Rostás Szabolcs
2018. január 08., 23:202018. január 08., 23:20
Kétségtelenül előrelépésnek tekinthető az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetőinek autonómiaügyben szentesített állásfoglalása.
A magyar politikai palettát uraló viszonyok ismeretében már az is eredménynek számít, hogy a három pártelnök tárgyalóasztalhoz ült egy közös cél érdekében. Persze nem titok, hogy a kolozsvári megállapodás létrejöttéhez elengedhetetlen volt a magyar kormány közvetítése, enélkül valószínűleg nem születik meg a hárompárti állásfoglalás, bármennyire is elkötelezettek az alakulatok az önrendelkezés mellett.
Van tehát egy 2-es számú Kolozsvári nyilatkozatnak is nevezhető megállapodás, a kérdés pedig az: mit tesz hozzá a mostani dokumentum a huszonöt évvel ezelőtt ugyancsak a kincses városban elfogadott, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó állásfoglaláshoz? Bizony nem túlságosan sokat.
Tény, hogy a Szent Mihály-templomban negyed évszázaddal ezelőtt elhangzott ünnepélyes eskütétel óta több, a közösségi autonómiák intézményrendszerét érintő törvénytervezet, statútum is napvilágot látott, az egyiket – majd annak módosított változatát – szavazásra is bocsátották a román parlamentben, és „természetesen” el is utasították. Örvendetes, hogy az erdélyi magyar közösség politikai képviseletét ellátó alakulatok kihirdetik: össze kívánják hangolni autonómiaelképzeléseiket, kérdéses azonban, hogy őszintén így gondolják-e.
Vajon miként jut majd közös nevezőre a három párt az önrendelkezés követelési formájának, kivívásának tárgyában, amikor az amúgy szövetségesnek számító MPP és RMDSZ még a közösen kidolgozott autonómiatervezete előterjesztését sem képes összehangolni, emiatt egyik képviselőjük az SZNT statútumát kénytelen benyújtani a bukaresti törvényhozás elé? Mikor születik meg végre az a sokat hangoztatott, elvárt politikai akcióegység, amely nélkül bármilyen elképzelés, koncepció hangzatos kordokumentum marad csupán?
Sajnos a fenti kérdésekre a legújabb pártközi megállapodás ismeretében sem tudjuk a választ. Arról nem beszélve, hogy a dokumentum szentesítését követően éppen az egyik aláíró jegyezte meg politikustársa nyilatkozata kapcsán: „látszik a válaszból, milyen perspektívái vannak az együttműködésnek”.
Úgyhogy az autonómia hallatán állandóan magyarveszélytől, Románia feldarabolásától tartó, az ország területi épségéért aggódó többségi társadalomnak igazán nincs oka vészharangokat kongatni. A magyarok huszonöt év elteltével jelezték, hogy az egykori célok nem változtak, és azok megvalósításáért továbbra is rendületlenül...
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!