EU–orosz gazdasági háború

Oroszország importtilalmat rendelt el az ellene szankciókat alkalmazó országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hús- és haltermékekre – jelentette be Dimitrij Medvegyev miniszterelnök a csütörtöki kormányülést követően.

Hírösszefoglaló

2014. augusztus 07., 21:202014. augusztus 07., 21:20

Az intézkedés az európai uniós tagországokra is vonatkozik. A kormányfő elmondta, Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából.

Medvegyev hozzátette, a bevezetett ellenintézkedések nem vonatkoznak a gyermekélelmiszerekre, sem olyan árucikkre, amelyet az orosz állampolgárok maguk vásárolnak a szankciók által érintett országokban.

„A korlátozások a mai naptól egy évig érvényesek, de ha partnereink konstruktív hozzáállást tanúsítanak együttműködésünkhöz, az Oroszországi Föderáció kormánya kész felülvizsgálni az intézkedések határidejét” – hangsúlyozta az orosz miniszterelnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nappal korábban írt alá rendeletet arról, hogy megtiltják vagy korlátozzák a mezőgazdasági termények importját azokból az országokból, amelyek szankciókat hoztak Oroszország ellen.

A nyugati szankciókra választ jelentő különleges gazdasági intézkedések célja az Oroszországi Föderáció biztonságának garantálása. Az EU legújabb, egy héttel ezelőtt hatályba lépett szankciói – melyeket az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt hoztak meg – korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját. Emellett azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.

Az EU intézkedései és Moszkva válaszlépései számos európai ország gazdaságát érintik hátrányosan. Romániát kevésbé, mivel tavaly 1,38 milliárd euró értékben exportált Oroszországba, viszont elsősorban személygépkocsikat, szállítási felszereléseket, elektronikai cikkeket és vegyipari termékeket.

Románia 2013-ban 2,35 milliárd euró értékben importált Oroszországból, túlnyomó mértékben kőolajat és földgázt. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter közölte, bár Románia csak 41 millió euró értékben exportált élelmiszer-ipari terméket Oroszországba, a mostani tilalom hátrányosan érinti a romániai gazdákat, mert számos EU-tagállam „agresszív konkurencia” révén új piacokat fog keresni, köztük Romániában.

Ám a lengyelek szerint hazájuk GDP-jét 0,6 százalékponttal csökkenti a „gazdasági hidegháború”, például hogy Moszkva teljes körű embargót vezet be a lengyel zöldségre és gyümölcsre. Varsó ezt politikai megtorlásnak minősítette, és most az EU 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától vár kárpótló támogatást.

Csakúgy, mint Finnország, amelynek Oroszország a harmadik legnagyobb exportpiaca, a teljes finn kivitel 10 százalékát veszi fel, és orosz turisták évente mintegy 2 milliárd dollárt költenek az országban. Alexander Stubb finn miniszterelnök szerint előfordulhat, hogy az ukrán válság kapcsán Oroszország ellen hozott szankciók következtében hazájának gazdasági válsággal kell szembenéznie.

„Potenciálisan, de hangsúlyozom, potenciálisan lehetséges, hogy újabb gazdasági válság következik be” – mondta a kormányfő újságíróknak. A finn gazdaság két éve zsugorodik, tavaly 1,4 százalékkal, 2012-ben pedig 1 százalékkal csökkent a GDP.

Stubb hangsúlyozta, a helsinki kormány pénzügyi kompenzációt fog igényelni az EU-tól, ha az orosz ellenlépések aránytalanul nagy kárt okoznak Finnországnak. Görögország is jelezte, hogy mivel elveszíti idei orosz exportját – 600 ezer tonna gyümölcsről és zöldségről van szó –, kártérítésre tart igényt az EU-tól. Az Európai Bizottság csütörtökön úgy reagált, hogy politikai motivációjúnak tartja a bejelentett orosz importtilalmat, és vizsgálja a moszkvai intézkedések hatásait.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
2025. június 03., kedd

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók

A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók
2025. június 03., kedd

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét

Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét
2025. június 02., hétfő

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos
2025. június 02., hétfő

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók

Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók
2025. június 02., hétfő

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is

Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is
2025. május 31., szombat

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre

Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre
2025. május 30., péntek

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt

Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt
2025. május 30., péntek

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból

Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból
2025. május 29., csütörtök

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában

Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában