A legtöbb kötelező lakásbiztosítást erdélyi otthonokra kötötték meg
Fotó: Jakab Mónika
2021 szeptemberében 3,88 százalékkal mintegy 1,83 millióra nőtt a kötelező lakásbiztosítási kötvények (PAD) száma 2020. szeptember 30-ához viszonyítva, amikor az aktív kötvények száma 1,76 millióra rúgott – derül ki a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) által közzétett adatokból.
2021. október 18., 07:502021. október 18., 07:50
2020. december 31-én 1,75 millió volt az aktív kötvények száma.
Az Agerpres által idézett közlemény rámutat, a szeptember végi adatok szerint a kötvények 74,9 százalékát városi lakásokra kötötték meg, 25,1 százalékát pedig vidéki lakásokra.
Újra kell gondolni a kötelező lakásbiztosítások rendszerét a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint, miután jelen pillanatban nem vonzó a kötvény, a lakások alig 20 százaléka van biztosítva. Számonkérés nincs.
A kötvények 94,9 százalékát A típusú épületekben (ezek struktúrája vasbetonból, fémvázból vagy fából épült, külső faluk kőből, égetett téglából, vagy bármilyen más anyagból áll melyet hő és/vagy vegyi kezeléssel állítottak elő) levő lakásokra, 5,1 százalékát pedig a B típusú (ezek külső fala égetés nélküli téglából, illetve bármilyen más anyagból áll melyet nem vetettek hő és/vagy vegyi kezelés alá) épületekben található lakásokra kötötték meg.
Továbbra is rendkívül alacsony természeti katasztrófák ellen biztosított házak, lakások száma, a hatóságok pedig változtatni akarnak ezen. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) javaslata szerint kötelezővé kell tenni a biztosításkötést, amikor lakást vásárlunk vagy bérlünk. Az intézkedés már szerepel a hatós
Mint ismeretes, a PAID 2010 júliusától bocsátja ki a kötelező lakásbiztosítási kötvényeket, amelyek a földrengés, földcsuszamlás és árvíz okozta károkat fedezik. Az A típusú ingatlanok esetében a kötvény ára 20 euró, a B típusúak esetében pedig 10 euró, ezek 20 ezer, illetve 10 ezer euró értékű maximális kártérítést jelentenek.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
1 hozzászólás