A Székelyföld a legdrágább

Kovászna megyében a legdrágább a piac, a háromszékiek kétszer annyit fizetnek a zöldségért, mint a Dolj megyében élők, ahol viszont országos szinten a legolcsóbb a piacokon beszerezhető áru – derül ki az Econtext elemzéséből.

Bíró Blanka

Nagy Orsolya

Kiss Előd-Gergely

Babos Krisztina

2012. november 02., 09:352012. november 02., 09:35

A gazdasági portál az elmúlt időszakban több olyan elemzést készített, amelyek azt vizsgálják, miként alakultak az árak, a költségek, az életszínvonal az elmúlt négy év alatt, vagyis a gazdasági válság kezdete óta. A portál szakemberei júliusban hasonlították össze a piaci árakat, az alapzöldségek, a burgonya, a káposzta és a paradicsom árát vették górcső alá. Az eredményeket a napokban hozták nyilvánosságra, a legdrágább piacok tízes listáján nyolc erdélyi megye szerepel: Kovászna, Fehér, Hargita, Bihar, Szilágy, Arad, Beszterce-Naszód és Szatmár. Az első tíz között még Suceava és Konstanca megye jelenik meg az Econtext listáján.

Az elemzés szerint Kovászna megyében júliusban 8,72 lejbe került a kosár egy kilogramm krumplival, egy kilogramm paradicsommal és ugyanennyi káposztával, ugyanezeket a termékeket a Dolj megyeiek 4,42 lejért vásárolhatták meg. Lebontva, a háromszéki piacokon 1,13 lejért kínálták a burgonya kilogrammját, 2,50 lejért a káposztát és 5,90 lejért a paradicsomot.

A gazdasági szakemberek az árakat összehasonlították a négy évvel ezelőtti, vagyis a gazdasági válság előttiekkel. Mint kiderült, 2008 júliusában a lista élén még Hargita megye állt, a hargitai piacokon négy évvel ezelőtt a vizsgált zöldségek 7,55 lejbe kerültek. Négy év alatt valamennyit javul a helyzet, a hargitai piacok idén már a harmadik helyre kerültek, ez év júliusában 8,45 lejt kértek az alapzöldségkosárért. Az elemzők megállapították, hogy a válságra különböző módon reagáltak a piacok, vannak olyan megyék, amelyek négy évvel ezelőtt az élmezőnyben voltak, de idén már kikerültek a legdrágábbak közül, és olyanok is, ahol éppen fordítva alakult, a korábban olcsó piacokon elszabadultak az árak.

Például Brassó megyének 2008-ban a második legdrágább piacai voltak, idén viszont a lista 16. helyezettje, Kolozs megye a harmadik helyről került a 12.-re. Bihar megye azonban nem volt ennyire ellenálló a válsággal szemben, a négy évvel ezelőtti 21 helyről idén „felküzdötte” magát a negyedikre.

Hideg, távolság, forgalom, vásárlóerő

A szakértők szerint az árakat elsősorban a vásárlóerő, az őstermelők jelenléte, a távolság, ahonnan hozzák a zöldséget-gyümölcsöt és a piacok forgalma is befolyásolja. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság  vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az általa vezetett intézmény évek óta monitorozza a piaci árakat, és ők is azt tapasztalták, hogy a háromszéki piacok mindig a legdrágábbak között voltak. „Hivatalos magyarázatot nem tudunk adni erre a jelenségre, de a magánvéleményem szerint két tényező is befolyásolja, hogy ennyire drágák a háromszéki piacok: egyrészt van a vásárlóerőnek egy olyan része, amely nem jelenik meg a statisztikákban.

Hivatalosan Kovászna megyében a legalacsonyabb az átlagbér, de például itt a legmagasabb a megművelt területek aránya. Tehát az emberek dolgoznak, megtermelik maguknak a krumplit, felnevelik a sertést, még a városiak is sok terményt kapnak faluról. Azt a pénzt, amit így megspórolnak, el tudják költeni paradicsomra vagy paprikára. Másrészt éppen azért, mert sok mindent megtermelnek a háztájon, alacsony a piacok forgalma, és ezért a termelők, az árusok magasabb árat kell hogy kérjenek, hogy kifizetődő legyen a tevékenységük” – ecsetelte Könczei Csaba.

„Hargita megyében igen kevés a zöldségtermelő, a hideg vidékre távolról szállítják a zöldséget és a gyümölcsöt, ami megemeli az árakat” – vallja eközben Török Jenő. A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője lapunk kérdésre úgy vélekedett, hogy a viszonteladók, a piacokon üzérkedők is befolyásolják az árakat. „Védenünk kell az őstermelőket, a vásárlói szokásokon is alakítani kell” – mutatott rá a szakember, aki szerint rá kellene vezetni az embereket arra, hogy a piacon elsősorban az őstermelőket keressék meg, hiszen Máréfalván vagy a Nyárádmentén is termelnek zöldséget. A második opció meglátásában a romániai termény lehet, és csak utolsó esetben szabadna számításba venni a külföldről behozott árut.

Szárazság és magas költségek

A Székelyföldhöz képest Bihar megyének hatalmas előnye, hogy ott szinte minden megterem. Annak, hogy mégis a legdrágább megyék közé került,  Ioan Ştefan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint elsősorban az idei szárazság az oka. A szakember azt mondja, a burgonya nagyon megérzi a vízhiányt, mert rengeteg nedvességre van szüksége a növekedéshez. A hónapokig tartó, riasztó méreteket öltő aszály miatt Biharban idén feleannyi termett belőle, mint tavaly vagy az azt megelőző években. A többi zöldség, például a káposzta vagy a paradicsom esetében inkább arról van szó, hogy azokat leginkább kisgazdák termelik, locsolható, de korlátozott területeken, például kertekben, így a mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy akár főszezonban is olcsónak mondható legyen a piaci zöldség.

