Átfúrták a Kárpátokat: felragyogott a fény az első romániai autópálya-alagút végén

Autópálya-alagút

Kiértek. A domb gyomrából érkező munkagép döntötte le az autópálya-alagút végén épített falat Curtea de Argeșnél

Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu/képernyőmentés

Tényleg ott a fény az alagút végén: hétfőn elérték a másik végét az első romániai föld alatti autópálya-járatnak a Nagyszeben és Pitești között épülő sztrádán. Miközben a hivatalosságok továbbra is elképesztő előrehaladást vetítenek előre a következő években autópálya és autóutak tekintetében, zöld jelzést kapott az ország legdrágább, a Meszes-hegység gyomrán át vezető sztrádájának építése is Szilágy megyében. A Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úton ugyanakkor az első szakasz megvalósítását is óvás fékezi.

Páva Adorján

2025. március 03., 14:402025. március 03., 14:40

2025. március 03., 15:202025. március 03., 15:20

A hétfőn fontos megvalósítást jegyző autópálya-alagút – melynek ünnepélyes átfúrására Marcel Ciolacut is várták, de a miniszterelnök végül nem jelent meg – Curtea de Argeș közelében található, a Szeben–Pitești sztráda negyedik, Tigveni–Curtea de Argeș közötti szakaszán (9,9 kilométer). A Momaia-dombba fúrt járatok 1,3 km hosszúak;

ezek az első alagutak, amelyek autópálya besorolású közutakként hatolnak át a Kárpátok belsején Romániában.

A Daniela nevű alagút hétfői átfúrásáról több politikus is videót posztolt közösségi oldalán.

Autópálya a Kárpátok gyomrában

A szakasz tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést 2021 novemberében írták alá az osztrák Porr Construct céggel, a szerződés időtartama 60 hónap, amelyből 16 hónap a tervezési időszak, 44 hónap pedig a kivitelezés. Így a szerződés szerint a munkálatokat 2027-ben kell befejezni, viszont az áfa nélkül 1,678 milliárd lejért dolgozó kivitelező olyannyira jól halad, hogy határidő előtt végezhet az Európai Unió szállításügyi programja révén finanszírozott munkálatokkal.

A Tigveni–Curtea de Argeș szakasz 13 műtárgyat tartalmaz, köztük 12 hidat, felüljárót és viaduktot, a leghosszabb viadukt 630 méter hosszú. A legnehezebb a Danieláról és Alináról elnevezett, egyenként 1,3 km hosszú alagutak megépítése, a fúrásoknak 2023 októberében fogtak neki. Most a Danieláról elnevezett műtárgy esetében értek a végére (Szeben–Pitești menetirány), a másik oldalt kiszolgáló Alina átfúrása áprilisban várható.

A Curtea de Argeș-i alagutakban nem a hagyományos alagútfúró gépekkel (TBM) dolgoznak, hanem az úgynevezett új osztrák alagútépítési módszert (New Austrian Tunnel Method – NATM) alkalmazzák. A NATM alapelve, hogy az alagút körüli talaj vagy kőzet természetes szilárdságát és teherbírását aktívan felhasználja az alagút megtámasztására. Az alagútépítés során a fúrás és a támasztószerkezetek kialakítása szakaszosan történik, az alagút falát azonnal megerősítik lőttbetonnal. A technikát gazdaságosabbnak tartják, mint a hagyományos merev alagútépítési módszert.

Eddig a munkálatok csaknem kétharmadával készültek el az említett szakaszon, a Porr 600 dolgozót és 190 munkagépet vetett be. Az alagút kifúrása az építkezés lényeges szakasza, de a megnyitásig még bőven vannak szerkezeti, beltéri munkálatok, tesztelések. Ezek idejét korábban másfél évre becsülték, de

most olyan optimista verziók is elhangzottak, hogy már akár 2026 tavaszán átadhatják a forgalomnak a teljes 10 kilométeres szakaszt.

Ez csatlakozni fog a Szeben–Pitești sztráda ötödik, Curtea de Argeș–Pitești közti szakaszához, amely idén az első átadott autópályarészt adhatja: az olasz WeBuild április-májusban végezhet a fennmaradó 15 kilométeres aszfaltcsík megépítésével; itt tavaly már átadtak egy 16 kilométeres részt.

Az A1-es autópálya Nagyszeben és Pitești között húzódó részét (122 km) öt főszakaszra bontották. Az elsőt – Szeben körgyűrűje és Bojca között, 13 km – 2022-ben átadták, a második – Bojca–Cornetu, 31 km – a rendkívül nehéz, hét alagutat is feltételező terepviszonyok miatt még ködbe vész, a harmadikon – Cornetu–Tigveni, 37 km – idén januárban kezdték meg a munkálatokat, amelyek várhatóan 2028-ig tartanak. Utóbbi szakaszon épül meg a sztráda leghosszabb, 1,78 km-es alagútpárja Poiana térségében.

A Szeben–Pitești autópálya az A1-es sztráda részeként a IV-es páneurópai közlekedési folyosó része is, mely nyugat-kelet irányban szeli át Romániát. Szebentől nyugat felé fut a dél-erdélyi autópályának is nevezett része, mely Nagylaknál hagyja el az országot (ebből már csak egy rövid szakasz hiányzik Hunyad és Temes megye határán).

