a piaci konszenzus azt mutatja, hogy a tavalyi 0,5 százalékos, nagyon gyenge növekedés után az idei évben 0,7 százalékra gyorsulhat az európai gazdaság. De ez is még egy nagyon gyenge szám, és ez a gyorsulás is az év közepén vagy a második felében történhet meg. A növekedést segíti, hogy a munkanélküliségi ráta az eurózónában nagyon alacsony, amióta létezik, nem állt ilyen alacsony szinten a mutató, ami segíti a bérdinamikát, miközben az infláció ott is jelentősen lassul, ez pedig azt jelenti, hogy lehet idén reálbérnövekedés, ami pedig a fogyasztást segítheti, illetve az év közepén vagy a második felében az Európai Központi Bank elkezdheti csökkenteni a kamatokat. Harmadik tényező, amit aláhúznék: abban lehet reménykedni, hogy az európai gazdaság lassan kezd alkalmazkodni az új helyzethez, tehát a háború kreálta, sokkal nehezebb feltételekhez, magasabb energiaárakhoz, és ez is segíthet egy kicsit abban, hogy elinduljon a helyreállás.

– Vagyis hozzá kell szoknunk a nehezebb körülményekhez, a bizonytalansághoz?

– Igen, ez a bizonytalanság marad. Elég jelentős kockázatok vannak. Ukrajnában a háború nem fejeződött be, nagyon sok a kérdőjel. A Közel-Keleten szintén háború van, ami az energiaárak tekintetében jelent kockázatot, nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz.

Amikor előrejelzéseket készítünk, nagyon nehéz megmondani, mi történik holnap, nagyon sok tényező befolyásolhatja a folyamatokat, olyan tényezők is, amelyek nem a gazdasághoz kötődnek. Láttuk, hogy 2020-ban a járvány teljesen átírta a forgatókönyveket, 2022-ben a háború kirobbanása ismét átírta.

– És ebben a kontextusban mire számítsunk idén Romániában?

– A jelenlegi gazdasági helyzetben Romániában idén visszagyorsulásra számítunk. Bár még a tavalyi adatok nem érkeztek meg a teljes évre, az első három negyedévben azt láthattuk, hogy a román gazdaság 1,4 százalékkal növekedett, ami eléggé gyenge érték Romániához képest, amely 3–4 százalék körüli potenciállal rendelkezik. Az idei évben viszont 3 százalék környékére gyorsulhat vissza a gazdaság. Az első tényező, ami ezt a mérsékelt gyorsulást támogathatja, az a fogyasztás helyreállása.

A másik oldalon az infláció is mérséklődik, így az idei év lehet az, amikor növekedhet a vásárlóerő. A második tényező, amit fontos kiemelni, az az európai uniós források – ezek mentették meg tavaly is Romániát a recessziótól. Harmadik tényező pedig, hogy mivel az eurózóna gazdasága idén jobban teljesíthet, ez segítheti az exportőröket, hiszen az eurózóna messze a legfontosabb kereskedelmi partner.

A romániai belső kockázatok tekintetében – ahogy már sok éve – érdemes aláhúzni a büdzsé helyzetét, a költségvetési hiány nagyon magas, GDP-arányosan nagyjából 6 százalék környékén lehetett tavaly az előzetes adatok szerint. Nyilvánvaló, hogy ez hosszú távon nem fenntartható, ki vagyunk valamelyest szolgáltatva a külföldi befektetőknek, és tudjuk, hogy a világban nagyon gyorsan fordulhat a helyzet, és ha a külföldi befektetők kevésbé bíznak Romániában, akkor nehéz lenne megoldani a hiány finanszírozását.

korábban írtuk

A mi pénzünk romlott az egyik legnagyobb mértékben az EU-ban a tavalyi év végén

Az Európai Unió és az eurózóna országaiban is nőtt az infláció tavaly decemberben novemberhez képest, és Románia a legmagasabb inflációjú tagállamok közé tartozott – derül ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.

