Romló kilátások. Adóemeléseket vagy új adókat eredményezhet a kampányadakozás
Fotó: Gábos Albin
A közszférában a bérek idén átlagosan csaknem 20 százalékkal emelkedtek, míg a nyugdíjkiadások majdnem 40 százalékkal nőttek, amit az osztrák Erste bankcsoport elemzői „a választások előtti költekezés bonanzájaként” jellemeznek. Ilyen körülmények között módosították a várakozásaikat, és úgy számolnak, hogy jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy új adók kivetése. Közben egy törvény amúgy is arra kötelezheti a bukaresti kormányt, hogy befagyassza a közalkalmazottak fizetését, mivel meghaladta az össztermék (GDP) 50 százalékát a román államadósság.
2024. szeptember 23., 19:512024. szeptember 23., 19:51
Mint az elemzés is rámutat, a 2024-es választási szuperév növekvő közkiadásai miatt a költségvetési hiány az év első hét hónapja után meghaladta a GDP 4 százalékát, és a kormány aktualizálta finanszírozási terveit, ami a GDP 6,9 százalékának megfelelő költségvetési hiányt jelent az eredeti tervekben szereplő 5 százalékkal szemben.
„A kormány a közszférában dolgozók béreinek növelését célzó programot folytatott egy nehéz választási évben. Mivel a szerkezeti problémákat nem kezelték, a belföldi fogyasztás növekedését szinte teljesen kioltotta a nettó export negatív hozzájárulása a növekedéshez. Másrészt az állami infrastruktúrába történő beruházások teljes lendületben vannak, és a jövőben kezdenek gyümölcsöt hozni” – idézte a Wall-street.ro által ismertetett elemzés Ciprian Dascălut, az Erste csoport tulajdonában levő román bank, a BCR vezető közgazdászát.
Úgy vélik, a kiigazítás mértéke a 2024-es költségvetési hiány kiindulópontjától függ, ugyanakkor a költségvetési konszolidáció az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások függvénye lesz.
Romániában a növekvő jövedelmek táplálják a gazdasági növekedést, de a probléma az, hogy a belföldi termelés nem tart lépést a helyi kereslettel, így a fogyasztott áruk jó része importból származik, és így a gazdasági növekedést „átvisszük” külföldre – irányítja rá ugyanakkor a figyelmet az Erste elemzése.
Vagyis a fogyasztás növekedésének nagy részét az importált áruk iránti növekvő kereslet hajtja, amihez gyenge román export párosul. A nettó export –4,4 százalékponttal (pp) járult hozzá az éves növekedéshez 2024 második negyedévében. A készletek szintén visszafogták a növekedés lendületét a második negyedévben, –1,4 százalékponttal járultak hozzá – sorolják az elemzők.
Nemrég amúgy az ING közgazdászai is 2 százalékról 1,3 százalékra csökkentették az idei román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket. A bejelentésre nem sokkal azután került sor, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) kiábrándító adatokat közölt Románia 2024 első félévi gazdasági növekedéséről.
A korábbi 3,4 százalékról 2,8 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság. A kormány a GDP 6,94 százalékára módosította a 2024-re tervezett 5 százalékos államháztartási hiányt.
Az Erste–BCR közgazdászai 2024 végére évi 4 százalékos, 2025 végére pedig évi 3,7 százalékos inflációt prognosztizálnak. (Összehasonlításképpen: a Román Nemzeti Bank (BNR) idén 4 százalékos, 2025 végére pedig 3,4 százalékos inflációs célt tűzött ki.)
„A maginfláció idei lassulását főként az élelmiszer-komponens okozta, míg a szolgáltatások és a nem élelmiszer jellegű termékek esetében merevebb. Ez újabb bizonyítéka a bér-árspirálnak. A merev munkaerőpiac, az erőteljes nominális bérnövekedés (az állami béremeléseknek köszönhetően), a minimálbér-emelések és a nyugdíjak erőteljes emelkedése a keresleti oldalon táplálja az inflációs nyomást” – magyarázzák az elemzők.
Eközben azt várják, hogy a romáén jegybank idén még egy ízben csökkenteni fogja az alapkamatot. Ahogyan amúgy legutóbbi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu, a BNR elnöke is jelezte, hogy további irányadó kamatcsökkentések következhetnek, amennyiben nem történik előre nem látható tőkekiáramlás az országból.
„Feltéve, hogy a külső környezet továbbra is kedvező marad, és a belpolitikai helyzet nem romlik az elnökválasztás és a parlamenti választások előtt, további 0,5 százalékpontos kamatcsökkentésre számítunk idén” – zárják friss elemzésüket az Erste–BCR közgazdászai.
Erre a pénzügyminisztérium által egy parlamenti képviselő kérdésére küldött hivatalos válaszból derült fény, amelyet az Economedia.ro gazdasági portál ismertetett.