Szezonon kívül persze még rosszabb a helyzet – tette hozzá Ştefan –, hiszen melegházra és az egyéb szükséges dolgokra nagyon keveseknek van pénze. „Jó, hogy elérhető egy-egy uniós vagy kormánytámogatás, de ezekhez sokszor akár fele részben is hozzá kell járulniuk a gazdáknak. Az önrész biztosítására keveseknek van lehetőségük, a bankoknak pedig a mostaninál sokkal rugalmasabbnak kellene lenniük a termelőknek nyújtott hitelekkel” – magyarázza a szakember, aki szerint a költségek miatt dönt úgy sok gazda, hogy szezonon kívül importból tartja fenn magát, annak minősége viszont messze alulmúlja a hazai zöldségekét.

Korrupció Szatmárban?

Hasonlóképpen bőtermő vidék Szatmár megye, mégis bekerült a legdrágább vidékek közé. „A hatóságok korrumpálhatósága az oka annak, hogy a mezőgazdasági vidéknek számító Szatmár megye piacain az indokoltnál jóval drágábban kínálják a zöldségeket –  szögezte le kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő helyi agrárszakember. – Lényegében egy kereskedői kartellel van dolgunk, akik egyfelől a polgármesteri hivatalok illetékeseit fizetik le, hogy termelői engedélyt szerezzenek, másfelől pedig a piacfelügyelőségek embereit is megvásárolják annak érdekében, hogy ne ellenőrizzék az eladott mennyiségeket.”

A mérnök szerint hiába próbálkozik a kormány újabb és újabb rendeletekkel, nem tud elérni a probléma gyökeréig. Szatmárnémetiben tavaly például létrehoztak egy nagybani zöldség- és gyümölcspiacot a célból, hogy a viszonteladókat eltávolítsák a városi piacokról, de nem értek el szinte semmit, a kartell tagjai ugyanis hamar „belakták” azt a terepet is. Mint elmondta: csakis az vezetne eredményre, ha keményen büntetnék a piacfelügyelőségeket és a jogosulatlanoknak termelői engedélyt adó polgármesteri hivatalokat.

Serbănescu adócsalást sejt

Valószínűleg az adócsalás az oka, hogy Kovászna, Hargita és Fehér megyében drágább a  burgonya, mint Dolj vagy Bákó megyékben – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Kérdésünkre elmondta: elvileg az lenne a normális, ha a nagy krumplitermelőnek számító Hargita és Kovászna megyében lenne olcsóbb a zöldség. Hogy mégsem így van, szerinte részint annak köszönhető, hogy az erdélyi megyékben az őstermelők ragaszkodnak a helyi piacokhoz, ott adják el portékájukat, és nem engedik be az import árut.

Másrészt – tette hozzá – a moldvai megyékben az alacsony árakat az magyarázza, hogy külföldről, például Törökországból importálják a burgonyát és nem fizetnek adót. „Romániában a legtöbb adócsalást az import során követik el. Egyszerű az összefüggés: minél több az import, annál nagyobb az adócsalás. Értelemszerűen olcsóbban tudják eladni az adót elkerülő zöldségeket” – összegzett a gazdasági szakértő.

 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 06., kedd

Nagyváradra is „besiklott” a világ egyik vezető sportszergyártója

Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Nagyváradra is „besiklott” a világ egyik vezető sportszergyártója
2025. május 06., kedd

Magyarországon volt a legolcsóbb a földgáz, Románia is dobogós

A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.

Magyarországon volt a legolcsóbb a földgáz, Románia is dobogós
2025. május 06., kedd

5 lejt meghaladó euró, elszálló kamatok: sokba fáj a polgároknak Simion első fordulós győzelme és a kormányválság

Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.

5 lejt meghaladó euró, elszálló kamatok: sokba fáj a polgároknak Simion első fordulós győzelme és a kormányválság
2025. május 05., hétfő

Beleremegett a Bukaresti Értéktőzsde az elnökválasztás első fordulójának eredményébe

A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.

Beleremegett a Bukaresti Értéktőzsde az elnökválasztás első fordulójának eredményébe
2025. május 04., vasárnap

A bukaresti aggályok miatt az MVM kitolta az E.ON romániai üzletága megvásárlásának becsült időpontját

Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.

A bukaresti aggályok miatt az MVM kitolta az E.ON romániai üzletága megvásárlásának becsült időpontját
2025. május 01., csütörtök

Késlekedő kisajátítások miatt kell várni az észak-erdélyi autópálya problémás szakaszának építésére

Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.

Késlekedő kisajátítások miatt kell várni az észak-erdélyi autópálya problémás szakaszának építésére
2025. április 30., szerda

Zárulgat a bérolló, de az egyenlőtlenségek továbbra is társadalmi feszültségeket generálnak

Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.

Zárulgat a bérolló, de az egyenlőtlenségek továbbra is társadalmi feszültségeket generálnak
2025. április 30., szerda

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok
2025. április 30., szerda

A romániai életszínvonal jelentős javulására számítanak az ING elemzői

Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.

A romániai életszínvonal jelentős javulására számítanak az ING elemzői
2025. április 30., szerda

Tánczos szerint egyértelműek a jelzések, hogy Románia gazdasága erős és ellenálló

Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.

Tánczos szerint egyértelműek a jelzések, hogy Románia gazdasága erős és ellenálló