Nyugtatni próbál. Alexandru Nazare szerint nincs veszélyben az időskori illetmények és a bérek folyósítása
Fotó: Haáz Vince
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. július 02., 09:392025. július 02., 09:39
Nazare kedden megbeszélést folytatott a minisztérium alkalmazottainak képviselőivel a költségvetési hiány csökkentésének terve miatt kirobbant tiltakozások kapcsán.
A pénzügyminiszter a gazdasági kontextust és a költségvetési megszorításokat is ismertette a munkavállalók képviselőivel.
„Ma határozott és őszinte megbeszélést folytattam a pénzügyminisztériumban dolgozó kollégáimmal. Olyan időszakon megyünk keresztül, amely a költségvetési apparátus kiadásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket ír elő, és ez természetesen aggodalmat kelt, ugyanakkor pletykák és riogatások számára is táptalajul szolgál. Megértem a minisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai által érzett nyomást, és teljes mértékben tiszteletben tartom a tiltakozáshoz való jogukat. Ugyanakkor fontos, hogy mindannyian megértsük, hogy a pletykák és téves információk által keltett pánik nem tükrözi a valóságot, és nem igazán segít senkinek” – hangsúlyozta Nazare.
„Olyan helyzetből indulunk ki, amely megtakarításokat ír elő ott, ahol működési zavarok vannak. Románia jelentős költségvetési hiányt halmozott fel, ami súlyos következmények sorozatát generálhatja, ha nem fogadjuk el időben a szükséges intézkedéseket” – tette hozzá Alexandru Nazare.
A miniszter szerint 2024-ben a pénzügyminisztérium saját apparátusának és az alárendelt intézmények alkalmazottainak kifizetett prémiumokra és juttatásokra fordított kiadások 370 millió lejre rúgnak.
Ezen kívül a pénzügyminisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai csak rokkantsági pótlékokat kaptak, valamint juttatásokat a doktori címért.
„Az üzenet egyértelmű: a költségvetési apparátusban a teljesítményt helyezzük előtérbe, és zéró toleranciát tanúsítunk a közpénzek felelőtlen elköltésével szemben.
A szakszervezetekkel közösen továbbra is elemezzük azokat a megoldásokat, intézkedéseket, amelyek méltányosságot és pénzügyi kiszámíthatóságot biztosíthatnak” – mutatott rá Nazare.
Mint arról beszámoltunk, kedden már második napja tiltakoztak a közalkalmazottak a veszélyességi pótlék csökkentése ellen.
A kormány hétfő délutáni ülésén fogadta el azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A kormány intézkedése hatalmas felháborodást és spontán munkabeszüntetést váltott ki a közalkalmazottak körében, akik általános sztrájkot helyeztek kilátásba.
Az intézkedés – amely már kedden hatályba lépett, és 2026. december 31. között lesz érvényben – annak a megszorításokat tartalmazó csomagnak a része, amellyel a kormány idén 7 százalékra kívánja lefaragni a 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára ugrott költségvetési hiányt.
Eddig a közalkalmazottak 3-10 napos pótszabadságra voltak jogosultak évente a törvény szerint járó 20-21 szabadnapon felül. Ennek nyomán előfordult, hogy a közszféra számos dolgozója akár 35 fizetett szabadnaphoz is hozzájutott egy év során.
Kedden Vasile Marica, a Sed Lex adóügyi közalkalmazotti szakszervezet vezetője a nyugdíjak és a bérek kifizetésének bojkottálását helyezte kilátásba.
„Utcára vonulhatunk minden nap, vagy
Napról napra nő a tiltakozók száma. Ha tegnap körülbelül 5000 ember vonult az utcákra, ma körülbelül 8000 ember van az utcán, az intézmények előtt. Akár 20 000 ember is lehet. Lehet, hogy egy nap nem megyünk be dolgozni, azon a napon, amikor a fizetéseket és a nyugdíjakat fizetik. Egyáltalán nem fogunk megjelenni. Bezárjuk az intézményt és hazamegyünk. Mire eljutunk az elnökhöz és a miniszterelnökhöz, már ezer ember van, aki egy papírlapon kifejti a véleményét. Addig folytatjuk a tüntetéseket, amíg szükséges, amíg valaki meghallgat minket, és megpróbálja megoldani a nagy problémákat” – mondta a Digi24-nek Vasile Marica.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
szóljon hozzá!