– A román gazdaságra egyértelmű kockázatot jelent ugyanakkor, hogy úgynevezett választási szuperév van, négyszer is urnákhoz várják a lakosságot, ami előtt ugyebár négy kampányidőszak is lesz.

– Az, hogy választási év van, a rövidtávú gazdasági növekedés tekintetében akár még pozitív is lehet. Hiszen ilyenkor a kiköltekezés a jellemző. A tavaly volt egy jelentős adócsomag, ami elsősorban a vállalati szektorra helyezett terheket, és a gazdaságra nyilvánvalóan negatív hatással volt. Az elmúlt időszakban viszont volt minimálbér-emelés, az állami szektorban béremelés, ami a nyugdíjemelésekkel a keresletet segíti, úgyhogy az ősszel jóváhagyott gazdasági csomag nettó hatása a gazdaságra nem olyan súlyos, mint ahogy azt akkor gondolni lehetett. Viszont ez azt is jelenti sajnos, hogy a költségvetési hiány problémája nem mérséklődik érezhetően, így a választásokat követően, vélhetően 2025-től újabb intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy sikerüljön a deficitet kezelni.

– Az elmúlt időszakban azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több közalkalmazotti kategória követel – akár utcán is, sztrájkkal fenyegetve – béremelést. Ha a kampány hevében a kormány eleget tesz a követeléseknek, akkor ezek a béremelések nem fognak ismét akár két számjegyű inflációt generálni?

– Már most vannak arra utaló jelek, hogy a bérdinamika, a munkaerőköltségeknek a növekedése negatívan hat az inflációra, erősíti azt. Természetesen egy ilyen inflációs sokk után – ugye volt egy olyan időszak, amikor az infláció gyorsabban növekedett, mint a bérek – normális, hogy történik egyfajta kompenzáció, a bérek visszazárkóznak a fogyasztói árak emelkedéséhez.

És a tavalyi évre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy ez a kettő nagyon távol volt egymástól. Ha viszont magas a munkaerőköltség, fennáll az a kockázat, hogy ezt a vállalatok vagy döntéshozók igyekeznek áthárítani az árakra. Én azonban most nem erre számítok. Az alapforgatókönyv szerint a termelékenység a következő időszakban valamelyest elkezd javulni, illetve a munkaerőköltségek, a bérdinamika is lassul, éppen annyit, hogy reálértelemben mégiscsak növekedés legyen az idei évben.

Semmiképp sem ez az alapforgatókönyv, de kockázatként meg kell említeni.

– Az infláció mellett a magas kamatok is végigkísérték az elmúlt évet, de az év vége felé elkezdődött egyfajta relaxáció. Milyen mozgásokra számíthatunk idén a banki törlesztőrészletek összegét meghatározó ROBOR és IRCC esetében?

– Ha a kamatok alakulásáról akarunk várakozást összeállítani, akkor mindenképpen fontos, hogy mi történhet az inflációval. A várakozások szerint idén tovább mérséklődhet az infláció, a mutató tavaly decemberben 6,6 százalékon állt, az idei év végén 5 százalék körüli lehet, ami még mindig nagyon magas. Mi történik? Egyik oldalon azt látjuk, hogy az energiaárak, nyersanyagárak emelkedése mérséklődik, bízunk benne, hogy újabb ilyenfajta globális ársokkok nem történnek. Ami viszont nem engedi, hogy az infláció érezhetőbben mérséklődjön, az éppen az, amiről beszéltünk, a munkaerőköltségek alakulása, a magas költségvetési hiány, illetve az év eleji adóemelések.

A 70–80-as években volt egy hasonló ársokk a világban, akkor egyes döntéshozók az Egyesült Államokban túl hamar kezdtek el kamatokat csökkenteni, és ennek az lett a hatása, hogy az infláció újra gyorsult, és egy másodkörös agresszív kamatemelési ciklusra is sor került. A központi bankok ezt szeretnék most elkerülni, ezért óvatosak. De az infláció mérséklődik, és ez lehetőséget adhat arra – nem csak Romániában –, hogy a kamatok mérséklődjenek.

