Fotó: Haáz Vince
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
2024. február 14., 10:382024. február 14., 10:38
2024. február 14., 13:032024. február 14., 13:03
A most közölt adatok szerint 2023 januárjához viszonyítva az idei első hónapban 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az elmúlt egy évben (2023. február – 2024. január) pedig átlagban 9,8 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. február – 2023. január) képest.
Januárban a romániai fogyasztói árak átlagban 1,1 százalékkal emelkedtek 2023 decemberéhez képest.
Ez év januárjában a mosószerek ára 22,6 százalékkal, a postai szolgáltatások díja 26,64 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési szolgáltatások díja pedig 17,76 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek átlagosan 5,64 százalékkal kerültek többe 2023 januárjához képest. A legnagyobb mértékben a friss hal (14,25 százalék), a gyümölcskonzervek (13,77 százalék) és a sör (13,36 százalék) drágult. Csökkent viszont a liszt (28,74 százalékkal), az étolaj (28,42 százalékkal) és a malomipari termékek (26,52 százalékkal) ára.
Tavaly decemberhez viszonyítva a legnagyobb mértékű áremelkedést az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek (3,92 százalék), a gyümölcskonzervek (3,74 százalék) és a friss gyümölcsök (3,37 százalék) kategóriájában jegyezték. Ezzel szemben
A nem élelmiszer jellegű termékek közül éves összevetésben a mosószerek drágultak meg a leginkább 2024 januárjában, 22,6 százalékkal. A vegyipari cikkek ára 16,15 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai cikkeké pedig 14,99 százalékkal nőtt. Az INS szerint ebben a kategóriában egyetlen termék ára sem csökkent 2023 első hónapjához mérten.
Az előző hónaphoz képest januárban a dohányáru és a cigaretta 2,32 százalékkal, az üzemanyagok 1,39 százalékkal drágultak. Árcsökkenést a bőr lábbeliknél (0,18 százalék) és a lábbeliknél (0,10 százalék) regisztráltak.
Decemberhez képest januárban a légi közlekedés 21,12 százalékkal lett drágább, a postai szolgáltatások díja 17,28 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési díj 4,19 százalékkal nőtt. Árcsökkenés ebben a kategóriában sem volt.
Az INS február 14-én, azaz Bálint-napon közzétett adatai arra is kitérnek, hogy 2024 januárjában 2023 januárjához viszonyítva a rózsa 10,7 százalékkal, a csokoládé 17,2 százalékkal, a kávé 7,5 százalékkal, a bor 8,9 százalékkal, a pezsgő 11,8 százalékkal, az éttermi étkezés 13,8 százalékkal kerül többe, a szállodai szobák ára 12,2 százalékkal nőtt.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) korábban jelezte, hogy a bukaresti kormány által 2023 őszén bevezetett adóemelések 2024 első hónapjaiban fel fogják gyorsítani az inflációt, ezt követően azonban folytatódik a fokozatos mérséklődés.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!