Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Egyfajta történelmi igazságtétel szerepe is volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti megalapításának – jelentette ki a Németh Zsolt az egyetemalapításról tartott kolozsvári pódiumbeszélgetésen.
2021. augusztus 19., 13:532021. augusztus 19., 13:53
2021. augusztus 19., 15:292021. augusztus 19., 15:29
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke – aki húsz évvel ezelőtt a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szorgalmazta és felügyelte a romániai magyar egyetem létrehozását – úgy vélte, hogy a Sapientia EMTE jó irányba indult el, és ugyanezen az úton kell ezután is továbbhaladni.
beszélgetőtársa Misovicz Tibor, a budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára és Tonk Márton rektor volt.
A Bocskai-házban tartott beszélgetésen a fideszes politikus rámutatott, hogy a magyar nemzetpolitika a Sapientia EMTE létrehozásával állt „helyzetteremtő” pályára, az egyetemalapítás
A magyar állami finanszírozású magánegyetem ugyanakkor közvetett módon a romániai magyar felsőoktatást is serkentette, „demonstrációs hatást” váltott ki a magyar nyelven is oktató romániai állami egyetemeken. „A Sapientia volt az egész állami magyar nyelvű felsőoktatás mozdonya, dominója” – fogalmazott Németh Zsolt. Létrehozása egyfajta történelmi igazságtétel is volt, vélte, hiszen az önálló magyar felsőoktatásért folytatott harc végigkísérte a 20. század erdélyi magyar politikatörténetét.
A jövőre vonatkozóan a fideszes politikus elmondta: az erdélyi magyarságnak kell eldönteni, hogy milyen stratégiai célokat tűz ki, „a mindenkori magyar kormánynak pedig kutyakötelessége” támogatni azokat. Az államnak mindenütt fontos szerepe van a felsőoktatás fenntartásában, a nemzeti kisebbségek esetében pedig elképzelhetetlen, hogy ne legyen állami felsőoktatási intézményrendszer, mutatott rá. Úgy vélte,
és sem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), sem az Emil Palade Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) nem hoztak létre önálló döntési jogkörökkel rendelkező magyar karokat. „Tarthatatlan ez a diszkriminatív helyzet” – jelentette ki Németh Zsolt, rámutatva, hogy a magyarok ugyanúgy adófizetői Romániának, mint a románok, joguk van az állami fenntartású magyar nyelvű egyetemhez.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
A külügyi bizottsági elnök szerint van még feladat Bukarestben, Budapesten és Erdélyben is, hiszen míg az erdélyi magyarok csaknem 7 százalékát teszik ki Románia lakosságának, a romániai felsőoktatásban csupán 2 százalék a magyar nyelven tanulók aránya. Úgy vélte: a román nyelv nem megfelelő oktatása is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a magyar fiatalok aránya a romániai felsőoktatásban.
– jelentette ki a magyarországi politikus. Szerinte az, hogy a Sapientia EMTE kap-e román állami támogatást, politikai kérdés, az azonban, hogy a Székelyföldön legyen magyar nyelvű felsőoktatás, kulcsfontosságú az erdélyi magyarság megmaradásához.
Misovicz Tibor, aki egykoron a Határon Túli Magyarok Hivatalának a gazdasági elnökhelyetteseként felügyelte a Sapientia EMTE létrehozását, rámutatott: amíg nem jön létre az erdélyi magyar kisebbségnek az adófizetői identitása, nem lesz biztosított a román állami finanszírozás a Sapientia EMTE számára.
A magánegyetem státusznak előnye is van, a Sapientia EMTE autonóm intézményként működik, az eddigi megvalósításokból sok nem lenne meg, ha a román államnak lett volna alárendelve, vélte a szakember.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Tonk Márton rektor szerint „egy kisebbfajta csoda, ami az elmúlt húsz évben egyetem címszó alatt végbement” Erdélyben, és büszkén újságolta, hogy a tavalyi volt az első év, amikor a Sapientia EMTE összes végzőse az intézményben záróvizsgázott.
vélte a rektor, hiszen a magyarországi és erdélyi politikusoknak, intézményvezetők ekkor tanultak meg együtt dolgozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!