Jelentősen rontotta a román gazdaság növekedési kilátásait az EBRD
Fotó: Pixabay
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében. A nemzetközi pénzintézet legfrissebb prognózisa szerint a román GDP idén 1,4 százalékkal nő.
2024. szeptember 26., 14:372024. szeptember 26., 14:37
Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 3,2 százalékos bővülésével számolt 2024-re. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,4 százalék helyett 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít 2025-ben Romániában – olvasható a jelentésben.
A dokumentum szerint a délkelet-európai uniós országokra negatívan hat a gyenge külső kereslet, bár a fogyasztás a béremelkedéseknek köszönhetően rugalmas volt.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
A gyengébb külső kereslet miatt Románia gazdaságának növekedése 2023-ban 2,1 százalékra lassult, és 2024 első felében 1,3 százalékos bővülés valószínűsíthető. A globális tendenciákkal összhangban az IT-szektor is jelentősen lelassult, miközben az ipari termelés stagnált. Az infrastrukturális beruházások viszont továbbra is támogatják a növekedést. Az infláció a bér- és nyugdíjemeléseket követően stabilan tartotta magát.
A Román Nemzeti Bank (BNR) idén nyáron kétszer csökkentette az alapkamatot, legutóbb 6,5 százalékra.
A költségvetési politika továbbra is expanzív, a költségvetési hiány 2024 első felében a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékára tehető, magasabb, mint az előző három évben. Míg a bevételek a 2023 vége felé bejelentett intézkedéseket követően 2024 első felében jól alakultak, a kiadások növekedtek. Így a tőkekiadások, a bérek, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások mind több mint 20 százalékkal nőttek az előző évhez képest.
A Költségvetési Tanács legutóbbi becslései szerint a deficit 2024 végéig a GDP 8 százalékára nő – olvasható még a nemzetközi pénzügyi intézmény Agerpres által ismertetett jelentésében.
Jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy új adók kivetése az Erste bankcsoport elemzői szerint. Közben egy törvény arra kötelezheti a kormányt, hogy befagyassza a közalkalmazottak fizetését, mivel meghaladta a GDP 50 százalékát az államadósság.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén áprilisban szintén lefelé, az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében. Az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) múlt héten a korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését.
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
szóljon hozzá!