Balogh Levente

2017. október 06., 14:12

Szájba verve

Jellegzetes kép 2017-ből a magát a kisebbségi jogok biztosítása szempontjából példaértékűnek hirdető Romániából: a román képviselők dörgő tapssal reagálnak arra, hogy az illetékes parlamenti bizottságok elutasították a kisebbségek hivatali anyanyelvhasználatát könnyíteni hivatott törvénymódosítást. Hogy aztán ebből egyenesen következően a képviselőház is elsöprő többséggel mondjon nemet a javaslatra.

Pedig az RMDSZ által kidolgozott javaslat igazából egyetlen románnak sem okozott volna semmilyen kárt sem, hiszen csupán annyiról szólt, hogy a jelenlegi szabályozás helyett, miszerint egy településen egy kisebbségi közösség számarányának el kell érnie a lakosság 20 százalékát ahhoz, hogy a közigazgatásban az anyanyelvét használja, a küszöbértéket leszállítanák 10 százalékra. Aztán, miután az elvileg parlamenti szövetséges vezető kormánypárt elnöke megjegyezte, hogy a 10 százalék túl sok, kiegyeztek volna 15 százalékban is.

Ettől a kenyér sem drágult volna meg, és az adók sem növekedtek volna. Csakhogy az ellenzék egyéb, értelmes téma, alternatív, kidolgozott és koherens kormányzati, illetve gazdaságpolitikai elképzelések híján ismét csak a könnyebb ellenállás irányába mozdult el, és úgy döntött: beleáll a soviniszta, magyarellenes politikába.

A félig magyar származású Ludovic Orban vezette nemzeti liberálisok például mindent megtesznek annak érdekében, hogy semmiben se lehessen megkülönböztetni őket a gyalázatos emlékű Nagy-Románia Párttól, Fehér megyei képviselőjük, Florin Roman pedig lassan már orvosi esetnek minősül, olyan mértékben rögeszméjévé vált a magyargyűlölet szításában és minden, magyarok számára kedvező kezdeményezés megtorpedózásában kimerülő „politizálás”.

A liberálisok által a közigazgatási törvény módosítása körül gerjesztett hisztéria pedig megtette a hatását: még azok a szociáldemokraták is testületileg leszavazták a javaslatot, akik kapcsán elvileg az RMDSZ-nek papírja van arról, hogy támogatják egymás kezdeményezéseit a parlamentben. Csakhogy a mostani felfokozott légkörben, az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumának küszöbén a szociáldemokraták nem merték felvállalni annak az ódiumát, hogy magyarbérencnek nevezzék őket, és az ellenzék által felhergelt, folyamatosan magyargyűlöletre uszított szavazóik elpártoljanak tőlük.

A liberálisok bűnét nem csökkenti, de reakciójukat részben magyarázza, hogy a romániai közéletben megszokott gyakorlat szerint fordított helyzetben ők lennének a magyarbérencek és a szociáldemokraták uszítanának. A „kisebbségi” honanya bírálata és ellenszavazata már külön téma: ő jellegzetes példája a romániai etnobiznisznek, annak, hogy ha valaki jól helyezkedik, románként is kiélvezheti a „példás” romániai kisebbségügyi rendszer anyagi előnyeit.

Persze biztathatjuk még magunkat azzal, hogy semmi sincs veszve, hiszen egyrészt nem meglevő jogot vettek el, csupán a már létezők kibővítését akadályozták meg és az is fontos, hogy a témában a végső szót a szenátus mondja ki, tehát akár még keresztül is lehet vinni a módosításokat.

Csakhogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sértett reakciója, amely szerint a románok nemhogy nem fogadták el a felajánlott párbeszédet a kisebbségi jogok bővítéséről, hanem még jól szájba is verték a magyarokat, jól jelzi, hogy igazából már ő sem nagyon bízik abban, hogy ez megvalósulhat. A szociáldemokraták ismét átverték a magyar szervezetet és igaz ugyan, hogy az együttműködés nyomán kisebb eredményeket sikerült elérni, amikor nagyobb horderejű döntésre került sor, a román partner meghátrált.

Ebben a helyzetben nem könnyű a továbbiakra vonatkozó stratégia megtervezése. Hiszen a módosítások a szenátus elé kerülnek, ott pedig elvileg előfordulhat, hogy a többség megszavazza őket. Gyakorlatilag azonban arra lehet számítani, hogy az ellenzék még habzóbb szájjal uszít majd a magyarok, valamint a románok érdekeit kiárusító „nemzetárulók” ellen, a szociáldemokraták pedig ismét csak meghátrálnak, mivel igazából a parlamenti többség biztosításához továbbra sincs szükségük az RMDSZ-re, legfeljebb arra, hogy azzal revolverezhessék jelenlegi koalíciós partnerüket, az ALDE-t, hogy ha nem viselkednek jól, lecserélik őket az RMDSZ-re – bár ez a centenáriumi évben vélhetően még kevésbé valószínű forgatókönyv, mint eddig.

Az RMDSZ számára nehéz ugyan a további együttműködés a szociáldemokratákkal, de amíg legalább némi remény mutatkozik arra, hogy sikerül valamit megvalósítani a tervezett kisebbségügyi javaslatokból, várhatóan nem mondja fel azt. Beáll tehát a sorba, és reméli, hogy nem verik újra szájba. Vagy ha már szájba verik, legalább nem billentik mellé fenéken is.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. július 19., péntek

Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.

Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Vélemény
Balogh Levente: Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások ...

Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...