Az elmúlt három évtizedben tapasztalható felekezeti változásokról, a történelmi magyar egyházak előtt álló kihívásokról kérdeztük Kiss Dénes kolozsvári vallásszociológust.
Az internet világából „ismert” hírességeket, vagy inkább a környezetükben élő személyes ismerősöket választják vajon példaképükként az erdélyi, székelyföldi diákok? – ezt a kérdést jártuk körül Gergely Orsolya szociológussal.
Nóvumnak számító kutatási eredményeket ismertetett keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján a Bálványos Intézet, hiszen eddig nem vizsgálták kampányidőszakban a részvételi hajlandóságot és a politikai preferenciákat az erdélyi magyarok körében.
Egy friss felmérés szerint Romániában Székelyföldön a legnagyobb az élettársi kapcsolatban élők száma. Vita Emese szociológussal jártunk utána, mi állhat az adatok hátterében, miként függ össze a jelenség vallási, nemzetiségi tényezőkkel.
Sokrétű és szerteágazó, az ifjúságra fókuszáló szociológiai kutatások eredményeit összegző kötetet mutattak be Kolozsváron.
Évről évre romániai, erdélyi diákok százai élnek a Work and Travel lehetőségével, a tapasztalat- és pénzszerzés ezen módját azonban sok világszintű esemény befolyásolta, veszélyeztette az elmúlt évtizedekben.
Heteken át húzódó, megdöbbentő módon lezárt romániai futballbotrány adta ismét a nagyvilág tudtára: a labdarúgás jócskán túlmutat a sporton. Péter László sportszociológust a felerősödött lelátói gyűlöletkeltés, magyarellenesség gyökereiről faggattuk.
Az erdélyi magyarság jövője, számarányának alakulása szempontjából kulcsfontosságú, mi lesz, „mit kezdünk” a magyar anyanyelvű romákkal. Kiss Tamás szociológust a mai magyar–cigány viszonyról, végletekről, kettős identitásról faggattuk interjúnkban.
Európai uniós viszonylatban továbbra is jelentős Románia lemaradása az iskolázottság terén: a 2022-es népszámlálás részleges adatai szerint a lakosok 40,5 százaléka nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett el.