Egy friss felmérés szerint Romániában Székelyföldön a legnagyobb az élettársi kapcsolatban élők száma. Vita Emese szociológussal jártunk utána, mi állhat az adatok hátterében, miként függ össze a jelenség vallási, nemzetiségi tényezőkkel.
Sokrétű és szerteágazó, az ifjúságra fókuszáló szociológiai kutatások eredményeit összegző kötetet mutattak be Kolozsváron.
Évről évre romániai, erdélyi diákok százai élnek a Work and Travel lehetőségével, a tapasztalat- és pénzszerzés ezen módját azonban sok világszintű esemény befolyásolta, veszélyeztette az elmúlt évtizedekben.
Heteken át húzódó, megdöbbentő módon lezárt romániai futballbotrány adta ismét a nagyvilág tudtára: a labdarúgás jócskán túlmutat a sporton. Péter László sportszociológust a felerősödött lelátói gyűlöletkeltés, magyarellenesség gyökereiről faggattuk.
Az erdélyi magyarság jövője, számarányának alakulása szempontjából kulcsfontosságú, mi lesz, „mit kezdünk” a magyar anyanyelvű romákkal. Kiss Tamás szociológust a mai magyar–cigány viszonyról, végletekről, kettős identitásról faggattuk interjúnkban.
Európai uniós viszonylatban továbbra is jelentős Románia lemaradása az iskolázottság terén: a 2022-es népszámlálás részleges adatai szerint a lakosok 40,5 százaléka nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett el.
A magyar nyelvű romák erdélyi helyzetéről, a kutatások, különböző kezdeményezések és projektek során szerzett tapasztalatokról és a javulást elősegítő feladatokról beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által meghívott szakemberek.
Egy Romániában készült, friss felmérés szerint az 1990-es évek közepe és a 2010-es évek első fele között született Z generáció tagjai számára legfontosabb motiváció az anyagi biztonság és függetlenség megszerzése.
A papi hivatás társadalmi státuszára vonatkozó vizsgálatot végzett Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
Átlagban 76,05 év a várható élettartam Romániában, ám a megyék között jelentős különbségek mutatkoznak az Országos Statisztikai Intézet nemrég közzétett adatai alapján.
Románia lassan, de biztosan elfogy – állapította meg az Adevărul című román lap azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban.
A nagyszebeni tudományegyetem egy migrációs kérdéseket tanulmányozó szociológusa szerint az ukrajnai menekülthullám egy év alatt megduplázhatja a Romániában élő külföldiek számát, de az ország egyelőre nem számít bevándorlási célpontnak.
A Kárpát-medencében élő magyar, így az erdélyi fiatalok körében is végeztek felmérést arról, hogy miként változtatta meg a koronavírus-világjárvány a fiatal generáció jövőképét, mivel elégedettek, és mi jelent számukra kihívást.
A háború okozta válsághelyzetről és annak különböző vetületeiről szóló kiállítással, előadásokkal és beszélgetésekkel zajlott a 12. Szociológus Napok második napja.
A járvány- és a háborús helyzet keltette válság kérdéseit járja körül a BBTE Szociológia és Szociális Munka Intézetének szervezésében megrendezett 12. Szociológus Napok idei kiadása.
Egyre gyakrabban hangzik el, hogy gyors ütemben öregszenek a társadalmak, ami Európa-szerte – így persze nálunk is – többszörös kihívást jelent. Mint minden nagyívű változás esetében, az okok nyilván igencsak összetettek, szerteágazóak.
Gelu Duminică szociológus egyetért Vasile Dîncu védelmi miniszternek a Konstanca megyei amerikai katonai bázisnál történt lopás és a románok kultúrája közötti összefüggést taglaló kijelentésével.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontját, miszerint a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet, a román társadalom tekintélyes része osztja – jelentette ki lapunknak Vladimir Ionaș bukaresti szociológus. A politikai elemző úgy fogalmazott, a gond ott kezdődik, amikor az iskolákban tájékoztatás helyett megjelenik az ideológ
Látogatottsági adatok