Balogh Levente

Balogh Levente

Mozgalmas óév, izgalmas új év

2018. január 01., 11:032018. január 01., 11:03

Sem a kül-, sem a belpolitikai események kapcsán nem mondhatjuk azt, hogy a 2017-es év unalmas lett volna.

Külpolitikai téren Donald Trump amerikai elnök beiktatása és az ehhez kapcsolódó újfajta szövetségesi hozzáállás a NATO-partnerekhez, illetve Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként, az Iszlám Államra mért súlyos, a végső katonai vereségét is előre vetítő csapások, amelyek Oroszország globális befolyásának erősödését hozták, az EU által még mindig csak nehézkesen kezelt migráció, valamint a katalóniai függetlenségi népszavazás, majd tartományi parlamenti választás említhetők meg a legfontosabb fejleményekként, amelyek mind befolyásolják térségünk jövőjét is.

Valamilyen formában ugyanis a térség országainak is viszonyulniuk kell hozzájuk – Románia például Trump elvárásainak megfelelően dollármilliárdos fegyvermegrendelésekkel próbálja bebiztosítani Washington szövetségesi jóindulatát a rettegett Oroszországgal szemben, amit most – ha igazak az izraeli külügy által kiszivárogtatott információk – azzal fejel meg, hogy szintén fontolgatja izraeli nagykövetsége áthelyezését Jeruzsálembe.

Közben a regionális és EU-s politika kérdésében furcsa kettősség tapasztalható, hiszen miközben a kormány a migrációs politikában határozottan kvótaellenes álláspontot képviselő V4-ek felé kacsingat, az ellenzék fővezérének szerepét magára vállaló államfő erről hallani sem akar – igaz, kvótaügyben ő sem feltétlenül a brüsszeli kottából játszik. A katalóniai események számunkra is komoly jelentőséggel bírnak, hiszen az ottani fejlemények nagy mértékben befolyásolják Románia viszonyulását az autonómia kérdéséhez, és jelen állás szerint Bukarest az önrendelkezéssel szembeni elutasítás újabb ürügyeként kívánja felhasználni őket.

A román belpolitika szempontjából a választásokat 2016 decemberében fölényesen megnyerő kormánykoalíció RMDSZ-es támogatással folytatott, az ország megítélését negatívan befolyásoló igazságügyi törvénymódosításai fogták keretbe az évet, megspékelve azzal, hogy példátlan módon a kormánykoalíció megbuktatta saját, renitenskedő miniszterelnökét.

Emlékezetes, hogy január végén jött a hírhedt 13-as kormányrendelet, amely módosította volna egyes korrupciós bűncselekmények büntetőjogi besorolását. Ez óriási felháborodást váltott ki kül- és belföldön egyaránt, százezreket vitt az utcára. Ennek nyomán a koalíció meghátrált, de csak azért, hogy aztán parlamenti úton, az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításán keresztül változtasson – saját indoklása szerint a „párhuzamos állam” és az „ügyészállam” leépítése érdekében, az ellenzék – és a külföldi partnerek jó része – szerint viszont azért, hogy politikai befolyás alá vonja az igazságszolgáltatást.

Miközben tudjuk, hogy az ügyészek és bíróságok sem makulátlanok, és a titkosszolgálatokkal való összefonódásuk sem tűnik minden esetben légből kapottnak, az RMDSZ által a törvénymódosítások terén tanúsított lelkes igyekezet mégiscsak azt a látszatot kelti, hogy a szövetség ebben az ügyben nem a jó oldalon áll. És ez idővel éppen a magyar közösség számára fontos ügyekben üthet vissza.

A kormány fő erejét adó PSD számára jelenleg fontos, hogy valahogyan ellensúlyozni tudja a külföld szemében róla kialakult képet, miszerint valódi célja az igazságszolgáltatás szétverése. Ezért igyekszik kisebbségbarát színben feltűnni például a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében, na és persze az ügyész-, illetve párhuzamos államról szóló kormányzati narratívába tökéletesen illeszkedik az a megkérdőjelezhető szerep, amelyet a korrupcióellenes ügyészség a magyar gimnázium felszámolásában játszott – hogy az RMDSZ-es szavazatok jelentőségét a PSD számára fontos törvénymódosítások esetében már ne is említsük. Ugyanakkor éppen ez teheti mérgezett ajándékká a gimnázium újraalapításához nyújtott támogatást. Az ellenzéki liberális párt Traian Băsescu exállamfő népi mozgalmával együtt soviniszta, magyargyűlölő szónoklatok özönét zúdította a kormányra és ránk, magyarokra az iskola ismételt, parlamenti eszközökkel történő létrehozása kapcsán.

Közben az RMDSZ vehemens cáfolatai ellenére a közvélemény úgy tekint az ügyre, hogy a magyar szervezet az igazságszolgáltatás leépítésében nyújtott támogatásért cserében kapta meg az iskolát.
Márpedig ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumának sovinizmussal amúgy is egyre inkább átitatottabb hangulatában égő román politikum és közvélemény már csak ezért is elpusztítandó intézményként tekint majd rá, és minden lehetséges alkalmat megragadnak majd, hogy megakadályozzák a tényleges létrehozatalát, illetve ha ez nem sikerül, ismét eltöröljék a föld színéről.

Ebben a közegben, ilyen hangulatban pedig még inkább naiv ábránd, hogy legalább részben értelmes, érdemi vita bontakozhat ki a most benyújtott magyar autonómiatervezetről. Amelynek a román többség általi leszavazása amúgy is biztos volt, de azért a témában folytatott normális párbeszéd egyik oldalnak sem ártana.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.