Visszaváltási nagyüzem. Néhány nappal a rendszer beélesítése előtt avatták fel az ország eddigi egyetlen gyűjtőközpontját Bonchidán
Fotó: Facebook/RetuRO SGR
Igazán kiváltságosnak érezheti magát az a vásárló, aki már november 30-án, a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetésének első napján 50 banival többet fizethet a megfelelő jelzéssel ellátott italért, és miután felhörpintette, a legközelebbi boltba betérve vissza is kaphatja az érte fizetett pluszpénzt az üres, ép csomagolás leadása révén. Ugyanis egyelőre nagyon kevés termék áll „körforgásra” készen, miközben rengeteg a kérdőjel és a kereskedői panasz. De a lebonyolítók és a hatóságok lelkesedése töretlen.
2023. november 30., 09:322023. november 30., 09:32
2023. november 30., 16:022023. november 30., 16:02
Tényleg nincs több halasztás: csütörtökön – elvileg – valóban beindul a betétdíjas visszaváltási rendszer (Sistemul de Garanție-Returnare – SGR) Romániában. Mint ismeretes, az úgynevezett egyutas italcsomagolások környezetbarát, körforgásos felhasználását, újrahasznosítását szolgáló nagyszabású kezdeményezés lényege, hogy a fogyasztóknak egységesen, darabonként 50 bani betétdíjat kell fizetniük, amikor olyan terméket vásárolnak, ami elsődleges csomagolóanyagba van csomagolva. Ezt az összeget maradéktalanul visszakapják a vásárlók, amikor az üzleteknél, személyzet által vezetett gyűjtőpontokon vagy az erre a célra beüzemelt automatáknál leadják a visszaváltható csomagolásokat.
Történelmi pillanat az italcsomagolások visszaváltó rendszerének elindulása – nyilatkozta csütörtökön Tánczos Barna szenátor.
A rendelet szerint a gyártóknak és a viszonteladóknak kötelességük lesz begyűjteni és újrahasznosítani a műanyag palackokat, az üvegeket és az alumínium dobozokat. A betétdíjas rendszer a belföldön gyártott és az importált termékek csomagolóanyagaira egyaránt kiterjed. A gyártóknak kötelességük lesz az egyszerhasználatos, primer/elsődleges csomagolásokat megfelelő jelzéssel és vonalkóddal ellátni.
Fotó: Facebook/RetuRO SGR
A kereskedőknek kötelességük lesz visszaváltani a csomagolóanyagot, anélkül, hogy a fogyasztók számlával bizonyítanák a vásárlás tényét, ugyanakkor nincs földrajzi megkötöttség sem, tehát Románia területén bárhol visszaválthatók a csomagolóanyagok, függetlenül attól, hogy az országban hol szerezték be a termékeket. A betétdíjat készpénzben vagy vásárlási utalvány formájában is megkaphatják a fogyasztók.
Már csak három hónap áll az érintett hatóságok, gyártók, kereskedelmi egységek rendelkezésére, hogy előkészítsék Románia egyik legfontosabb környezetvédelmi projektjét, az egyutas italcsomagolások kötelező visszaváltási, betétdíjas rendszerét.
A 2021 októberében kormányrendelet formájában is rögzített, átfogó környezetvédelmi beruházást – mely nemcsak jelentős anyagi, szervezési és logisztikai, hanem alapos mentalitásváltást is feltételez – eredetileg tavaly októberben szerették volna megvalósítani, de természetesen a halasztás sorsára jutott, az új céldátum 2023. november 30. lett. Bár az érintettek idén is többször halasztást kértek, mind Tánczos Barna korábbi, mind pedig Mircea Fechet jelenlegi környezetvédelmi miniszter határozottan elutasította a kérelmeket.
Aztán ahogy közeledett a határidő, egyre több jel utalt arra, hogy valóban nincs visszaút. A vásárlók például már hetekkel ezelőtt észlelhették egy-egy áruház bejáratánál, hogy a még korábban felállított visszaváltó automata üzemen kívül van: a ráragasztott tájékoztató szerint éppen folyamatban volt az összehangolása az SGR-rendszerrel.
