Rostás Szabolcs

2018. január 16., 23:19

Dâmboviţa-parti víziótlanság

Vajon hány politikai öngyilkossági kísérletet képes túlélni egy politikai alakulat? Meddig teheti kockára büntetlenül a saját hitelét a választói előtt egy olyan párt, amely nem is olyan rég, tizenhárom hónappal ezelőtt simán megnyerte a parlamenti választásokat?

Nagyjából ezek a kérdések fogalmazódnak meg most mindenkiben azok után, hogy a román szociáldemokraták bő fél év leforgása alatt ismét lábon lőtték magukat, és a második miniszterelnöküket dobták ki a kormánynak otthont adó Victoria-palotából.

Szó se róla, hibát bárkiben lehet találni, Sorin Grindeanuról és Mihai Tudoséról pedig nagyon hamar kiderült, hogy túl nagy kalap számukra a miniszterelnöki poszt. (Előbbi esetében jellembeli kérdéseket is felvet, hogy a tavaly nyári keménykedése után hagyta megvásárolni magát egy zsíros állami állással. Utóbbi pedig bebizonyította, hogy intellektuális és civilizációs szempontból az égvilágon semmi nem predesztinálja magas rangú állami tisztség betöltésére.)

Csakhogy a hét hónap alatt elfogyasztott kormányfők alkalmatlansága nem pusztán az ő magánügyük, ugyanilyen mértékben a PSD és mindenekelőtt az alakulat elnökének a felelőssége. És óriási kudarca. Bármennyire is igyekszik bagatellizálni az ügyet („nem volt szerencsés kezem a kormányfőjelöltek kiválasztásában”), a kialakult tragikomikus helyzet első számú felelőse Liviu Dragnea, akinek úgyszintén viselnie kellene döntései és a két kormányfőbuktatás következményeit.

Merthogy a PSD-elnök nem alkalmatlanságuk okán akart megszabadulni a két miniszterelnöktől, hanem személyes és pártérdekekre tekintettel: konfliktusba keveredtek a hozzá kö­zelálló emberekkel, ugyanakkor nem vállalták fel az igazságügyi törvények módosítását, amelynek köszönhetően az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került Dragnea megúszhatná az újabb bírósági ítéletet.

A legnagyobb baj az, hogy Drag­nea irányítása alatt a PSD még elég sokáig űzheti ezt a politikai kamikazét, addig legalábbis, amíg a pártelnök egy esetleges újabb ítélet nyomán eltűnik a politikai süllyesztőben. A jobbközép ellenzék nem képes többséget kialakítani a parlamentben, reális alternatíva híján pedig a balliberálisok legfőbb ellenfelének számító Klaus Johannisnak is szűk a mozgástere, a következő mandátumára gyúró államfő legfeljebb ideig-óráig tud keresztbe tenni a hatalomnak, mint ahogy tette azt Sevil Shhaideh kinevezésének visszautasításával a 2016. decemberi választások után.

Jöhet a teljesen ismeretlen (ráadásul teleormani!) EP-képviselő, akinek borítékolhatóan az lesz a legfőbb érdeme, hogy ő lehet Románia első női miniszterelnöke. Az ország továbbra is kénytelen lesz elviselni a PSD–ALDE-koalíció uralkodását és kísérletezéseit annak minden járulékos következményével együtt. A csapongó, koncepciótlan adó- és gazdaságpolitikával, az elhibázott intézkedések sorozatával az eddigi kormányoknak lassan, de biztosan sikerült veszélybe sodorni az ország rekord gazdasági növekedésének előnyeit, és ennek a kártékony hatalomgyakorlásnak még csak ezután jön a böjtje (Tudose kierőszakolt menesztése miatt tegnap újabb csúcsot döntött a lej-euró árfolyam).

Bánná a fene, ha csak Dragneáék és a PSD sorsa forogna kockán, ám itt tulajdonképpen valamennyiünk zsebére megy a játék. És arról se feledkezzünk meg, hogy történik mindez egy olyan év kezdetén, amikor a többségi nemzetnek elvileg ünnepelnie, előremutató stratégiákon, országprojekteken kellene munkálkodnia. Ehelyett marad a parttalan és kilátástalan politikai csatározás, a víziótlanság, a Dâmboviţa-parti posvány. Pedig ha a politikai osztály nem is, ennek az országnak a lakói igazán többet érdemelnének.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. július 19., péntek

Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.

Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Vélemény
Balogh Levente: Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások ...

Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...