Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Egyfajta történelmi igazságtétel szerepe is volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti megalapításának – jelentette ki a Németh Zsolt az egyetemalapításról tartott kolozsvári pódiumbeszélgetésen.
2021. augusztus 19., 13:532021. augusztus 19., 13:53
2021. augusztus 19., 15:292021. augusztus 19., 15:29
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke – aki húsz évvel ezelőtt a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szorgalmazta és felügyelte a romániai magyar egyetem létrehozását – úgy vélte, hogy a Sapientia EMTE jó irányba indult el, és ugyanezen az úton kell ezután is továbbhaladni.
beszélgetőtársa Misovicz Tibor, a budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára és Tonk Márton rektor volt.
A Bocskai-házban tartott beszélgetésen a fideszes politikus rámutatott, hogy a magyar nemzetpolitika a Sapientia EMTE létrehozásával állt „helyzetteremtő” pályára, az egyetemalapítás
A magyar állami finanszírozású magánegyetem ugyanakkor közvetett módon a romániai magyar felsőoktatást is serkentette, „demonstrációs hatást” váltott ki a magyar nyelven is oktató romániai állami egyetemeken. „A Sapientia volt az egész állami magyar nyelvű felsőoktatás mozdonya, dominója” – fogalmazott Németh Zsolt. Létrehozása egyfajta történelmi igazságtétel is volt, vélte, hiszen az önálló magyar felsőoktatásért folytatott harc végigkísérte a 20. század erdélyi magyar politikatörténetét.
A jövőre vonatkozóan a fideszes politikus elmondta: az erdélyi magyarságnak kell eldönteni, hogy milyen stratégiai célokat tűz ki, „a mindenkori magyar kormánynak pedig kutyakötelessége” támogatni azokat. Az államnak mindenütt fontos szerepe van a felsőoktatás fenntartásában, a nemzeti kisebbségek esetében pedig elképzelhetetlen, hogy ne legyen állami felsőoktatási intézményrendszer, mutatott rá. Úgy vélte,
és sem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), sem az Emil Palade Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) nem hoztak létre önálló döntési jogkörökkel rendelkező magyar karokat. „Tarthatatlan ez a diszkriminatív helyzet” – jelentette ki Németh Zsolt, rámutatva, hogy a magyarok ugyanúgy adófizetői Romániának, mint a románok, joguk van az állami fenntartású magyar nyelvű egyetemhez.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
A külügyi bizottsági elnök szerint van még feladat Bukarestben, Budapesten és Erdélyben is, hiszen míg az erdélyi magyarok csaknem 7 százalékát teszik ki Románia lakosságának, a romániai felsőoktatásban csupán 2 százalék a magyar nyelven tanulók aránya. Úgy vélte: a román nyelv nem megfelelő oktatása is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a magyar fiatalok aránya a romániai felsőoktatásban.
– jelentette ki a magyarországi politikus. Szerinte az, hogy a Sapientia EMTE kap-e román állami támogatást, politikai kérdés, az azonban, hogy a Székelyföldön legyen magyar nyelvű felsőoktatás, kulcsfontosságú az erdélyi magyarság megmaradásához.
Misovicz Tibor, aki egykoron a Határon Túli Magyarok Hivatalának a gazdasági elnökhelyetteseként felügyelte a Sapientia EMTE létrehozását, rámutatott: amíg nem jön létre az erdélyi magyar kisebbségnek az adófizetői identitása, nem lesz biztosított a román állami finanszírozás a Sapientia EMTE számára.
A magánegyetem státusznak előnye is van, a Sapientia EMTE autonóm intézményként működik, az eddigi megvalósításokból sok nem lenne meg, ha a román államnak lett volna alárendelve, vélte a szakember.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Tonk Márton rektor szerint „egy kisebbfajta csoda, ami az elmúlt húsz évben egyetem címszó alatt végbement” Erdélyben, és büszkén újságolta, hogy a tavalyi volt az első év, amikor a Sapientia EMTE összes végzőse az intézményben záróvizsgázott.
vélte a rektor, hiszen a magyarországi és erdélyi politikusoknak, intézményvezetők ekkor tanultak meg együtt dolgozni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
szóljon hozzá!