Fotó: Facebook/RetuRO SGR
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter az eseményen elmondta, hogy ez a létesítmény egyike azoknak a központoknak, ahová majd a Romániában évente visszaváltott 7 milliárd italcsomagolás kerül. Kijelentette, hogy a látottak alapján bizakodóan várja a visszaváltási rendszer november 30-i beindítását. „A legújabb technológiát alkalmazza ez a beruházás, és azt hiszem, készen állunk a rendszer beüzemelésére” – fogalmazott az Agerpres szerint a politikus. Aki szerint amúgy legalább három év kell, hogy minden elvárásnak megfelelően működjön a rendszer.
Videóbejelentkezésében Marcel Ciolacu miniszterelnök történelmi eseménynek nevezte a bonchidai központ megnyitását. „Az első regionális begyűjtőközpont megnyitása az országos program hivatalos elindítását jelzi. Ez az eddigi legambiciózusabb körforgásos gazdasági beruházás megvalósításának történelmi pillanata” – jelentette ki a kormányfő.
Fotó: Facebook/RetuRO SGR
A szépen hangzó szavak természetesen a „jövő zenéjét” kísérik, hiszen november 30-án még alig-alig köszön be a hétköznapi életbe a valóban nagyszabású változtatás.
Eleinte legfőképpen a rövid szavatossági idővel rendelkező friss üdítőitalok kínálatában hódíthat teret az új csomagolás, aztán fokozatosan megjelenik majd a többi termék között is. Merthogy a gyártóknak november 30-tól kell alkalmazniuk az új címkézést, az azt megelőzően piacra dobott, tehát a raktárakban, polcokon akár több hónapot „rostokoló” termékeket június végéig a betétdíjas logóval ellátott árucikkekkel párhuzamosan lehet forgalmazni – csak előbbiekért nem kell kifizetni vásárláskor az 50 banit, illetve nem is kérhető értük az összeg a leadáskor, az újrahasznosítás az eddig megszokott módon történhet (ott, ahol még lehetőség lesz rá, vagy a műanyag, üveg hulladékban végzik a palackok).
Miniszterek győzelme. Mircea Fechet (előtérben) jelenlegi és Tánczos Barna (mögötte) volt tárcavezető Bonchidán
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
A rendszert üzemeltető RetuRO vállalatnak külön fel kellett hívnia a figyelmet arra, hogy a logó nélküli palackokat nem lehet visszaváltani az SGR-rendszerben.
Nincs okuk a romániai lakosoknak arra, hogy november 30-a előtt az erkélyükön gyűjtsék a pillepalackokat, mert egyetlen ilyen csomagolás sem fog 50 banit hozni a hónap végén – figyelmeztet Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A boltokban emiatt kialakulható „balhéktól” tartanak a kiskereskedők képviselői is. De utóbbiaknak nem csak emiatt fáj a fejük.
– nyilatkozta az Economica.net gazdasági portálnak a kis- és közepes kereskedők országos szervezetének alelnöke. Feliciu Paraschiv arra panaszkodott, hogy a megvalósítást még két nappal a rajt előtt is számos megválaszolatlan kérdés akadályozta, amelyekkel hiába bombázta mind a RetuRO-t, mind pedig a környezetvédelmi minisztériumot.
Az üzletláncot működtető vállalkozó szerint senki nem vette fel neki azon a telefonszámon, melyet a csatlakozáskor, szerződéskötéskor adtak meg a lebonyolítók. Nincsenek gyűjtőzsákjai, zárjegyei, nem tudja, mikor veszik át a visszaváltott, felgyűlt palackokat, nincs hozzáférése az SGR-rendszerhez, amelyben ellenőrizhetné, hogy egy adott termék valóban visszaváltható-e, jár-e érte az 50 bani. A RetuRO mobiltelefonos alkalmazás használatát ajánlotta, de ez azt feltételezné, hogy minden egyes pénztárost mobillal lássanak el, ami rengeteg pluszköltség lehet.
