Jellegzetes kép 2017-ből a magát a kisebbségi jogok biztosítása szempontjából példaértékűnek hirdető Romániából.
Végre alaperősítésben gondolkodnak a Budapest–Erdély–Bukarest-tengely közbülső részén: hosszú idő után a lehetséges együttműködésről egyeztettek hétfőn az RMDSZ, illetve az EMNP és az EMNT vezetői.
Azt mondta hozzáértő és elhivatott tanügyminiszterünk a minap az egyetemi tanév megnyitóján, hogy ő márpedig nem tud nyugodtan tükörbe nézni addig, amíg nem teljesíti vállalt küldetését.
Óriási kérdés, hogy létezhet-e még olyan megoldás, olyan kompromisszum, amely nyomán a katalánok – persze önállóságuk növelése nyomán – még hajlandóak lemondani a függetlenségről. Ugyanakkor a nemzetközi közösség állásfoglalása is döntő.
Elvégre a kisebbségi lét nehézségei egyformán érvényesek az evangélikus-lutheránus, katolikus, református, unitárius magyar hívekre, az elkobzott vagyon apránként való visszaszerzése, iskolák újraalapítása (...) egyformán feladatot ró mindenkire.
Mintha apró jelei mutatkoznának annak, hogy Ukrajna magabiztossága megbicsaklott a kisebbségek anyanyelven történő oktatását visszanyeső, brutálisan diszkriminatív oktatási törvény kapcsán.
Amikor egy állam képtelen megvédeni polgárait, sőt súlyos büntetésekkel riogatva megtiltja nekik, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, finoman szólva valami nagyon nincs rendben.
Prímán fognak beszélni angolul, németül, franciául a romániai gyerekek, hiszen 98,3 százalékuk sajátít el nemzetközi nyelveket – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának a Nyelvek Európai Napja apropóján közzétett felméréséből.
Keményen a sarkára állt a magyar kormány, amikor egyértelművé tette a bukaresti hatóságok számára, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ellehetetlenítése miatt nem támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).
Az az igazság, hogy az ember időnként azon gondolkodik: csak tesztelnek, hogy meddig mehetnek el, vagy tényleg készek mindent alárendelni pillanatnyi politikai érdekeiknek?
Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján kinyilvánított önrendelkezés mégiscsak erősebb legitimációs alap, mint egy nagygyűlés és a régióban élő többi nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánított elszakadási szándék.
Tagadhatatlan, hogy a szakma sajtóban nyilatkozó képviselői már hónapok óta Christoph Daum távozásáért esedeztek. Ezért pusztán a menesztése miatt is fellélegeztek a 2018-as oroszországi seregszemlén való részvételre esélytelen csapat háza táján.
Bármilyen szerencsétlenség is érje az országot, a négy elem bármelyikének – tűz, víz, föld, levegő – veszélyes megnyilvánulása esetén védtelenek az emberek. Kétségbeejtő a helyzetkép tűzvész szempontjából is, gondoljunk a Colectiv-tragédiára.
A nyugati tagállamok aggodalmai persze részben megalapozottak. Elhangzott már olyan vélemény, miszerint a két balkáni országot túl korán, tulajdonképpen politikai döntés alapján vették fel az EU-ba, pedig valójában nem voltak érettek a csatlakozásra.
Dragnea politikai és (jogerős ítélete és az ellene zajló bűnvádi eljárás okán) személyes érdekei alapján elsősorban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) elleni leszámolásra igyekezett felhasználni a vásárhelyi iskola kálváriáját.
A törvény jogfosztó jellege egyértelmű, hiszen szerzett jogaikból akarja kiforgatni a kisebbségeket, eredményeként pedig elsorvadhat az eddig kiépített magyar, román, lengyel és orosz oktatási hálózat, amely eddig az identitás megőrzését biztosította az őshonos közösségek számára.
Itt az ideje, hogy a közel százéves kincses városi gárda a sarkára álljon, és kiközösítse soraiból a szurkolói elnevezésre és minőségre méltatlan garázdákat, akik kizárólag ártanak a klubnak, és súlyosan rontják a hírnevét.
Higgyük, ne higgyük? Ha józanok maradunk, kétkedéssel viszonyulunk a miniszteri jövőképhez, hiszen a pedagógusok esetében is kiderült, korántsem sürgősségi ügy a bérprobléma...
Látogatottsági adatok