett változtatás sarkalatos pontja, hogy 62 évről 64-re növelnék a kötelező nyugdíjkorhatárt, ami természetesen nem arat osztatlan sikert a franciák körében. Eközben Spanyolországban 65 év a korhatár, viszont így is inog a rendszer, ezért a kormány azt tervezi, hogy növeli a fiatalok által befizetett nyugdíjbiztosítás összegét.

korábban írtuk

Súlyos összecsapásokba torkolltak a vitatott nyugdíjreform elleni tiltakozások Franciaországban
Súlyos összecsapásokba torkolltak a vitatott nyugdíjreform elleni tiltakozások Franciaországban

Franciaországban kilencedik alkalommal tiltakoztak több százezren felvonulásokkal és sztrájkokkal a kormány nyugdíjreformja ellen csütörtökön. A szakszervezetek által szervezett békés felvonulásokat több nagyvárosban anarchista tüntetők zavarták meg.

Európai modellek

Azt persze nem lehet kijelenteni, hogy melyik a helyes út, e téren sincs mindenkire érvényes, bárki által alkalmazható recept. Viszont merítési példák mindig akadnak. A Nyugdíjmásképpen.hu portál nemrég közölt, nyugdíjrendszereket bemutató elemzésében többek között ismertette négy nyugati ország modelljét. Ausztriát a nyugdíjasok Kánaánjának nevezik, Németországot a precizitás és egyéni felelősségvállalás kulcsszavakkal jellemzik, Svédország esetében azt emelik ki, hogy két rendszer egymást segítve működik, az Egyesült Királyságra kitérve pedig a stabilitás három alappillérét mutatják be.

Az átfogó cikk szerint

Európa számára régóta világos: a társadalom egyre nagyobb mértékű öregedése miatt az állami nyugdíjrendszereket folyamatosan módosítani, szigorítani kell. Ugyanakkor pedig elkerülhetetlenül szükséges a magánnyugdíjrendszerek szélesebb körű kiterjesztése is.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A négy említett nyugati példa összegzéseként egyrészt kiemelik: nagyon fontos lenne a nyugdíjak számítási módszereinek egyszerűsítése, ahogyan az osztrák modell mutatja – hiszen a társadalom pénzügyi felelősségvállalása, tudatossága csakis akkor válhat általánossá, ha az állampolgárok úgy érzik: naprakész, hiteles tájékoztatást kapnak, ami alapján képesek átlátni az összefüggéseket, döntéseik következményeit.

Szintén tanulságos, és a nők nyugdíjhelyzetén sokat javító példa lehet a németeké: hogy a kisebb keresetű, a gyermekkel otthon maradó házastárs javára a magasabb keresetű partner átadhatja a nyugdíjjogosultságának egy részét. Ugyanígy szükség lenne az alapnyugdíj bevezetésére-fenntartására is, ahogyan ezt Svédország teszi – tulajdonképpen ez dönti majd el, hogy egy ország a jóléti államok közé sorolható vagy sem.

Ugyanakkor a Nyugdíjmásképpen.hu portál elemzése szerint a jól működő rendszerek legfontosabb tanulsága: a pénzügyi tudatosság, az öngondoskodás mindenkitől elvárható, senki sem húzhatja ki magát alóla. Tehát a mi esetünkben erősen javallott, hogy a nyugodt időskorért fakultatív megtakarításokat eszközöljünk, tehát vegyük igénybe a nyugdíjalap harmadik pillére, vagy egyéb befektetési alapok által felkínált lehetőségeket. Illetve bízzunk abban, hogy az állam a jövőben jóval „bőkezűbben” bánik a kötelező második pillérrel.

3 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 21., péntek

Nagy pénzeket ígér az állattenyésztőknek az agrárminiszter

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter pénteken bejelentette, hogy körülbelül két hónap múlva indul új beruházási program az állattenyésztők számára.

Nagy pénzeket ígér az állattenyésztőknek az agrárminiszter
2025. március 21., péntek

Egyre népszerűbb a hibrid autó, de meddig?

