Kelemen Hunor szerint a liberális kormánynak a nyugdíjtörvényt kellett volna módosítania, nem a költségvetés-kiigazítással „manővereznie”
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
2020. szeptember 23., 15:282020. szeptember 23., 15:28
A Krónika annak kapcsán kérdezte a szövetség elnökét, milyen megfontolások alapján támogatta kedden a parlament plénumában a 40 százalékos nyugdíjemelést, hogy a kormányon kívül a Román Nemzeti Bank (BNR), az elemzők többsége és külföldi hitelminősítők is fenntarthatatlannak, az államháztartásra nézve kockázatosnak tartják az öregségi juttatás ekkora mértékű indexálását. (Ludovic Orban kormányfő egyébként sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt (PSD) „oldalán” megszavazta az intézkedést a gyerekpénz növelésével együtt).
„Nem fordultunk el az idős emberektől, akiknek szükségük van arra, hogy a mai gazdasági kontextusba helyezve emeljük a járandóságukat. Gondoskodni kell róluk, hogy ne csökkenjen a vásárlóerejük, mert gyógyszerre van szükségük, ki kell fizessék a számlákat” – közölte a szövetségi elnök. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a – tavaly megszavazott – nyugdíjtörvényben 40 százalékos emelés szerepel, a bukaresti kormány ezt a költségvetés-kiigazításról szóló jogszabályban szállította le 14 százalékra, ami viszont csak december 31-éig érvényes.
Kelemen rámutatott, az Orban-kabinet csupán erre az évre oldotta meg a problémát, ráadásul noha a parlament kedden megszavazta a magasabb nyugdíjemelést tartalmazó jogszabályt, jelenleg mégis a 14 százalékot tartalmazó sürgősségi kormányrendelet hatályos. „Tehát 2021-re nincs megoldva a probléma, a kormány pedig köteles alkalmazni a nyugdíjtörvényt. Vagy ha ezt nem tudja, akkor módosítania kell magát a jogszabályt, és ne a költségvetés-kiegészítéshez hasonló technikai manőverrel próbálja visszafogni erre az évre a törvény alkalmazását” – jelentette ki lapunknak a politikus, aki szerint a kormány nem vállalta a törvénymódosítás felelősségét.
Az RMDSZ elnöke „bődületes hülyeségnek” nevezte Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter előterjesztését, amely a kormányrendeletben szereplő 44-ről 40 százalékra csökkentette volna az ország eladósodottsági szintjét. (Ezt végül a szövetség javaslatára utasította el a törvényhozás). Kelemen azzal érvel, hogy miközben valamennyi állam finanszírozza valamilyen formában a deficitet, Románia – amelynek 39 százalék körüli az eladósodási rátája – nyugodtan elmehet 60-70 százalékos eladósodottságig a koronavírus okozta gazdasági helyzetben, ezt ugyanis az Európai Unió lehetővé teszi. „Ilyen körülmények között csődbe taszítaná az országot, ha lezárnánk 40 százaléknál az eladósodottságot, közben pedig 40 százalékkal emeljük a nyugdíjakat. Ez valóban az a filozófia, hogy minél rosszabb, annál jobb lesz, mi ezt nem tudjuk elfogadni, ezért javasoltuk ennek a cikkelynek az eltörlését” – mutatott rá Kelemen.
Kérdésünkre, hogy van-e költségvetési fedezete az intézkedésnek, elmondta, a 40 százalékos nyugdíjemelés 1,2 milliárd eurós terhet jelent a költségvetés számára, amiről elismeri, hogy nem kevés pénz, ám szerinte jó költségvetés-tervezéssel fenntartható az intézkedés. „A román költségvetés struktúráját ismerve lenne honnan elvenni, meg lehet találni a finanszírozáshoz szükséges mechanizmusokat, ha hosszú távra tervezünk. Ma az a kérdés, hogy a román kormány erre képes-e” – állapította meg a Krónikának az RMDSZ elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás