A ráció dönt vagy a választási érdek? Egyelőre nem tudni, mikor nőnek legközelebb a nyugdíjak
Fotó: Pixabay
A nyugdíjak kampánymegfontolásból történő emelése és a politikai instabilitás miatt aggódik a hitelminősítő. A kormány most azt mondja, a gazdaság alakulásán múlik, mikor lesz a következő nyugdíjemelés, a stabilitás kapcsán pedig a szociáldemokratákra mutogatnak.
2020. augusztus 26., 11:522020. augusztus 26., 11:52
2020. augusztus 26., 12:552020. augusztus 26., 12:55
A válság nem ért véget – válaszolta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter arra a kérdésre, hogy mikor várható a következő nyugdíjemelés.
A munkaügyi tárca vezetőjét a román közszolgálat televízió (TVR) kedd esti műsorában faggatták arról, hogy a szeptember elejére bejelentett 14 százalékos emelést követően mikor örülhetnek újra a nyugdíjasok.
Fotó: Mihály Csaba
Vannak ágazatok, amelyek helyreálltak, vannak olyanok, amelyek jól teljesítettek, mivel olyan területeken működnek, amelyek iránt kereslet mutatkozott az elmúlt időszakban, de nagyon sok olyan ágazat van, amelyik nehezen tér magához. Ezért nem akarok illúziókat kelteni, nem az az ember vagyok, aki olyasmit ígér, amit jelen pillanatban nem látunk világosan” – fogalmazott a munkaügyi miniszter a tévéműsorban.
Violeta Alexandru fontosnak tartotta ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Románia az egyetlen európai ország, amely ebben az időszakban jövedelmeket emel.
A nyugdíjemelés forgatókönyve 10 százalékos növekedéssel indul el a minisztériumból, de előfordulhat, hogy a kormányfő úgy dönt, legyen nagyobb az emelés mértéke, végsősoron politikai döntésről van szó – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter.
„Amint helyreáll a gazdaság, és minden egyensúlyba kerül, lehet beszélni a témáról. A jelenlegi emelés megalapozott, ennyit tesz lehetővé a költségvetés egy rendkívül nehéz időszakot követően” – hangsúlyozta a munkaügyi tárca vezetője.
Nem is tenne jót a román gazdaság kilátásainak, ha kampánymegfontolásból újabb nyugdíjemelésekre készülne a kormány – legalábbis erre irányítja rá a figyelmet a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő friss elemzése is.
A szerzők amúgy látszólag pozitívan értékelik, hogy a bukaresti kabinet letett arról, hogy a nyugdíjtörvényben rögzítetteknek megfelelően szeptember elsejétől 40 százalékkal emelje a nyugdíjpont értékét, és mindössze 14 százalékos emelés mellett döntött,
Mint hangsúlyozzák: egy jelentősebb mértékű emelés negatívan befolyásolná a gazdasági előrejelzések alakulását.
„A románok által eddig látott legnagyobb összeggel nőnek a nyugdíjak 2020-ban” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Cîţu pénzügyminiszter. Bár a tárcavezető nem volt hajlandó elárulni az indexálás mértékét, kiderült: az időskori juttatás 14 százalékkal emelkedik a törvény
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy mind a nyugdíjemelés, mind a politikai stabilitás fontos Románia hitelminősítése szempontjából – utóbbi pedig azért lényeges, hogy mert ez határozza meg, hogy mekkora kamat mellett jut kölcsönhöz az ország ezekben az ínséges időkben.
„Az, ahogyan a hatóságok reagálnak a pénzügyek romlásához, ki fog hatni a Fitch döntésére is a BBB mínusz besorolást illetően. A romániai fiskális helyzet az egyik leggyengébb az Európai Unióban, a fejlődés pedig korlátozott volt. Van hely a javulásra, főként az EU-s alapokban rejlő lehetőségek tükrében, azonban a bizonytalan politikai kilátások negatív kockázatokat rejtenek magukban” – üzeni a bukaresti hatóságoknak a hitelminősítő.
Érzi, hogy rezeg a léc Florin Cîţu nemzeti liberális párti (PNL) pénzügyminiszter is, ő azonban kizárólag a szociáldemokraták (PSD) által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt teszi felelőssé az ország hitelbesorolásának esetleges romlásáért.
Fotó: Facebook/Florin Cîţu
„Veszélyhelyzetben vagyunk, ők meg benyújtották ezt a bizalmatlansági indítványt. Az egészségügyi válság nem rendeződött, és a jövőben más intézkedésekre is szükség lehet. A gazdasági válság, bár elkerültük ezidáig, hogy fájdalmas legyen, folytatódhat. Senki nem tudja, mi történik. Ők most arra gondoltak, hogy felrobbantják az országot” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője a Realitatea Plus hírcsatorna kedd esti műsorában.
„A kamatok és az elmúlt napokban folytatott beszélgetések már nem a nyugdíjiakról és a fizetésekről szólnak. Ott megoldottuk a problémát. Arról szólnak, hogy mi történik a kormánnyal. A külföldi befektetők azon gondolkodnak, mi történik, ha megbukik a kormány. Kifizetik vagy sem a kamatokat? Hogyan finanszírozzák a többit?” – hangsúlyozta Cîţu.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy Európában Románia az egyetlen ország, amely hasonló gondokkal küzd.
– hárította a felelősséget a PSD-re a pénzügyminiszter.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a parlament hatályon kívül helyezi a nyugdíjpont 14%-os emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet – közölte hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!