Lovasnapot tartanak a kincses városban: az eseményt immár 8. alkalommal szervezik meg a Lomb utcában, a Szilaj Lovastanyán.
Mennyiségileg és minőségileg is sikerült megközelíteni a két évvel ezelőtti szintet a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) idei, vasárnap véget ért 12. kiadásán, közölték a szervezők.
Több eseményt is szerveztek a tavaly elhunyt Szőcs Géza emlékére a Kolozsvári Magyar Napokon: emléktáblát állítottak, felidézték a költő, politikus szellemiségét, verseit és Borbély Ernő politikushoz fűződő barátságát.
Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, múltidézésről volt szó azon a beszélgetésen, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.
A Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében található Kalotaszegi írásos hímzéssel díszített textíliákból nyílt kiállítás csütörtökön, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Kolozsvár sokak szerint az erdélyi magyarság fővárosa. A város, mely kulturális életéről és magyar értékeiről nevezetes, mely átvészelte a Funar-korszakot (is) és mely Európa leggyorsabban fejlődő városai között van.
Interaktív, igaz-hamis jellegű városnézésre és történethallgatásra hívta a Korzó Egyesület az édeklődőket a Kolozsvári Magyar Napok keretében, ahol a résztvevők kedvükre szemelgettek a valós tényeken alapuló történetek és a városi legendák között.
A mottójához méltóan valóban Kerekedik a 12. Kolozsvári Magyar Napok (KMN), a tavalyi – szigorú korlátozások között megrendezett – kiadáshoz viszonyítva idén már igazi magyarnapos hangulat uralkodik a kincses városban.
Auditív és vizuális ingerekkel dúsított utazásra csalogatta a közönséget a csütörtök esti Rezonanciák. Valamilyen formában című zenei performansz, amelynek útikalauzai Ferencz Áron, Láng Dániel, Páll András és Adorjáni Panna voltak.
A Sapientia egyetem húsz éves történelméről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Mindennapok, ünnepnapok: polgári élet Kolozsváron a 19. század második felében címmel tartott ismeretterjesztő filmvetítést a Korzó Egyesület. A középkori Kolozsvár után a polgáriasodó várossal ismerkedtünk.
A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Nastasa-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.
Az irodalom, zene, filmművészet, képzőművészet, az előadóművészetek, valamint a történelem is előtérbe kerül a 12. alkalommal szervezett Kolozsvári Magyar Napokon. A túlnyomórészt kulturális eseménysorozat vasárnapig várja a közönséget.
A gyermeknéptánccsoportok erdélyi helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 12. Kolozsvári Magyar Napok keretében. Elhangzott, Erdély-szerte közel 300 amatőr csoport működik, egyesek alapítványi, háttéri intézményes struktúrával.
„Erdély a magyar nemzet számára páratlan anyagi és szellemi értékeket teremtett meg, amire időről időre emlékeztetni kell” – mondta Dr. Oborni Teréz történész Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje című könyvének kolozsvári ősbemutatóján.
Egyfajta történelmi igazságtétel szerepe is volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti megalapításának – jelentette ki a Németh Zsolt az egyetemalapításról tartott kolozsvári pódiumbeszélgetésen.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a száz éve született Mészöly Miklósról is megemlékeztek szerdán. A kiállítással és filmvetítéssel egybekötött eseményen az írói életpályát Gróh Gáspár irodalomtörténész ismertette.
Nem a háttérzajra kell figyelni, hanem a zenére – tanácsolta a város ünneplő magyar közösségének a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) kedd esti nyitógáláján Gergely Balázs főszervező.