Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Egyfajta történelmi igazságtétel szerepe is volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti megalapításának – jelentette ki a Németh Zsolt az egyetemalapításról tartott kolozsvári pódiumbeszélgetésen.
2021. augusztus 19., 13:532021. augusztus 19., 13:53
2021. augusztus 19., 15:292021. augusztus 19., 15:29
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke – aki húsz évvel ezelőtt a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szorgalmazta és felügyelte a romániai magyar egyetem létrehozását – úgy vélte, hogy a Sapientia EMTE jó irányba indult el, és ugyanezen az úton kell ezután is továbbhaladni.
beszélgetőtársa Misovicz Tibor, a budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára és Tonk Márton rektor volt.
A Bocskai-házban tartott beszélgetésen a fideszes politikus rámutatott, hogy a magyar nemzetpolitika a Sapientia EMTE létrehozásával állt „helyzetteremtő” pályára, az egyetemalapítás
A magyar állami finanszírozású magánegyetem ugyanakkor közvetett módon a romániai magyar felsőoktatást is serkentette, „demonstrációs hatást” váltott ki a magyar nyelven is oktató romániai állami egyetemeken. „A Sapientia volt az egész állami magyar nyelvű felsőoktatás mozdonya, dominója” – fogalmazott Németh Zsolt. Létrehozása egyfajta történelmi igazságtétel is volt, vélte, hiszen az önálló magyar felsőoktatásért folytatott harc végigkísérte a 20. század erdélyi magyar politikatörténetét.
A jövőre vonatkozóan a fideszes politikus elmondta: az erdélyi magyarságnak kell eldönteni, hogy milyen stratégiai célokat tűz ki, „a mindenkori magyar kormánynak pedig kutyakötelessége” támogatni azokat. Az államnak mindenütt fontos szerepe van a felsőoktatás fenntartásában, a nemzeti kisebbségek esetében pedig elképzelhetetlen, hogy ne legyen állami felsőoktatási intézményrendszer, mutatott rá. Úgy vélte,
és sem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), sem az Emil Palade Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) nem hoztak létre önálló döntési jogkörökkel rendelkező magyar karokat. „Tarthatatlan ez a diszkriminatív helyzet” – jelentette ki Németh Zsolt, rámutatva, hogy a magyarok ugyanúgy adófizetői Romániának, mint a románok, joguk van az állami fenntartású magyar nyelvű egyetemhez.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
A külügyi bizottsági elnök szerint van még feladat Bukarestben, Budapesten és Erdélyben is, hiszen míg az erdélyi magyarok csaknem 7 százalékát teszik ki Románia lakosságának, a romániai felsőoktatásban csupán 2 százalék a magyar nyelven tanulók aránya. Úgy vélte: a román nyelv nem megfelelő oktatása is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a magyar fiatalok aránya a romániai felsőoktatásban.
– jelentette ki a magyarországi politikus. Szerinte az, hogy a Sapientia EMTE kap-e román állami támogatást, politikai kérdés, az azonban, hogy a Székelyföldön legyen magyar nyelvű felsőoktatás, kulcsfontosságú az erdélyi magyarság megmaradásához.
Misovicz Tibor, aki egykoron a Határon Túli Magyarok Hivatalának a gazdasági elnökhelyetteseként felügyelte a Sapientia EMTE létrehozását, rámutatott: amíg nem jön létre az erdélyi magyar kisebbségnek az adófizetői identitása, nem lesz biztosított a román állami finanszírozás a Sapientia EMTE számára.
A magánegyetem státusznak előnye is van, a Sapientia EMTE autonóm intézményként működik, az eddigi megvalósításokból sok nem lenne meg, ha a román államnak lett volna alárendelve, vélte a szakember.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Tonk Márton rektor szerint „egy kisebbfajta csoda, ami az elmúlt húsz évben egyetem címszó alatt végbement” Erdélyben, és büszkén újságolta, hogy a tavalyi volt az első év, amikor a Sapientia EMTE összes végzőse az intézményben záróvizsgázott.
vélte a rektor, hiszen a magyarországi és erdélyi politikusoknak, intézményvezetők ekkor tanultak meg együtt dolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!