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
A RetuRO minderre azt válaszolta az Economicának, hogy a zsákokat, zárjegyeket a kereskedők kérésére elküldik, a csomagolások elszállítását e-mailben vagy telefonon lehet igényelni (hamarosan mobilapplikáció is rendelkezésre áll), a rendszerben visszaváltható csomagolást pedig egyszerűen, vizuális ellenőrzés nyomán fel lehet ismerni, a címkén szereplő logó révén.
amelyek számára rendkívül fontos, hogy helyszűke miatt időben elszállítsák a felgyűlt palackokat, és főleg időben visszafizessék nekik a csomagolást náluk leadóknak kifizetett 50 banikat, melyek idővel jókora összegre duzzadhatnak.
A tárolókapacitás a nagyobb áruházaknak is gondot jelenthet, hiszen sokszoros visszaváltási igénnyel szembesülhetnek, miközben boltjaik maximálisan kihasználtak, nem arra voltak tervezve, hogy üres helyiségek „tátongjanak” bennük, amelyeket most jól meg lehetne tölteni betétdíjas italcsomagolásokkal. Ezért
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Szintén jelentős kihívás a nagyáruházak számára az IT-háttér megteremtése, hiszen az automatákat rá kell csatlakoztatni a RetuRO informatikai rendszerére, amely összesíti, hogy egy-egy ponton milyen és mennyi csomagolást nyelt el az adott gép. Az sem mellékes, hogy egy-egy ilyen automata rengeteg pénzbe kerül: az egyik hipermarket egyetlen, hatlyukas berendezésért 260 ezer eurót fizetett. Az ilyen jellegű beruházásokat részben vagy teljes egészében támogatja a RetuRO, amely egyébként kezelési díjat is fizet egy-egy leadott palackért a gyűjtőpontok működtetőinek, azaz a kereskedőknek. Akik eddig mintegy 80 százalékban jelentkeztek be a hálózatba.
„A most beindított rendszer nem tökéletes, de tökéletesíthető. Egy élő mechanizmus, amelyet együttes erővel működtetni fogunk. Azért kértünk néhány hónapos halasztást, hogy letesztelhessük a rendszert. Minden IT-hálózatban felmerülnek hibák, ezek a tesztidőszakban jöhettek volna elő, de most már működés közben fogunk szembesülni velük. Ment közben fogunk javítani a dolgokon, másképp minden alapelv a helyén van” – nyilatkozta az Economica portálnak Gemma Webb, a gyártók, a kereskedők és az állam összefogásával létrejött RetuRO vezérigazgatója. A lelkesedést fokozzák a szép számok, amelyek előttünk állnak.
– mutatott rá elemzésében egy környezetvédelmi tanácsadó cég. A Green Environment Support a szaktárca adataira hivatkozva a minap közölte: a visszaváltási rendszerrel évente mintegy 7 milliárd italcsomagolást fognak begyűjteni Romániában, a második legnagyobb mennyiséget az EU-ban Németország után.
Fotó: Facebook/RetuRO SGR
A tanácsadó cég vezérigazgatója, Daniela Dobre elmondta, Románia ezen a téren jelenleg messze áll mind az EU által megszabott céloktól, mind az európai átlagtól, és bár naprakész statisztikák nincsenek, a települési hulladék újrahasznosítási arányát 11-12 százalékra becsülik, míg az európai átlag 50 százalék. Az Európai Unió 2026-ra 85 százalékos begyűjtési célértéket szabott meg Románia számára az üveg, 90 százalékot a műanyag és ugyancsak 90 százalékot a fém csomagolóanyagok esetében. „Románia még nagyon az elején jár a lineárisról a körforgásos gazdaságra való áttérés felé vezető úton. A Világbank adatai szerint a román gazdaság mindössze 1,3 százalékban körforgásos” – mutattak rá az Agerpres által idézett közleményben.
A hírügynökség szerint egyébként Norvégia, Dánia, Németország, Belgium, Izland, Észtország, Szlovákia, Csehország, Lettország és Litvánia után Románia a tizenegyedik európai ország, amely bevezeti a betétdíjas visszaváltási rendszert.
Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.
A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
szóljon hozzá!