Kiss Judit
2017. szeptember 13., 11:322017. szeptember 13., 11:32
2017. szeptember 13., 11:342017. szeptember 13., 11:34
Higgyük, ne higgyük? Ha józanok maradunk, kétkedéssel viszonyulunk a miniszteri jövőképhez, hiszen a pedagógusok esetében is kiderült, korántsem sürgősségi ügy a bérprobléma: bár a jelenlegi kormány jókora fizetésemelést ígért, később úgy nyilatkoztak, nem oda Buda, mégsem kapják meg a megígért pénzt a tanárok.
Fájdalommal, kétségbeeséssel küzdő emberek várakoznak nap mint nap, esetleg órákig is a kórházak sürgősségi osztályán, hogy az orvosok színe elé kerüljenek. És ahol a lehető leggyorsabban kellene beavatkozniuk a gyógyítóknak, ott (is) hatalmas a szakemberhiány. (Zárójelben: talán sokszor ezért is türelmetlenek, rendreutasítóak és kevéssé empatikusak az orvosok, akik előtt a beteg fél is megnyilatkozni, nehogy kétségbeesett helyzetének ráadásaként még meg is alázzák.)
Például egy háromszéki kórház sürgősségi osztályán mindössze hat orvos teljesít szolgálatot, holott még legalább tízre lenne szükség, ilyen körülmények között pedig képtelenség lefedni minden éjszakai ügyeletet. Hasonló gondokkal küzd a mentő- és a rohammentő-szolgálat is, ugyanakkor a kórházak utánpótlásban sem reménykedhetnek, hiszen a probléma nem helyi szintű, hanem régóta országos jelenség. A talán a legnagyobb elhivatottságot és felelősséget követelő szakmát ugyanis nem méltányolja megfelelőképpen nálunkfelé a rendszer, így érthető, hogy Románia Nyugat-Európának termel ki orvosnemzedékeket.
Nem is csoda, hogy a fiatal szakemberek külföldön próbálnak szerencsét: amíg például Németországban legalább 4000 eurós az orvosi fizetés, nálunk ez alig 500 eurónak felel meg. Az ezernyi sebből vérző hazai egészségügy egyik legégetőbb gondját a szaktárca minisztere nemrég úgy jellemezte, orvosválsággal kell megküzdenie az országnak. De nem is lehet enyhébb szavakkal ecsetelni a jelenséget, hogy az elmúlt időszakban évente átlagosan ezer-kétezer szakember távozott külföldre.
A miniszter viszont optimista – valószínűleg ennek a lelki képességnek szerepelnie kell a tárcavezetők munkaköri leírásában –, és azzal biztatja az országot: „a megoldás az, hogy hozzuk vissza az orvosokat, és tartsuk itthon őket”. Úgyhogy nemrég meglebegtette a rózsaszínű ígéretet, miszerint jövőre megközelíti az európai uniós bérszintet a romániai egészségügyi alkalmazottak fizetése, amire eddig nem volt példa.
Higgyük, ne higgyük? Ha józanok maradunk, kétkedéssel viszonyulunk a miniszteri jövőképhez, hiszen a pedagógusok esetében is kiderült, korántsem sürgősségi ügy a bérprobléma: bár a jelenlegi kormány jókora fizetésemelést ígért, később úgy nyilatkoztak, nem oda Buda, mégsem kapják meg a megígért pénzt a tanárok. Ha az orvoshiányt sem próbálják meg mielőbb hatékonyan megszüntetni Romániában, akkor újfent bizonyítást nyer, hogy ebben az országban semmi fontos nem sürgős. Kivéve persze meggyógyítani a betegeket, akik továbbra is órákig várakoznak a folyosón.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!