Fotó: A képviselőház Facebook-oldala
Az ország büdzséjét alapjaiban befolyásoló módosításokkal fogadta el a baloldali többségű bukaresti parlament kedden a jobbközép román kormány által kidolgozott költségvetés-kiigazítást, amelyben 40 százalékos nyugdíjemelést szabnak meg.
2020. szeptember 22., 14:542020. szeptember 22., 14:54
2020. szeptember 22., 16:592020. szeptember 22., 16:59
A megszavazott törvény értelmében nem a Ludovic Orban vezette kormány által előirányzott 14, hanem 40 százalékkal emelkednének a nyugdíjak, ugyanakkor jelentős bérpótlékban részesülnének a közalkalmazottak. A tervezetet 242 támogató, 147 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadta el a bukaresti parlament két házának plénuma. Az intézkedést az RMDSZ törvényhozói is megszavazták. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) javaslatot tett arra, hogy küldjék vissza a szakbizottságba a költségvetés-kiigazításról szóló tervezetet, a parlament plénuma azonban elutasította az előterjesztést.
A 40 százalékos emelést a törvényhozás által tavaly – alkotmánybírósági döntés után – jóváhagyott jogszabály írta elő, a kormány azonban nemrég rendelettel felülírta azt, csak 14 százalékos nyugdíjemelést irányozva elő szeptembertől. Florin Cîțu pénzügyminiszter a keddi parlamenti vitán leszögezte, a költségvetés nem engedi meg az ilyen mértékű emelést. A tárcavezető kétszínűséggel vádolta meg az ellenzéki szociáldemokratákat, egy kiszivárgott belső jelentés szerint ugyanis az előző kormány pénzügyminisztere már tavaly felhívta a figyelmet, hogy nincs anyagi fedezet az intézkedésre. „Ez teljesen a levegőbe röpítheti az országot” – jelentette ki Cîțu.
Marcel Ciolacu házelnök, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy vélekedett: a parlament igazságot szolgáltatott az ötmillió nyugdíjasnak, akikből Klaus Iohannis államfő és a liberális miniszterelnök szerinte „csúfot űzött”, amikor megfosztotta őket a kórházi kezeléstől, a legszükségesebb gyógyszerektől, nem biztosította számukra a beígért maszkokat, de megbírságolta őket a maszk hiányáért. „Hagyjátok abba a lopást, és lesz pénz nyugdíjakra” – hangoztatta az ellenzéki politikus.
A kormányfő – aki szerint a költségvetési fedezet nélkül megszavazott kiadásokat előirányzó jogszabályok sértik az alaptörvényt – úgy véli, a PSD „felelőtlen populizmusa” csődbe juttatja az országot, olyan kiadásokra kötelezi a kormányt, amelyek az idei költségvetési hiányt a GDP 1,7 százalékával, a jövő évit 4,8 százalékkal növelik. A liberális kormány azzal érvel, hogy miközben az év elején 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, a koronavírus-járvány miatt a GDP nem nőni, hanem várhatóan több mint 4 százalékkal vissza fog esni idén. A parlamenti többség a kedden elfogadott módosításokkal mintegy 11 milliárd lejes többletkiadást irányzott elő a költségvetés számára, ugyanakkor az RMDSZ javaslatára letett arról, hogy a kormányrendeletben szereplő 44-ről 40 százalékra csökkentsék Románia GDP-arányos eladósodási rátájának megengedett értékét.
Következetességre hivatkozik az RMDSZ
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szerint a szövetség törvényhozói azért szavazták meg a 40 százalékos nyugdíjemelést, mivel tiszteletben akarnak tartani két fontos elvet: a következetesség és a kiszámíthatóság elvét. Kifejtette, bár a költségvetési helyzet jelentősen megváltozott ahhoz képest, amikor a parlamentben 2019-ben megszavazták a nyugdíjak 40 százalékos emeléséről szóló 27-es számú törvényt, az RMDSZ következetes akar maradni korábbi álláspontjához, és megszavazza a 40 százalékos emelést. „Az RMDSZ képviselői tisztában vannak a pandémia előidézte válság kihívásaival, de szerintünk megoldásokat kell találni annak érdekében, hogy Románia közpolitikái egyszer s mindenkorra a következetesség és a kiszámíthatóság elvét kövessék” – szögezte le Tánczos.
A honatyák hasonlóképpen törölték azt a cikkelyt is, amely elnapolta a pedagógusok számára előirányzott 25 százalékos béremelést, tehát a költségvetés-kiigazításról szóló törvény hatályba lépése esetén a tanárok bérét is emelnie kell a kormánynak. A törvényhozók egyebek mellett másfél milliárd lejes forráskiegészítést szavaztak meg a koronavírus-járványra hivatkozva az önkormányzatok számára, 20 millió lejes többlettámogatást az ortodox egyháznak, a bukaresti óriáskatedrális építésének folytatására, 15 millió lejt a Sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf megyei sürgősségi kórház felújítására és 5 millió lejt a kézdivásárhelyi városi kórház műszaki felszerelésének korszerűsítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!