Mintha egy kis zavar támadt volna a kormánykoalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párton (PSD) belül azt követően, hogy Liviu Dragnea pártelnök alig több mint fél éven belül a párt második renitenskedő miniszterelnökét is megbuktatta.
Csupán bő két hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy erdélyi magyar politikai szereplő alátámassza azokat a véleményeket-félelmeket, melyek szerint a hárompárti közös autonómianyilatkozat csupán egy újabb hangzatos, ám érdemi tartalom után üvöltő megnyilatkozás.
Sokak számára bevallottan csalódást okozott, hogy az enyhe túlzással világméretűnek nevezhető #MeToo-kampány kirobbanása óta eltelt közel négy hónap alatt az erdélyi magyar társadalmat nemigen „mozgatta meg” a szexuális zaklatások ellen fellépő mozgalom.
Egyet előre, egyet hátra – írtuk néhány nappal ezelőtt.
A romániai valóságot nem, vagy csak hiányosan ismerő szemlélő számára akár még példaértékűnek is tűnhet, hogy Mihai Tudose volt miniszterelnöknek csupán néhány nappal azt követően már le is kellett mondania, hogy egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott az autonómia kapcsán: ugyanaz az álláspontja, mint amikor korábban szé
Nem lep meg már senkit, hogy rendületlenül, gombamód szaporodnak a közoktatást érintő módosítások, hiszen így van ez évek-évtizedek óta.
Vajon hány politikai öngyilkossági kísérletet képes túlélni egy politikai alakulat? Meddig teheti kockára büntetlenül a saját hitelét a választói előtt egy olyan párt, amely nem is olyan rég, tizenhárom hónappal ezelőtt simán megnyerte a parlamenti választásokat?
„Most tehát itt van a régi-új, áramvonalas második Dragnea-kormány, amely a miniszterelnök ígérete szerint engedelmesen végrehajtja majd a pártelnök minden utasítását. Legalábbis addig, amíg elődjéhez hasonlóan Tudose rá nem kap a hatalom ízére” – írtuk tavaly júniusban.
Nem tudom, készült-e leltár valahol arról, hányszor sértették, alázták meg román közméltóságok az erdélyi magyarokat az elmúlt közel három évtized során. Korábbra azért ne nyúljunk vissza, mert a kommunizmus idején ugye kisebbségi kérdés egyszerűen nem létezett.
Az unalomig ismert szövegektől a némi újszerűséggel is bíró felvetésekig fedték le a palettát a román pártok reakciói arra, hogy a három erdélyi magyar párt elnöke közös állásfoglalást írt alá arról, hogy egyeztetik az autonómiaelképzeléseiket.
A legijesztőbb becsléseket is felülmúlja az országba hozott használt személygépkocsik száma: 2017 első tíz hónapjában 600 ezer, külföldről származó autót írattak forgalomba Romániában.
Sokszor elhangzik mostanában, hogy a kereszténység kisebbségi vallássá válhat Európában, valamint az is, hogy a magyarság kisebbségnek tekinthető a nagyobb népek tengerében.
Kétségtelenül előrelépésnek tekinthető az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetőinek autonómiaügyben szentesített állásfoglalása.
Szárnyal a romániai turizmus – derül ki hónapról hónapra a hivatalos statisztikákból, azok ugyanis rendre arról adnak számot, hogy bővül a vendégéjszakák száma, egyre több a turista, és szépen, lassan a külföldi vendégek száma is elkezdett gyarapodni.
Tíz év hithű szolgálat után háttérbe szorítják Valentin Bretfeleant, a marosvásárhelyi magyar jogvédelmi törekvések egyik legfőbb ellenlábasát.
Életmentő-e vagy pedig egyenesen életveszélyes a védőoltás? Milyen kockázatokkal járhat, ha megkapják a gyerekek a súlyos, járványos betegségek elleni vakcinákat? És milyennel, ha magát a betegséget?
Bár nem hinnénk, hogy szándékos lett volna a gesztus, de a még hozzávetőlegesnek sem nevezhető „magyarsággal” megfogalmazott meghívó már rögtön az év első napján előre vetítette, milyen hozzáállásra számíthat a centenárium mámorában tobzódó román társadalom részéről.
Sem a kül-, sem a belpolitikai események kapcsán nem mondhatjuk azt, hogy a 2017-es év unalmas lett volna.
Látogatottsági adatok