Rossz év volt 2024 az elektromos autók számára, de a hibridek nagyon jól zártak, és a közeljövő is szépen csenghet főleg a teljesen hibrid, részben pedig a konnektoros kategóriának.

Egyre népszerűbb a hibrid autó, de meddig?
Egyre népszerűbb a hibrid autó, de meddig?
2025. március 21., péntek

Egyre népszerűbb a hibrid autó, de meddig?

2025. március 21., péntek

Nem vicc: áprilistól drágul a cigaretta

Április 1-jétől emeli a bukaresti pénzügyminisztérium a cigaretta jövedéki adóját.

Nem vicc: áprilistól drágul a cigaretta
Nem vicc: áprilistól drágul a cigaretta
2025. március 21., péntek

Nem vicc: áprilistól drágul a cigaretta

2025. március 21., péntek

Erdélyi gazdaságfejlesztés: meghaladja a 300 milliárd forintot a beruházások összértéke

Büszkék lehetünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program eredményeire, mert meghaladja a 300 milliárd forintot azoknak a fejlesztéseknek az összértéke, amelyek Romániában, zömében Erdélyben valósultak meg az utóbbi években – jelentette ki Magyar Levente.

Erdélyi gazdaságfejlesztés: meghaladja a 300 milliárd forintot a beruházások összértéke
2025. március 20., csütörtök

Kormánypénzek cégalapításra, nagy energiaigényű ipari fogyasztóknak

A kormány 440 millió eurót különít el a Start-Up Nation program negyedik kiírására – jelentette be a csütörtöki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Kormánypénzek cégalapításra, nagy energiaigényű ipari fogyasztóknak
2025. március 19., szerda

Bevenné Romániát a BYD, amely már a harmadik európai üzemét tervezi

A BYD idén hivatalosan is belép a romániai piacra, a legnagyobb kínai autógyártó célja pedig nem kevesebb, mint hogy öt éven belül túlszárnyalja a Daciát – adta hírül a ProMotor.

Bevenné Romániát a BYD, amely már a harmadik európai üzemét tervezi
2025. március 19., szerda

Repülővel érkezik a legtöbb külföldi turista, de továbbra sincsenek túl sokan

2024-ben a romániai kereskedelmi szálláshelyek összesen 2,178 millió külföldi turistát fogadtak, akik összesen 6,588 milliárd lejt – fejenként 3024,1 lejt – költöttek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Repülővel érkezik a legtöbb külföldi turista, de továbbra sincsenek túl sokan
2025. március 18., kedd

Országos premier: vállalati kötvények kibocsátásával oldaná meg beruházásainak finanszírozását a kolozsvári repülőtér

A bukaresti értéktőzsdén (BVB) jegyzett vállalati kötvényeket bocsáthat ki forrásbevonási céllal a kolozsvári nemzetközi repülőtér, hogy meg tudja valósítani azokat a beruházásokat, amelyekkel évi 20 millió utasra növelhető a forgalma.

Országos premier: vállalati kötvények kibocsátásával oldaná meg beruházásainak finanszírozását a kolozsvári repülőtér
2025. március 18., kedd

Új agrárhitelezést ígér Florin Barbu mezőgazdasági miniszter

Állami garanciavállalás mellett támogatott kamatú agrárhiteleket ígér a következő hónapokra Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Florin Barbu szerint idéntől húszéves futamú beruházási agrárhiteleket is kínálnak a bankok.

Új agrárhitelezést ígér Florin Barbu mezőgazdasági miniszter
2025. március 18., kedd

Megháromszorozódott 2018 óta a gyerekek taníttatására fordított összeg

Közel 45 százalékkal többet fizettek tavaly a szülők gyermekeik taníttatására 2021-hez viszonyítva, 2018-hoz képest pedig ez az összeg megháromszorozódott – derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének kedden közzétett felméréséből.

Megháromszorozódott 2018 óta a gyerekek taníttatására fordított összeg