Míg a románok Putyint és az oroszokat, az erdélyi és székelyföldi magyarok Zelenszkijt és az ukránokat okolják a háború kirobbantásáért
Fotó: Krónika
Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében. A kutatók a geopolitikai helyzethez, azaz az orosz–ukrán konfliktushoz való viszonyulás alakulását is feltérképezték, a friss számokat 2022-es felmérésük adataival vetették össze.
2024. május 07., 17:492024. május 07., 17:49
2024. május 07., 18:112024. május 07., 18:11
Nem először felmerült feltételezést vél alátámasztani legújabb kutatásában a Bálványos Intézet, mégpedig hogy a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) geopolitikai nézeteihez és attitűdjéhez állnak legközelebb az erdélyi magyarok nézetei az ukrajnai háború kapcsán: fő célként érvényesül a szuverenitás, továbbá a Nyugat- és ukránellenesség. A kutatás eredményeit Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója és Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa ismertette.
Mint elhangzott, a romániai összadatok ennél árnyaltabbak, változás érzékelhető a 2022-es számokhoz képest. Míg két évvel ezelőtt a nagy többség (74 százalék) Oroszországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért, mára sokan bizonytalanok, esetleg nem kívántak választ adni a kérdésre, hogy ki áll a konfliktus mögött. A kérdés szempontjából a Székelyföld jelentette már 2022-ben is – és most is – a kivételt, a „mainstreammel” való szembehelyezkedést, a tömbmagyar régióban okolták legkevesebben Oroszországot, illetve Vlagyimir Putyint a háború kitörése miatt.
Fotó: Krónika
Erdélyi vonatkozásban jelenleg (is) érzékelhető egyfajta Nyugat-ellenesség, de Kiss Tamás szociológus szerint ezt nem szabad oroszpártiságként értelmezni. Kiemelte, hogy
Romániai szinten változott Ukrajna európai uniós, illetve NATO-csatlakozásának támogatása is, amit a szakértők a háború egyfajta „normalizálódásával” magyaráznak. Vagyis azok, akik két éve ezt még azért utasították el, mert attól tartottak, hogy ez Romániát is belesodorná a háborúba, ma már – a helyzetet „megszokva” – természetes folyamatnak látják, hogy lassan Ukrajna is erre az útja lépjen. Az erdélyi magyarok körében nem változott jelentősen a csatlakozásokat támogatók aránya, ők továbbra is elutasítóbbak és elenyésző azok aránya, akik támogatják az ukránok uniós és NATO-integrációját.
Az intézet munkatársai a bevándorlás, illetve a menekültek kapcsán is végeztek felmérést, amelyből szintén az derül ki, hogy jelentős különbségek mutatkoznak románoknak és erdélyi magyaroknak a jelenséggel kapcsolatos viszonyulása között.
A románok körében nincsenek jelentős különbségek a kérdés tekintetében annak alapján, hogy a megkérdezettek mely párt szavazói.
Menekültek befogadásához fűződő attitűd románok, illetve erdélyi és székelyföldi magyarok körében
Fotó: Krónika
A szakemberek kiemelték azt is, hogy a felmérés szerint
Arról is szó esett, hogy az erdélyi magyarok megélhetési (munkavállalási), és kulturális okok miatt (is) tartanak a menekültektől, bevándorlóktól. A szociológusok újságírói kérdésre kifejtették, az esetlegesen Erdélyben letelepedő bevándorlók hosszú távon a román ajkú közösséget fogják gyarapítani. Mivel az állam, az ügyintézés nyelve román, a bevándorlók románul tanulnak majd meg, nem magyarul, így a románul beszélők száma nő, nem a magyarul beszélőké.
A lakosság intézményekbe vetett bizalma kapcsán kiemelték, hogy az erdélyi magyaroknak az Európai Unióba vetett bizalma folyamatos csökkenést mutat évek óta, újra és újra negatív rekordokat dönt meg, jelenleg 26 százalékon mozog, messze a 49 százalékos romániai arány alatt.
Toró Tibor és Kiss Tamás szociológusok ismertették a kutatás eredményeit a kincses városban
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Toró Tibor elmondta, jelen pillanatban az erdélyi magyarok választási hajlandósága jelentősen magasabb a többségi lakosság szavazókedvénél, amit a szakértők egyrészt az RMDSZ korán megkezdett kampányának tulajdonítanak.
A közvélemény-kutatás szerint ha a választások (bármelyik az idei szuperválasztási év megmérettetései közül) jövő vasárnap lennének, a románoknak körülbelül negyven százaléka menne el biztosan szavazni, eközben az arány a magyarok esetében körülbelül hatvan százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Sokat hallunk a gyógytornáról: a fizioterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás