Gabriela Firea főpolgármester azzal vádolja Liviu Dragnea PSD-elnököt, hogy egy kézzel adott, és kettővel elvett a települési önkormányzatok büdzséjéből
Fotó: Facebook/Gabriela Firea
A romániai nagyvárosok ellenzéki elöljáróihoz, valamint az erdélyi magyar településvezetőkhöz hasonlóan heves bírálatok érik a kormány költségvetés-tervezetét a szociáldemokrata polgármesterek részéről is.
2019. február 03., 16:242019. február 03., 16:24
2019. február 03., 16:272019. február 03., 16:27
Bár a bukaresti pénzügyminisztérium nem győzi bizonygatni, hogy az állami költségvetésből idén a helyi önkormányzatoknak elkülönített 46,6 milliárd lej „rekordösszeg”, mivel 22,4 százalékkal több, mint 2018-ban, a nagyvárosok polgármesterei továbbra is elégedetlenek a kormány büdzsépolitikájával. A romániai nagyvárosok szövetségének (AMR) képviselői már korábban, a kormányzati szándékok kiszivárgása nyomán felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy noha ettől az évtől a begyűjtött jövedelemadó teljes egészében a megyei és települési önkormányzatoknál marad (ez 22,2 milliárd lejt jelent, miközben tavaly 15 milliárd lej, az adóbevételek 71,5 százaléka maradt helyben), cserébe többletkiadást kell átvállalniuk.
Jelzésértékű, hogy a többnyire ellenzéki polgármesterek irányította AMR-hez hasonlóan számos kormánypárti elöljáró is élesen bírálja a települési önkormányzatokat sújtó költségvetési stratégiát. Robert Negoiță, Bukarest 3. kerületének szociáldemokrata (PSD) polgármestere az alakulat ügyvezető tanácsának vasárnapi ülése előtt egyszerűen gazemberségnek nevezte, hogy a kormány alárendeltségi viszonyra törekszik az önkormányzatokkal. „Soha egyetlen kormányzat sem viselkedett így a helyi közigazgatással, óriási összegeket vonnak el az önkormányzatoktól. Nincs rendjén, hogy a polgármestereket arra kényszerítik, a miniszterek irodái előtt kolduljanak pénzért” – méltatlankodott Negoiță.
Gabriela Firea, Bukarest ugyancsak PSD-s, de a párt vezetőségével rendkívül rossz viszonyt ápoló főpolgármestere szombaton közzétett nyílt levelében felhívja a főváros lakosságának figyelmét, hogy a költségvetés-tervezet alapján Bukarest 180 millió euróval kevesebbet kap, ami jelenlegi büdzséje 25 százalékát teszi ki. Firea előrebocsátotta: ha a kormány jelenlegi változatában fogadja el a büdzsét, megtámadják a közigazgatási bíróságon és az alkotmánybíróságnál.
Jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a kormány büdzsétervét az RMDSZ is. Kelemen Hunor elnök a hétvégén bírálta a helyi önkormányzatoknak történő forrásleosztást, szerinte ugyanis például a megyei tanácsok 17 és 70 millió lej közötti összegeket veszítenek. A politikus a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hiába marad az önkormányzatoknál a jövedelemadó 100 százaléka, a kormánynak a jelenlegi költségvetéssel az a terve, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos és fogyatékkal élő személyeket érintő kiadásait teljes egészében a helyi önkormányzatokra ruházza át.
Ezzel egy időben Liviu Dragnea PSD-elnök megtorpedózta a titkosszolgálatoknak szánt tételeket. Noha a balliberális koalíció vezetői az elmúlt időszakban élesen bírálták a hírszerző szolgálatok tevékenységét, mindenekelőtt a nyomozó hatóságok tevékenységébe való beavatkozás miatt, a pénzügyi tárca által nyilvánosságra hozott dokumentum tanúsága szerint a Viorica Dăncilă vezette kormány érdekes módon több pénzt szánt ezeknek az intézményeknek. Például a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetését 2,44 milliárd lejre (+4,8 százalék) faragták erre az évre, a kormányőrségét 233,801 millió lejre (+208 százalék), a különleges távközlési szolgálatét 604,149 millió lejre (+69,5%), a Külföldi Hírszerző Szolgálatét (SIE) pedig 309,583 millió lejre (+8,5%). A bukaresti államelnöki hivatal 55,42 millió lejből (+4,1 százalék) gazdálkodhat.
Mindez azonban nem nyerte el Liviu Dragneának, a kormányzó PSD elnökének a tetszését. A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus alakulata vezetőségének vasárnapi ülésén felszólította a Dăncilă-kabinetet: vizsgálja újra a hírszerző szolgálatoknak elkülönített „jelentős” összegeket, ellenkező esetben a parlamenti vita során megteszi ő maga. „Azt gondolom, hogy a titkosszolgálatok pénzének egy részét például az egészségügynek lehetne adni. Szerintem az is nemzetbiztonsági probléma, hogy minden gyerek ingyen kapjon D-vitamint. Ha ezeket a módosításokat nem teszi meg a kormány, majd javasolni fogom én a parlamentben” – idézte az Agerpres hírügynökség a PSD országos végrehajtó bizottsága (CExN) üléséről távozó Dragnea nyilatkozatát.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
szóljon hozzá!