Autópálya-alagút Galéria

A Daniela autópálya-alagút belülről

Fotó: Facebook/Irinel Ionel Scriosteanu

Észak-erdélyi autópálya: épülhet a legdrágább szakasz

Az A3-as sztráda észak-erdélyi autópályának nevezett része (mely Brassótól Borsig húzódik majd) eközben rosszabbul áll, viszont

jó hír, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) végre alá tudja írni a szerződést a török Makyollal a Meszes-hegység gyomrán át haladó alagutat is magában foglaló, az ország legdrágább autópálya-szakaszaként emlegetett sztrádarész megépítéséről.

Az illetékes hatóság ugyanis elutasította az óvásokat az áfa nélkül 6,8 milliárd lejből megépítendő, Vaskapu–Zilah–Szilágynagyfalu vonalon 41 kilométeren át húzódó aszfaltcsík esetében, mely az utolsó, még kivitelező nélküli szakasz volt az észak-erdélyi sztrádán.

Ha elkészül a Meszes-alagút, ez lesz a leghosszabb romániai alagút: külön-külön mindkét menetirány számára 2,89 kilométer hosszú járat épül. De 65 viaduktot, hidat és felüljárót is meg kell építeni, melyek hossza összesen 13 kilométert tesz ki. A szerződés szerint a sztrádaszakasznak 6 és fél év alatt kell elkészülnie, ebből 18 hónap a tervezési időszak.

Miközben a Szilágyságban az óvások elutasításáról érkezett hír, a Partium nyugati oldalán újabb fellebbezés nehezíti a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út megépítését.

Ezúttal a Várad és Nagyszalonta között megrajzolt 33,7 kilométernyi első szakasz esetében óvták meg a február közepén kihirdetett eredményt. Mely szerint amúgy ugyanaz a román–ukrán konzorcium a győztes, amely a harmadik, Kisjenő és Arad közti szakasz esetében is megnyerte a licitet, viszont ott is óvtak a vesztesek. A második, Szalonta–Kisjenő szakasz esetében március 28. a legújabb eredményhirdetési határidő.

Mindez persze nem zavarja az összképet: a túlnyomórészt az európai uniós támogatásoknak köszönhetően rekordgyorsasággal épülnek az autópályák és autóutak, azaz gyorsforgalmik Romániában. Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter továbbra is fenntartja, hogy idén legalább 250 kilométernyit adnak át belőlük, amivel csaknem 1500-ra nő a kilométerszám, három éven belül pedig a 2000-et is meghaladhatjuk. Ionel Scrioșteanu mindezt azzal toldotta meg a napokban, hogy 2031-re várhatóan Románia valamennyi megyéje rendelkezik majd gyorsforgalmi útszakasszal.

Utóbbi egyébként a hétfői esemény kapcsán emlékeztetett,

több sztrádaépítési premiert is ígértek idénre, amelyből az első most teljesült: a Kárpátok átfurása Curtea de Argeșnél.

Emellett azt is ígérték, hogy 2025-ben párhuzamosan legalább négy autópálya-alagutat fúrnak: az említett helyszín mellett egyszerre további kettőt, az úgynevezett medvealagutakat az A3-as észak-erdélyi sztrádán Marzsina és Holgya között, illetve a Nagyszeben-Pitești autópálya másik szakaszán a Poiana-alagutat, mely 1,8 kilométerével az eddigi leghosszabb lesz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 19., szombat

Új trendek a használt autók piacán, bár még mindig a BMW a nyerő

Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.

Új trendek a használt autók piacán, bár még mindig a BMW a nyerő
2025. július 19., szombat

Visszaesett a román földgáztermelés, látványosan megugrott az importált mennyiség

Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.

Visszaesett a román földgáztermelés, látványosan megugrott az importált mennyiség
2025. július 19., szombat

Egyre csak gyarapodik az államadósság

A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.

Egyre csak gyarapodik az államadósság
Egyre csak gyarapodik az államadósság
2025. július 19., szombat

Egyre csak gyarapodik az államadósság

2025. július 19., szombat

Részben újraindult a termelés az Azomureș vegyi üzemben

Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.

Részben újraindult a termelés az Azomureș vegyi üzemben
2025. július 19., szombat

Állásközvetítő a fizetésekről: Székelyföld nincs a sereghajtók között

Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.

Állásközvetítő a fizetésekről: Székelyföld nincs a sereghajtók között
2025. július 18., péntek

Románia Ukrajnával kötne drónok gyártásáról szóló megállapodást

Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.

Románia Ukrajnával kötne drónok gyártásáról szóló megállapodást
2025. július 18., péntek

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét

A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.

Elutasítja a román agrárminiszter az EU költségvetés-tervezetét
2025. július 17., csütörtök

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.

Roncsolják az elektromos autók vásárlási utalványát, még mindig a levegőben lóg a többi AFM-program
2025. július 17., csütörtök

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik

A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.

Nem garancia a román zászló: a sertéshús 80 százaléka importból származik
2025. július 17., csütörtök

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától

Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.

Micsoda időzítés: áfakedvezményeket követel Brüsszel az áfaemelésbe menekülő Romániától