Lecseng szerdán az érettségi vizsga előrehozott, szóbeli része, amit sokan joggal tekintenek hiábavaló megmérettetésnek, súlytalan próbatételnek.
Bőven akad tennivalója ebben az időszakban (is) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak, márpedig a szakhatóság „elfoglaltságának” mértéke egyenesen arányos a romániai társadalomban tetten érhető hátrányos megkülönböztetés gyakoriságával.
Rövid távon áthidalhatatlannak tűnő szakadék tátong a lakosság valós érzete és a makrogazdasági adatok alakulása között.
Ahhoz sok kétség nem férhet, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és annak vezetője, Laura Codruţa Kövesi ellen hirtelen felpörgött média- és politikai hadjárat nem spontán, véletlenszerű események láncolata.
Bár ellentmondásnak tűnik, mégsem véletlen, hogy roppant kevesen törnek ki örömujjongásba, és kezdenek dicshimnuszokba annak hallatán, hogy Románia gazdasága – rekordot rekordra halmozva – hét százalékkal növekedett tavaly az előző évhez képest.
Sportellenes időket élünk: Románia európai szinten utolsó helyen áll a rendszeres testmozgást végzők tekintetében, sőt a lakosság egyre inkább ellenzi azt is, hogy az önkormányzatok közpénzeket költsenek a versenysport támogatására, infrastrukturális beruházások megvalósítására.
Bár Borboly Csaba szerint politikamentesen zajlott a hétvégi csíkszentsimoni farsangbúcsúztató rendezvény, azért az a tény, hogy négy ország nagykövete is jelen volt a mulatságon, jócskán a megszokott farsangi mulatozások szintje fölé emeli az eseményt.
Bukaresti politikusok és véleményformálók magyarellenes indulatainak kiélésére adott alkalmat budapesti kormányzati illetékesek múlt heti bejelentése, miszerint egy küszöbönálló kétoldalú megállapodásnak köszönhetően néhány éven belül beindul a gázkivitel Romániából Magyarországra.
Furcsa kettősségnek lehetünk az utóbbi időben tanúi a magyar–román viszonyban.
Rendkívül tanulságos foglalatosság megtekinteni Románia parlamentje bármelyik kamarájának ülését, ajánlom mindenkinek, főleg, hogy a technika vívmányainak köszönhetően Bukarestig se kell elutazni érte.
Elérkezett az igazság pillanata: végre kiderül, volt-e, marad-e bármiféle valóságalapja a Szociáldemokrata Párt (PSD) legfőbb választási ígéretének.
Felül kívánja vizsgálni, újra akarja építeni a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyát a magyarországi baloldal, amelynek két képviselője járt az elmúlt napokban Erdélyben.
Ismét bebizonyosodott a romániai hatóságok kettős mércéje, amikor a Bihar megyei törvényszék alapfokon a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen döntött a nagyváradi kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezése ügyében.
Ha némiképp burkoltan is, azért teljesen érthetően fogalmazott Jean-Claude Juncker.
Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint 2018-ban roppant kedvezőtlen lenne mindenki számára az RMDSZ elszigetelődése a törvényhozásban, ezért döntöttek úgy, hogy folytatják a balliberális kormánykoalícióval kötött együttműködést.
Hajmeresztőek, elkeserítőek, ugyanakkor már-már tragikomikusak azok a perspektívák, amelyek az új PSD-kormány tagjainak nyilatkozatai nyomán sejlenek föl.
Talán nem csupán mi tartjuk furcsának, hogy azt követően, hogy Kelemen Hunor úgy értékelt, a PSD–ALDE-koalíció harmadik kormányának programja olyan, mintha a mezőgazdasági minisztériumban írták volna két sör között, végül mégis azzal állt ki: az RMDSZ támogatni fogja a kormányt.
Nehéz eldönteni, a román szociáldemokratáknak szánt üzenetnek vagy egyszerűen jópofáskodó beszólásnak szánta Kelemen Hunor a leendő bukaresti kormány programjáról tett gúnyos kijelentését.
Látogatottsági adatok