Elégedetlenek a kormány által tervezett minimálbér-emelés mértékével a szakszervezetek, akik szerint, ha nem nőnek gyorsabb ütemben a fizetések, akkor előbb-utóbb tényleg ki fog ürülni az ország.
Nem marad el a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjemelés – Ludovic Orban kormányfő ígérete szerint alkalmazni fogják a szociálliberális kabinet által elfogadott, minden irányból bírált, ám Klaus Johannis államfő által végül kihirdetett nyugdíjtörvényt.
Bruttó 33 235 lej volt a legnagyobb októberi állami nyugdíj – közölte szombaton a munkaügyi minisztérium.
Jelentős kockázattal bír a költségvetési hiányra az új nyugdíjtörvény – közölte hivatalos úton az Európai Bizottság a bukaresti hatóságokkal. A brüsszeli testület egyúttal arra szólította fel az ország vezetőit, hogy 2020-ban korrigálják a költségvetés jelentős kilengését.
Messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányprogramjának gazdasági és pénzügyi vonatkozásairól a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint, túl nagy hatást pedig nem is várhatunk, hiszen jövőre parlamenti választások lesznek.
A kormányalakításra felkért Ludovic Orban csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjtörvény érvényben van, és ennek megfelelően az új kormány tiszteletben fogja tartani azt. Ám nem biztos, hogy tartani tudják a három százalékos hiánycélt.
A nyugdíjakra megvan a pénz a költségvetésben, az pedig hamis információ, hogy lyuk tátong a büdzsén – nyilatkozta vasárnap a Digi24 hírtelevízióban Marius Budăi, a csütörtökön bizalmatlansági indítvány nyomán megbuktatott kormány munkaügyi minisztere.
A nyugdíjprémium átlagos összege 20 160 forint, a nyugdíjkiegészítésé pedig 11 ezer forint lesz idén, a pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.
Sok még a kérdőjel a Krónika által megkeresett szakember szerint a kormány által már elfogadott foglalkoztatási nyugdíj körül. Ennek lényege az lenne, hogy a munkáltatók is hozzájárulhatnak a jövőben alkalmazottaik időskori boldogulásához.
Idő előtt folyósítaná a két év múlva esedékes nyugdíjemelés egy részét Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. A kormányzó PSD erőteljes kampányba fogott az öregségi juttatások – a büdzsé szempontjából sokak szerint fenntarthatatlan – növekedésének témájával.
Negatívan befolyásolja az ügyészek és bírák jogállását a kormány által a speciális nyugdíjak esetében tervezett szolidaritási adó a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint.
Klaus Johannis államfő bevallása szerint azért hirdette ki az új nyugdíjtörvényt, mert jelenleg túl alacsonyak az öregségi juttatások Romániában, így szükség van a jogszabályra.
Kihirdette hétfőn Klaus Johannis államfő a nyugdíjtörvényt, amelyet az alkotmánybíróság határozatát követően június 26-án ismét elfogadott a képviselőház.
Ebben az évben 8,4, jövőre 24,8, 2022-ben pedig 81 milliárd lejes többlettételt jelentenek a költségvetés számára a bukaresti parlament által szerdán elfogadott nyugdíjtörvényben szereplő emelések.
Újbóli megfontolás után elutasította szerdán a szenátus plénuma a nyugdíjtörvény tervezetét, amelyet március 13-án részben alaptörvénybe ütközőnek ítélt az alkotmánybíróság.
A szociálliberális kormány vehemensen tagadja, hogy a költségvetés kiigazításakor le akarna faragni a bérekkel és nyugdíjakkal járó kiadásokból. Az ellenzék és a sajtó kételkedik ennek valóságtartalmában.
Egyelőre kijelenthető: jobban bíznak a romániai adófizetők a magánnyugdíjalapokban, mint az állami nyugdíjpénztárban, így maradnak a jól bevált, átlátható és biztos második pillér mellett. A szakértők szerint az emberek féltik a pénzüket az államtól.
Függetlenül attól, hogy érvénybe lép-e az új nyugdíjtörvény, szeptember 1-jétől 1 100 lejről 1 265 lejre emeljük a nyugdíjpont értékét – jelentette be szerdán Marius Budăi munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok