A prefektus szerint a gazdatüntetést kiváltó mostani tejfelvásárlási gondok azzal magyarázhatók, hogy egy kolozsvári tejfeldolgozó cég április 1-jétől beszüntette a tej felvásárlását a szilágysági és a környező megyék gazdáitól. ,,Ha nincs helyi tejfeldolgozás, akkor a gazdák kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiszen a teheneket továbbra is fejni kell, és nincs kinek értékesítsék a nyerstejet” – fogalmazott portálunknak a prefektus. Dari Tamás a megoldást abban látja, hogy a rendelkezésre álló uniós vidékfejlesztési forrásokból Szilágy megyében is épüljenek élelmiszer-feldolgozó üzemek, mert csak ilyen beruházások biztosíthatnak kiszámíthatóságot a gazdák számára.

Az utóbbi években több agrárvállalkozó is megerősödött a megyében, de a tavalyi aszály a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek egyaránt súlyos anyagi gondokat okozott, ezért sokan nehezen kezdték el az idei esztendőt. Segített ugyan az idejében kifizetett APIA-támogatás, de ez nem oldja meg a szilágysági mezőgazdaság gondjait.

Jobb eredményt mutat az állattenyésztés 18 százalékos növekedése, itt viszont az értékesítési gondok fogják jelentősen vissza az ágazat fejlődését.

Megerősítették a szakképzést

Egyértelmű, hogy nem a mezőgazdaság a Szilágyság erőssége, hanem a dinamikusan fejlődő ipar. „Az ipari termelés szempontjából Szilágy megye most jó helyzetben van, mert a Tenaris acélcsőgyár és a Michelin gumiabroncsgyár hosszú távra rendezkedett be a megyeszékhelyen. Jó hír, hogy

– mutatott rá a bukaresti kormány területi képviselője. Az ipari beruházások nagy előnye, hogy a cégek egyre több jól fizetett munkahelyet hirdetnek meg. A zömében kolozsvári egyetemeken tanuló szilágysági diákok közül az egyetem elvégzése után többen is hazatérhetnek. Nem csak két-három nagyvállalat keresi a műszaki értelmiséget, hanem a kisebb cégek is egyre több mérnöki és egyéb állást hirdetnek meg.

Összességében azonban nincs túl jó gazdasági helyzetben Szilágy megye, hiszen a több ezer embert foglalkoztató sarmasági és más szénbányák felszámolásával a rendszerváltás utáni évtizedekben rengetegen maradtak munka nélkül, a fiatalok pedig nem tudtak elhelyezkedni. Ezzel magyarázható, hogy a megye több vidékéről ma is sokan dolgoznak külföldön – elsősorban Nyugat-Európában – alkalmi munkásként. Viszont a magyar prefektus szerint jó hír, hogy a többség hazatér, és a megkeresett pénzét itthon fekteti be.

„Már korábban felismertük, hogy az ipari termelés felfuttatásához szakképzett munkavállalók szükségesek, ezért befektettünk a szakiskolai és szaklíceumi képzésbe” – magyarázza Dari Tamás, aki prefektusi kinevezése előtt Szilágy megye főtanfelügyelő-helyetteseként dolgozott. 2007-2017 között a Sarmasági 1. Számú Szakképző Líceum igazgatójaként és mérnök-tanáraként a nevéhez fűződik a szilágysági magyar nyelvű szakoktatás kiépítése és megerősítése. Előrelépésnek tartja, hogy

Folyamatosan arra törekednek, hogy ki tudják elégíteni a cégek növekvő szakemberigényét, ezért olyan szakmákat oktatnak, amire kereslet mutatkozik.

Behoznák a több évtizedes lemaradást

A 2021-es népszámlálás részleges adatai szerint a Szilágyságban is csökkent a magyarság részaránya: a cenzuson 40 554 személy vallotta magát magyarnak, ami a megye lakosságának a 20,8 százalékát teszi ki. 2011-ben a magyarság lélekszáma 50 177 volt, ami a megye összlakosságának a 23,3 százalékát jelentette. A magyar közösség létszámbeli csökkenése ellenére a prefektus szerint az elmúlt tíz esztendőben a megye egyetlen iskolájában sem szűnt meg a magyar tagozatot, vagy a helyi magyar iskola. A megyei elöljáró ezt azzal magyarázza, hogy

A polgármesterek és a megyei tanfelügyelőség együttműködésével sikerül fenntartani a kis létszámú osztályokat is, ami a kis falvak lakói számára fontos üzenet, hogy a fiatalok maradjanak helyben.