Fotó: Haáz Vince
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
2024. február 14., 10:382024. február 14., 10:38
2024. február 14., 13:032024. február 14., 13:03
A most közölt adatok szerint 2023 januárjához viszonyítva az idei első hónapban 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az elmúlt egy évben (2023. február – 2024. január) pedig átlagban 9,8 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. február – 2023. január) képest.
Januárban a romániai fogyasztói árak átlagban 1,1 százalékkal emelkedtek 2023 decemberéhez képest.
Ez év januárjában a mosószerek ára 22,6 százalékkal, a postai szolgáltatások díja 26,64 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési szolgáltatások díja pedig 17,76 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek átlagosan 5,64 százalékkal kerültek többe 2023 januárjához képest. A legnagyobb mértékben a friss hal (14,25 százalék), a gyümölcskonzervek (13,77 százalék) és a sör (13,36 százalék) drágult. Csökkent viszont a liszt (28,74 százalékkal), az étolaj (28,42 százalékkal) és a malomipari termékek (26,52 százalékkal) ára.
Tavaly decemberhez viszonyítva a legnagyobb mértékű áremelkedést az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek (3,92 százalék), a gyümölcskonzervek (3,74 százalék) és a friss gyümölcsök (3,37 százalék) kategóriájában jegyezték. Ezzel szemben
A nem élelmiszer jellegű termékek közül éves összevetésben a mosószerek drágultak meg a leginkább 2024 januárjában, 22,6 százalékkal. A vegyipari cikkek ára 16,15 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai cikkeké pedig 14,99 százalékkal nőtt. Az INS szerint ebben a kategóriában egyetlen termék ára sem csökkent 2023 első hónapjához mérten.
Az előző hónaphoz képest januárban a dohányáru és a cigaretta 2,32 százalékkal, az üzemanyagok 1,39 százalékkal drágultak. Árcsökkenést a bőr lábbeliknél (0,18 százalék) és a lábbeliknél (0,10 százalék) regisztráltak.
Decemberhez képest januárban a légi közlekedés 21,12 százalékkal lett drágább, a postai szolgáltatások díja 17,28 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési díj 4,19 százalékkal nőtt. Árcsökkenés ebben a kategóriában sem volt.
Az INS február 14-én, azaz Bálint-napon közzétett adatai arra is kitérnek, hogy 2024 januárjában 2023 januárjához viszonyítva a rózsa 10,7 százalékkal, a csokoládé 17,2 százalékkal, a kávé 7,5 százalékkal, a bor 8,9 százalékkal, a pezsgő 11,8 százalékkal, az éttermi étkezés 13,8 százalékkal kerül többe, a szállodai szobák ára 12,2 százalékkal nőtt.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) korábban jelezte, hogy a bukaresti kormány által 2023 őszén bevezetett adóemelések 2024 első hónapjaiban fel fogják gyorsítani az inflációt, ezt követően azonban folytatódik a fokozatos mérséklődés.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!