– Tehát semmiképp sem számíthatunk látványos csökkenésre?

– Nem számítanék látványos csökkenésre, sőt egy picit aggódom is. Látványos csökkenés inkább akkor fordulhatna elő, ha a gazdaság nagyon-nagyon rossz helyzetbe, recesszióba kerülne, és akkor a központi bankoknak ismét arra kell figyelniük, hogy ne legyen a gazdaságban még nagyobb probléma. Úgyhogy reménykedjünk, hogy mérsékelt ütemben, lépésről lépésre zajlik a kamatmérséklődés.

– Bár a magas kamatok miatt az ingatlanpiac eléggé leült, a lakásárak – egyes várakozásokkal ellentétben – nem indultak csökkenésnek, sőt volt, ahol inkább növekedésnek lehettünk szemtanúi. Idén mire számíthatunk? Kipukkan a lufi?

– Engem személy szerint nem lepett meg, hogy nem volt jelentős áresés, az ingatlanpiaci árak alakulásának egyik fontos tényezője ugyanis a bérek alakulása. És az elmúlt időszakban nőttek az átlagbérek. Hogy ez az inflációhoz képest lassabb vagy gyorsabb, az egy külön kérdés, de nominálisan, lejben kifejezve, nagy átlagban a bérek emelkedtek, és ez támaszt ad az ingatlanpiac számára. Ami a tranzakciók számát illeti, valóban két számjegyű visszaesést mutattak, ez a hitelből finanszírozott lakásvásárlások visszaeséséből ered. Viszont hogy ha az ingatlanpiaci árakat korrigáljuk az inflációval vagy a bérek emelkedésével, akkor azt látjuk, hogy korrekció történik az ingatlanpiacon, előbbiek ugyanis gyorsabban emelkedtek, mint az ingatlanárak.

Ha euróban fejezzük ki az ingatlanpiaci árakat, és mi Romániában ezt szoktuk tenni, akkor az árak valahol a 2008-as válság előtti csúcsokhoz vannak közel, úgyhogy nehéz lenne azt mondani, hogy igazi buborék alakult volna ki. De vannak olyan szegmensek, amelyek kérdőjeleket vetnek fel, és itt például a kolozsvári piac egy kérdőjel, hiszen az átlagár magasabb, mint a fővárosban, a szakértők azonban erre is találnak magyarázatot, hisz Kolozsvár egy völgyben fekszik, ami kevesebb teret enged az építkezéseknek. Továbbá minden évben új diákok érkeznek, akik jelentős részben ott is maradnak. Van ott ugyanakkor egy jelentős IT-szektor, ahol a bérek magasabbak, ezek pedig az ingatlanpiaci árakat is feljebb húzzák. És még számos faktort lehetne említeni, de helyi részletekbe makroközgazdászként inkább nem mennék bele.

– Az összképet tekintve, idén sem számíthatunk a lakások árának csökkenésére?

– Én nem látok látványos csökkenést, amennyiben megvalósul az a forgatókönyv, amiről az előbb beszéltünk, és mégiscsak lesz gazdasági növekedés, miközben a kamatcsúcs a hátunk mögött van, a ROBOR és az IRCC mérséklődik. Viszont ott vannak a kockázatok, amelyek ezt az édes-keserédes forgatókönyvet átírhatják, és ebben az esetben az ingatlanpiac is szenvedhet, de

Persze, nem is különösebben kedvező év, a kamatok még magasak, nagyon sok kérdőjel van, például az, hogy mi történik majd a választások után, milyen korrekciók, konszolidációs lépések lehetnek, mi történik majd a világban. Viszont ha valaki hosszú távra gondol, akkor érdemes lehet továbbra is nézelődni a piacon. Ha egy fiatalról van szó, aki már dolgozik, hitelképes, és úgy gondolja, hogy biztos pénzügyi kilátásai vannak, akkor lehet, hogy most is megfelelő az időpont a vásárlásra.

