Kelemen Hunor szerint a liberális kormánynak a nyugdíjtörvényt kellett volna módosítania, nem a költségvetés-kiigazítással „manővereznie”
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
2020. szeptember 23., 15:282020. szeptember 23., 15:28
A Krónika annak kapcsán kérdezte a szövetség elnökét, milyen megfontolások alapján támogatta kedden a parlament plénumában a 40 százalékos nyugdíjemelést, hogy a kormányon kívül a Román Nemzeti Bank (BNR), az elemzők többsége és külföldi hitelminősítők is fenntarthatatlannak, az államháztartásra nézve kockázatosnak tartják az öregségi juttatás ekkora mértékű indexálását. (Ludovic Orban kormányfő egyébként sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ a Szociáldemokrata Párt (PSD) „oldalán” megszavazta az intézkedést a gyerekpénz növelésével együtt).
„Nem fordultunk el az idős emberektől, akiknek szükségük van arra, hogy a mai gazdasági kontextusba helyezve emeljük a járandóságukat. Gondoskodni kell róluk, hogy ne csökkenjen a vásárlóerejük, mert gyógyszerre van szükségük, ki kell fizessék a számlákat” – közölte a szövetségi elnök. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a – tavaly megszavazott – nyugdíjtörvényben 40 százalékos emelés szerepel, a bukaresti kormány ezt a költségvetés-kiigazításról szóló jogszabályban szállította le 14 százalékra, ami viszont csak december 31-éig érvényes.
Kelemen rámutatott, az Orban-kabinet csupán erre az évre oldotta meg a problémát, ráadásul noha a parlament kedden megszavazta a magasabb nyugdíjemelést tartalmazó jogszabályt, jelenleg mégis a 14 százalékot tartalmazó sürgősségi kormányrendelet hatályos. „Tehát 2021-re nincs megoldva a probléma, a kormány pedig köteles alkalmazni a nyugdíjtörvényt. Vagy ha ezt nem tudja, akkor módosítania kell magát a jogszabályt, és ne a költségvetés-kiegészítéshez hasonló technikai manőverrel próbálja visszafogni erre az évre a törvény alkalmazását” – jelentette ki lapunknak a politikus, aki szerint a kormány nem vállalta a törvénymódosítás felelősségét.
Az RMDSZ elnöke „bődületes hülyeségnek” nevezte Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter előterjesztését, amely a kormányrendeletben szereplő 44-ről 40 százalékra csökkentette volna az ország eladósodottsági szintjét. (Ezt végül a szövetség javaslatára utasította el a törvényhozás). Kelemen azzal érvel, hogy miközben valamennyi állam finanszírozza valamilyen formában a deficitet, Románia – amelynek 39 százalék körüli az eladósodási rátája – nyugodtan elmehet 60-70 százalékos eladósodottságig a koronavírus okozta gazdasági helyzetben, ezt ugyanis az Európai Unió lehetővé teszi. „Ilyen körülmények között csődbe taszítaná az országot, ha lezárnánk 40 százaléknál az eladósodottságot, közben pedig 40 százalékkal emeljük a nyugdíjakat. Ez valóban az a filozófia, hogy minél rosszabb, annál jobb lesz, mi ezt nem tudjuk elfogadni, ezért javasoltuk ennek a cikkelynek az eltörlését” – mutatott rá Kelemen.
Kérdésünkre, hogy van-e költségvetési fedezete az intézkedésnek, elmondta, a 40 százalékos nyugdíjemelés 1,2 milliárd eurós terhet jelent a költségvetés számára, amiről elismeri, hogy nem kevés pénz, ám szerinte jó költségvetés-tervezéssel fenntartható az intézkedés. „A román költségvetés struktúráját ismerve lenne honnan elvenni, meg lehet találni a finanszírozáshoz szükséges mechanizmusokat, ha hosszú távra tervezünk. Ma az a kérdés, hogy a román kormány erre képes-e” – állapította meg a Krónikának az RMDSZ elnöke.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás