Balogh Levente

Balogh Levente

Madridi hisztéria

2017. szeptember 22., 12:352017. szeptember 22., 12:35

2017. szeptember 22., 12:442017. szeptember 22., 12:44

Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján kinyilvánított önrendelkezés mégiscsak erősebb legitimációs alap, mint egy nagygyűlés és az abban az illető régióban élő többi nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánított elszakadási szándék. Az 1918-as nagygyűlés centenáriumának küszöbén nem ártana ezen elgondolkodniuk a spanyol állam egysége bősz román védelmezőinek sem.

A lehető legrosszabb módon reagál a spanyol kormány arra, hogy a barcelonai vezetők népszavazást írtak ki Katalónia függetlenségéről. Madrid rendőröket küldött a katalán vezetők vegzálására, házkutatásokon próbálnak a szavazólapok nyomára bukkanni, több személyt őrizetbe vettek.

Minderre a spanyol kormány annak alapján adott utasítást, hogy a madridi alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a népszavazást. Madrid érvelése igencsak hajmeresztő: arra hivatkoznak, hogy Katalónia függetlenné válása nem a katalánok ügye, hanem arról Spanyolország egészében népszavazást kellene tartani.

Ami igencsak hajától fogva előrángatott, és meglehetősen rosszindulatú „érv.” Hiszen borítékolható, hogy Madrid aligha hajlandó országos népszavazást kiírni a témában. De ha mégis, a nem katalán többség – még akkor is, ha a baszkok és más nemzetiségek támogatják – Katalónia önállósodása ellen szavazna.

A spanyol kormány és a spanyol állami szervek ezzel gyakorlatilag megtagadják az önrendelkezési jogot az egyébként kiterjedt autonómiával rendelkező régió lakóitól. Pedig a skót függetlenségről is csak a skótok szavaztak, és Koszovó függetlenségéről sem kérdezték meg egész Szerbia lakosságát. Igaz, Madrid azóta is azon európai uniós tagállamok szégyenpadján ül – többek között Romániával és Szlovákiával együtt –, amelyek nem hajlandóak elismerni Koszovó államiságát.

Egyértelmű, hogy Madrid, Bukarest és Pozsony azért nem ismeri el Koszovó önállósodását, mert attól tartanak, hogy azt a saját országukban élő nem többségi nemzeti közösségek példaértékűnek tekinthetik.

A bukaresti sajtóban egy román publicista épp a napokban írt arról egy, a logikával meglehetősen hadilábon álló „elemzést”, hogy a szintén függetlenségi népszavazásra készülő iraki kurdoknak jogukban áll az elszakadás, a katalánoknak azonban nem, annak ellenére, hogy ugyanolyan helyzetben vannak: saját állam nélküli nemzetekről van szó, amelyek szeretnének végre megszabadulni az idegen uralomtól.

Pedig éppen román részről igencsak visszás ez a hozzáállás. Hiszen épp azt az önrendelkezési jogot tagadja, amelyre annak apropóján szoktak hivatkozni, hogy 1918-ban az erdélyi románok egy csoportja kimondta: azt szeretné, ha Erdély elszakadna Magyarországtól, és Romániához csatlakozna.

Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján kinyilvánított önrendelkezés mégiscsak erősebb legitimációs alap, mint egy nagygyűlés és az abban az illető régióban élő többi nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánított elszakadási szándék. Az 1918-as nagygyűlés centenáriumának küszöbén nem ártana ezen elgondolkodniuk a spanyol állam egysége bősz román védelmezőinek sem.

De vissza Madridhoz: nem nehéz megjósolni, hogy a diktatórikus fellépés, a katalán kormány tagjainak és több száz katalán polgármesternek a hatósági zaklatása a lehető legkontraproduktívabb lesz. Az ugyanis minden bizonnyal még azon katalánokban is fölkelti a spanyol központi kormánnyal szembeni ellenszenvet, akik amúgy nem függetlenségpártiak.

Emlékezzünk csak: London nem gördített akadályt a Skócia elszakadásáról szóló népszavazás útjába, és ezt a higgadt, normális hozzáállást a skótok többsége azzal honorálta, hogy a további korrekt partnerség reményében az önállósodás ellen szavazott.

A spanyol kormány és hatóságok hisztérikus magatartása viszont éppen az ellenkező irányba hat, és növeli a dacot a katalánokban, akik csak azért is megtartják a népszavazást. És senki sem csodálkozhat majd, ha azon a többség a függetlenségre szavaz majd.

korábban írtuk

Házkutatásokat tart több katalán kormányzati épületben a spanyol csendőrség
Házkutatásokat tart több katalán kormányzati épületben a spanyol csendőrség

Házkutatást kezdett több katalán kormányzati épületben a spanyol csendőrség szerdán Barcelonában, és több magas rangú tisztviselőt őrizetbe vett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.