A páneurópai piknik: 1989, a csodák esztendeje
Útkereső felvidéki magyar borászat – A kommunizmus örökségéről és az újrakezdés lehetőségéről
Ne a minisztériumtól várjuk a sportcsodát – Interjú Gyöngyössy Zsolttal, a bukaresti szaktárca helyettes államtitkárával
Zavaros korok áldozatai: hazatért nemesi családok
Ikertestvérek: Mint két tojás. Vagy mégsem?
Kitiltaná Bukarest központjából a környezetszennyező autókat Gabriela Firea főpolgármester, a metropoliszövezeten kívül forgalomba helyezett autók behajtását a román fővárosba pedig környezetvédelmi matrica beszerezésétől tenné függővé.
Az idén július 29-ére esett a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága ekkorra elhasználta a bolygó egyéves erőforrásait.
Vállalom a műanyagmentes július kihívást, vagy csak egyszerűen #plasticfreejuly #műanyagmentesjúlius – láthattuk számos ismerősünk Facebook- vagy Instagram-bejegyzéseiben az elmúlt bő három héten.
Sok helyen akadozik, vagy szinte egyáltalán nem működik, néhol pedig már zökkenőmentes a szelektív hulladékgyűjtés az erdélyi és partiumi városokban. A kolozsvári, marosvásárhelyi és nagyváradi önkormányzatok a szemét minimum felének újrahasznosítására vonatkozó európai uniós vállalást próbá
Idén Erdélyben és a Partiumban is érzékelhető méreteket ölt a műanyagmentes július elnevezésű kihívás, amelynek lényege: a csatlakozók legalább egy hónapig megpróbálnak úgy élni, hogy a lehető legkevesebb egyszer használatos műanyagot vegyenek igénybe.
Hiába a rengeteg előírás, szabály, tiltás, a megannyi, tetemes pénzbírságról szóló passzus: a hét éve érvényben lévő pikniktörvényt szinte senki nem tartja be. A legtöbb kirándulóhely ugyanis magánkézben van, ez esetben pedig alkalmazhatatlanok az előírások.
A környezetvédők kilövési kvótaként kezelik a szakminisztérium által közvitára bocsátott, a nagyvadakat érintő beavatkozási keretszámokat, és hevesen tiltakoznak ellene.
Naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot „szállít” a Fekete-tengerbe a Duna, ez évente 1533 tonnát tesz ki – derül ki a MaiMultVerde nevű környezetvédelmi egyesület jelentéséből.
Az építkezési engedély kibocsátásától eltelt harminc év után a román állam karnyújtásnyira került attól, hogy a tulajdonában lévő erdészeti vállalat átadja a majdani ratosnyai vízi erőművet működtető, szintén „saját” cégének a kivágásra szánt Maros megyei erdőterületet. A tarvág
Tizenkét óra alatt elfogyott a háztartási gépek roncsprogramjára idén elkülönített 40 millió lejes keret – derül ki a programot finanszírozó Környezetvédelmi Alap honlapján feltüntetett adatokból.
Változatos tevékenységeken vehettek részt a helyi Silvanus Ökológiai Egyesület (SÖE) és a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület (HTvE) által a Föld napja alkalmából 18. alkalommal rendezett program résztvevői Kalotaszentkirályon.
Miközben az Európai Parlament arról döntött, hogy az Európai Unióban a következő évtized végéig 40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az Unió számvevőszéke felrója, hogy az EU késésben van az elektromos autóipar és járművek elterjedésének serkentése
A környezetszennyezés veszélyeire hívja fel a figyelmet az a nyolc gyergyószentmiklósi tűzoltó, aki pillepalackokból épített tutajon teszi meg az utat végig a Maroson, egészen a Tiszáig.
Vasárnap életbe lépett az üvegek visszaváltását kötelezővé tevő rendelkezés, ám a Krónika által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok csak név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket.
Idén is több romániai közintézmény, civil szervezet és vállalat csatlakozik a Föld órája kezdeményezéshez, és 20.30-kor egy órára kikapcsolják nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket.
A kivágott erdőségek pótlására és a környezettudatosság előmozdításáért, felajánlások útján szerzett támogatásból ezer kocsánytalan tölgyfacsemetét ültetett a Land Art Egyesület Székelyföldön, a Hargita megyei Székelyderzsen.
kronikaonline.ro