A legfrissebb adatok szerint áprilisban, májusban és júniusban Románia államadóssága meghaladta a GDP 51 százalékát. A pénzügyminisztérium nem frissítette az államadóssági adatokat, pedig már szeptember végén járunk. Románia külső adóssága pedig tovább nőtt, az első hét hónapban 10,2 milliárd lejjel 180,3 milliárd euróra emelkedett a Román Nemzeti Bank által közzétett legfrissebb adatok szerint.
Márpedig a költségvetési törvény előírja, hogy ha az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, a kormánynak nyilvánosan be kell mutatnia a terhek csökkentésére és a közszféra bérkiadásainak befagyasztására irányuló programot.
„Az Eurostat által 2024. július 22-én közzétett legfrissebb adatok szerint az Európai Unió módszertana szerinti GDP-arányos államadósság-mutató 2024 első negyedévének végére 51,6%. Ilyen körülmények között a 2010/69-es számú, újra kihirdetett törvény 13. cikkelyében előírt, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel együtt a GDP 50 százalékában meghatározott adósságküszöb túllépésére vonatkozó intézkedések válnak alkalmazhatóvá, és azok végrehajtását egy törvényerővel rendelkező jogszabály jóváhagyásával kell megvalósítani legkésőbb az azt követő félévben, amelyben a GDP 50 százalékában meghatározott államadósságküszöböt túllépték, azaz 2025 első félévében” – áll az Alin-Marius Andrieș államtitkár által aláírt válaszban, amelyet George Simion AUR-os parlamenti képviselő által feltett kérdésekre adott válaszként írt alá.
Az Economedia szerint azonban a kormány eltekinthet a népszerűtlen intézkedés alkalmazásától.
A pénzügyminisztériumi válaszban említett törvény kimondja, hogy ha az államadósság meghalad bizonyos küszöbértékeket, a kormánynak egy sor intézkedést kell hoznia.
Így ha az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, a kormánynak a lehető leghamarabb be kell mutatnia a nyilvánosságnak és végre kell hajtania egy programot az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentésére. A program magában foglalja, de nem kizárólagosan, a közszféra teljes bérköltségének befagyasztásához vezető intézkedéseket.
Az Economedia.ro elemzése emlékeztet, Románia adóssága az elmúlt években egyre gyorsuló ütemben nőtt, miközben a bérek és nyugdíjak folyamatos emelkedése mellett a deficit is egyre mélyült. Ezeket a növekedéseket nem tudták növekvő bevételekből fedezni, ezért hitelfelvételre volt szükség a kifizetésükhöz.
Csütörtökön például Románia közel 5 milliárd eurót vett fel a külföldi piacokon.
Augusztus folyamán a kormány 15,5 milliárd lejnyi kölcsönt vett fel, így az egész évi hitelfelvétel 168 milliárd lejre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a kormány 2024 első nyolc hónapja alatt fedezte az idei évre tervezett hitelfelvételi igény 93 százalékát, amely az alultervezett költségvetési hiányból (87 milliárd lej) és az idén lejáró adósság kifizetéséből (125 milliárd lej, nem aktualizált összeg) áll.
Tekintettel arra, hogy a kormány a választási évben a költségvetési kiadások elszabadulása közepette a bruttó hazai termék 5 százalékáról 7 százalékára emelte a hiánycélt az idén, az év végéig felvenni kívánt összegek meghaladják a 250 milliárd lejt – vetíti előre az elemzés.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint „fájdalmas” lesz a 2025-ös év, amelyben a jelentős kiadáscsökkentések mellett adóemelésekre is számítani lehet.
Jóváhagyta a román kormány hétfői ülésén az állami költségvetés, a társadalombiztosítási költségvetés, valamint a munkanélküli ellátási rendszer költségvetésének kiigazítását – jelentette be az ülést követően a pénzügyminiszter.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint hétfőn a pénteki 373,3536 lejről 3,8801 lejjel (1,04 százalékkal) 377,2337 lejre nőtt egy gramm arany ára, ami újabb rekordot jelent azt követően, hogy a legutóbbi csúcsot pénteken állította fel a nemesfém.
A fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kitermelése ellen tiltakoztak vasárnap a projekt helyszínén, a Tuzla-Podişor gázvezeték végénél a Greenpeace Románia aktivistái, követelve a beruházás azonnali leállítását.
Elsőként erdélyi-partiumi lakosok „rohamozhatják meg” az akkumulátoros napelemrendszerek beszerzését fejenként 30 ezer lejjel támogató Zöld Ház programot.
Soha nem volt ilyen korán a kedvezményes árakkal – és sok esetben átverésekkel – kecsegtető Black Friday.
Jövő év tavaszán kezdődnek el az építési munkálatok az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszán – jelentette be Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
A 2024 augusztusában kifizetett, gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlékok összege 1,173 milliárd lejre rúgott – derül ki az Országos Szociális Kifizetési és Ellenőrzési Ügynökség (ANPIS) szombaton közzétett adataiból.
Jövő év márciusa után is megmaradhat a villanyáram és a földgáz lakossági árának korlátozása – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Bár szeretnék elkerülni, nem zárható ki, hogy az idei elnök- és parlamenti választások lecsengését követően, jövőre adóemelések lesznek – jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!