Nyugtatni próbál. Alexandru Nazare szerint nincs veszélyben az időskori illetmények és a bérek folyósítása
Fotó: Haáz Vince
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. július 02., 09:392025. július 02., 09:39
Nazare kedden megbeszélést folytatott a minisztérium alkalmazottainak képviselőivel a költségvetési hiány csökkentésének terve miatt kirobbant tiltakozások kapcsán.
A pénzügyminiszter a gazdasági kontextust és a költségvetési megszorításokat is ismertette a munkavállalók képviselőivel.
„Ma határozott és őszinte megbeszélést folytattam a pénzügyminisztériumban dolgozó kollégáimmal. Olyan időszakon megyünk keresztül, amely a költségvetési apparátus kiadásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket ír elő, és ez természetesen aggodalmat kelt, ugyanakkor pletykák és riogatások számára is táptalajul szolgál. Megértem a minisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai által érzett nyomást, és teljes mértékben tiszteletben tartom a tiltakozáshoz való jogukat. Ugyanakkor fontos, hogy mindannyian megértsük, hogy a pletykák és téves információk által keltett pánik nem tükrözi a valóságot, és nem igazán segít senkinek” – hangsúlyozta Nazare.
„Olyan helyzetből indulunk ki, amely megtakarításokat ír elő ott, ahol működési zavarok vannak. Románia jelentős költségvetési hiányt halmozott fel, ami súlyos következmények sorozatát generálhatja, ha nem fogadjuk el időben a szükséges intézkedéseket” – tette hozzá Alexandru Nazare.
A miniszter szerint 2024-ben a pénzügyminisztérium saját apparátusának és az alárendelt intézmények alkalmazottainak kifizetett prémiumokra és juttatásokra fordított kiadások 370 millió lejre rúgnak.
Ezen kívül a pénzügyminisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai csak rokkantsági pótlékokat kaptak, valamint juttatásokat a doktori címért.
„Az üzenet egyértelmű: a költségvetési apparátusban a teljesítményt helyezzük előtérbe, és zéró toleranciát tanúsítunk a közpénzek felelőtlen elköltésével szemben.
A szakszervezetekkel közösen továbbra is elemezzük azokat a megoldásokat, intézkedéseket, amelyek méltányosságot és pénzügyi kiszámíthatóságot biztosíthatnak” – mutatott rá Nazare.
Mint arról beszámoltunk, kedden már második napja tiltakoztak a közalkalmazottak a veszélyességi pótlék csökkentése ellen.
A kormány hétfő délutáni ülésén fogadta el azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A kormány intézkedése hatalmas felháborodást és spontán munkabeszüntetést váltott ki a közalkalmazottak körében, akik általános sztrájkot helyeztek kilátásba.
Az intézkedés – amely már kedden hatályba lépett, és 2026. december 31. között lesz érvényben – annak a megszorításokat tartalmazó csomagnak a része, amellyel a kormány idén 7 százalékra kívánja lefaragni a 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára ugrott költségvetési hiányt.
Eddig a közalkalmazottak 3-10 napos pótszabadságra voltak jogosultak évente a törvény szerint járó 20-21 szabadnapon felül. Ennek nyomán előfordult, hogy a közszféra számos dolgozója akár 35 fizetett szabadnaphoz is hozzájutott egy év során.
Kedden Vasile Marica, a Sed Lex adóügyi közalkalmazotti szakszervezet vezetője a nyugdíjak és a bérek kifizetésének bojkottálását helyezte kilátásba.
„Utcára vonulhatunk minden nap, vagy
Napról napra nő a tiltakozók száma. Ha tegnap körülbelül 5000 ember vonult az utcákra, ma körülbelül 8000 ember van az utcán, az intézmények előtt. Akár 20 000 ember is lehet. Lehet, hogy egy nap nem megyünk be dolgozni, azon a napon, amikor a fizetéseket és a nyugdíjakat fizetik. Egyáltalán nem fogunk megjelenni. Bezárjuk az intézményt és hazamegyünk. Mire eljutunk az elnökhöz és a miniszterelnökhöz, már ezer ember van, aki egy papírlapon kifejti a véleményét. Addig folytatjuk a tüntetéseket, amíg szükséges, amíg valaki meghallgat minket, és megpróbálja megoldani a nagy problémákat” – mondta a Digi24-nek Vasile Marica.
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
szóljon hozzá!