– És ha valakinek nagyon sok pénze van, ajánlott mostanság befektetési céllal ingatlant vásárolni?

– Ha valakinek tényleg nagyon-nagyon sok pénze van, akkor érdemes a portfoliójában ingatlant is tartania. Az alapvető tanács ugyanis az, hogy mindig portfolióban gondolkozzunk, diverzifikáljunk, és egy ilyen portfolióban az ingatlannak mindenképp helye van.

– Sokan az aranyra esküsznek, főleg ilyen válságos időkben, ami meg is látszik a nemesfém árán. Érdemes most aranyba fektetni a megtakarításokat?

– Az arany egy nagyon fontos befektetési eszköz, az előnye pedig az, hogy általában a részvényekkel vagy más befektetési eszközökkel nem korrelál. Vagyis ha a részvények jelentősen esnek, akkor nagyon könnyen megtörténhet, hogy az arany nagyon jól teljesít. Ha portfolióban gondolkodunk, akkor az aranynak is helye van, és

És láthatjuk, a világgazdaságban kockázatok vannak, azt is látjuk, hogy vannak központi bankok is, amelyek jelentős aranykészleteket kezdtek el felhalmozni, nettó vásárlókként jelentek meg a piacon. Általában amikor magas az infláció, nagy a bizonytalanság, akkor az arany jól teljesít. Én azért azt mondanám, hogy a portfolióban csak egy kisebb szelet legyen, egy biztonsági tartalék arra a helyzetre, ha a részvények mégsem teljesítenének jól, az arany ugyanis mérsékeli annak a kockázatát, hogy jelentős pénzösszegeket veszítsünk el.

– És milyen helye lehet ebben a portfolióban a kriptovalutáknak, amelyekről már az év elején is újra sok szó esett?

– A kriptovalutákat nehezen tudom ajánlani. Nagyon izgalmas világ, azonban nagyon-nagyon kockázatos is, egyik napról a másikra hatalmas árkilengések jellemzik, úgyhogy

Nagyon magas a kockázat, ezért ha valaki ebbe az irányba indul el, azt tudnám ajánlani, hogy a megtakarításának egy kisebb részét fektesse kriptóba. A nagy intézményi befektetők portfoliójuk 1–2–5, esetleg 10 százalékát irányítják ebbe az irányba.

– Közben ne feledjük el, a statisztikák minden hónapban ráirányítják a figyelmet arra a szomorú valóságra, hogy a romániai háztartások bevételeinek elég kis hányada marad meg, és képezheti megtakarítás részét, ami befolyik, annak nagy része ki is folyik a mindennapi kiadásokra. Gazdasági szakértőként mit tanácsolna egy átlagbér körüli vagy annál kevesebbet kereső családnak, mi legyen a jelszó az idei évben?

– Vannak apró trükkök, tanácsok, amelyeket ajánlani lehet. Ilyen például, hogy akármilyen kevés is legyen az a bevétel – sajnos még messze vagyunk a nyugat-európai bérezésektől –,

Ugyanis ha valami túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, az valószínűleg túl szép is ahhoz, hogy igaz legyen, és nem az. Az esetek 99,9999 százalékában sajnos ez van, ezért azt tudom tanácsolni, hogy próbáljunk meg két lábbal a földön maradni, igyekezzünk félretenni, próbálkozni, de mértékkel.

korábban írtuk

5 lejes eurót, az adóemelések miatt növekvő inflációt vetít előre a gazdasági elemző

Az infláció az év elején ismét növekedni fog, a legnagyobb kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy újabb adók jöhetnek, amennyiben nem sikerül enyhíteni a költségvetési hiány problémáját – vetíti előre Adrian Codirlașu elemző.

korábban írtuk

4733 lejes átlagbérrel, 3,4 százalékos növekedéssel, 6 százalékos inflációval számol a jövő évi költségvetés

A jövő évi költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol – derül ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozó, szerdán közzétett pénzügyi-költségvetési stratégiából.