A ráció dönt vagy a választási érdek? Egyelőre nem tudni, mikor nőnek legközelebb a nyugdíjak
Fotó: Pixabay
A nyugdíjak kampánymegfontolásból történő emelése és a politikai instabilitás miatt aggódik a hitelminősítő. A kormány most azt mondja, a gazdaság alakulásán múlik, mikor lesz a következő nyugdíjemelés, a stabilitás kapcsán pedig a szociáldemokratákra mutogatnak.
2020. augusztus 26., 11:522020. augusztus 26., 11:52
2020. augusztus 26., 12:552020. augusztus 26., 12:55
A válság nem ért véget – válaszolta Violeta Alexandru munkaügyi miniszter arra a kérdésre, hogy mikor várható a következő nyugdíjemelés.
A munkaügyi tárca vezetőjét a román közszolgálat televízió (TVR) kedd esti műsorában faggatták arról, hogy a szeptember elejére bejelentett 14 százalékos emelést követően mikor örülhetnek újra a nyugdíjasok.
Fotó: Mihály Csaba
Vannak ágazatok, amelyek helyreálltak, vannak olyanok, amelyek jól teljesítettek, mivel olyan területeken működnek, amelyek iránt kereslet mutatkozott az elmúlt időszakban, de nagyon sok olyan ágazat van, amelyik nehezen tér magához. Ezért nem akarok illúziókat kelteni, nem az az ember vagyok, aki olyasmit ígér, amit jelen pillanatban nem látunk világosan” – fogalmazott a munkaügyi miniszter a tévéműsorban.
Violeta Alexandru fontosnak tartotta ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Románia az egyetlen európai ország, amely ebben az időszakban jövedelmeket emel.
A nyugdíjemelés forgatókönyve 10 százalékos növekedéssel indul el a minisztériumból, de előfordulhat, hogy a kormányfő úgy dönt, legyen nagyobb az emelés mértéke, végsősoron politikai döntésről van szó – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter.
„Amint helyreáll a gazdaság, és minden egyensúlyba kerül, lehet beszélni a témáról. A jelenlegi emelés megalapozott, ennyit tesz lehetővé a költségvetés egy rendkívül nehéz időszakot követően” – hangsúlyozta a munkaügyi tárca vezetője.
Nem is tenne jót a román gazdaság kilátásainak, ha kampánymegfontolásból újabb nyugdíjemelésekre készülne a kormány – legalábbis erre irányítja rá a figyelmet a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő friss elemzése is.
A szerzők amúgy látszólag pozitívan értékelik, hogy a bukaresti kabinet letett arról, hogy a nyugdíjtörvényben rögzítetteknek megfelelően szeptember elsejétől 40 százalékkal emelje a nyugdíjpont értékét, és mindössze 14 százalékos emelés mellett döntött,
Mint hangsúlyozzák: egy jelentősebb mértékű emelés negatívan befolyásolná a gazdasági előrejelzések alakulását.
„A románok által eddig látott legnagyobb összeggel nőnek a nyugdíjak 2020-ban” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Cîţu pénzügyminiszter. Bár a tárcavezető nem volt hajlandó elárulni az indexálás mértékét, kiderült: az időskori juttatás 14 százalékkal emelkedik a törvény
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy mind a nyugdíjemelés, mind a politikai stabilitás fontos Románia hitelminősítése szempontjából – utóbbi pedig azért lényeges, hogy mert ez határozza meg, hogy mekkora kamat mellett jut kölcsönhöz az ország ezekben az ínséges időkben.
„Az, ahogyan a hatóságok reagálnak a pénzügyek romlásához, ki fog hatni a Fitch döntésére is a BBB mínusz besorolást illetően. A romániai fiskális helyzet az egyik leggyengébb az Európai Unióban, a fejlődés pedig korlátozott volt. Van hely a javulásra, főként az EU-s alapokban rejlő lehetőségek tükrében, azonban a bizonytalan politikai kilátások negatív kockázatokat rejtenek magukban” – üzeni a bukaresti hatóságoknak a hitelminősítő.
Érzi, hogy rezeg a léc Florin Cîţu nemzeti liberális párti (PNL) pénzügyminiszter is, ő azonban kizárólag a szociáldemokraták (PSD) által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt teszi felelőssé az ország hitelbesorolásának esetleges romlásáért.
Fotó: Facebook/Florin Cîţu
„Veszélyhelyzetben vagyunk, ők meg benyújtották ezt a bizalmatlansági indítványt. Az egészségügyi válság nem rendeződött, és a jövőben más intézkedésekre is szükség lehet. A gazdasági válság, bár elkerültük ezidáig, hogy fájdalmas legyen, folytatódhat. Senki nem tudja, mi történik. Ők most arra gondoltak, hogy felrobbantják az országot” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője a Realitatea Plus hírcsatorna kedd esti műsorában.
„A kamatok és az elmúlt napokban folytatott beszélgetések már nem a nyugdíjiakról és a fizetésekről szólnak. Ott megoldottuk a problémát. Arról szólnak, hogy mi történik a kormánnyal. A külföldi befektetők azon gondolkodnak, mi történik, ha megbukik a kormány. Kifizetik vagy sem a kamatokat? Hogyan finanszírozzák a többit?” – hangsúlyozta Cîţu.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy Európában Románia az egyetlen ország, amely hasonló gondokkal küzd.
– hárította a felelősséget a PSD-re a pénzügyminiszter.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a parlament hatályon kívül helyezi a nyugdíjpont 14%-os emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet – közölte hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
szóljon hozzá!