Ferenczes István (jobbra) : „ha székely kenyér, székely bicska és szalonna kerül a székely asztalára, oda nem ártana bizony a könyv se”
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, de főleg az életről, az életen át magunkkal hurcolt traumákról, a jelentős, más irányba terelő élményekről, múltidézésről volt szó azon a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajló beszélgetésen, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.
2021. augusztus 22., 15:482021. augusztus 22., 15:48
2021. augusztus 23., 11:572021. augusztus 23., 11:57
A Csíkpálfalván született Ferenczes István elsősorban költőként ismert, első verseskötete 1972-ben jelent meg, ám a Kolozsvári Magyar Napok negyedik napján, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban lezajlott beszélgetés kiindulópontját egy prózai műve jelentette, a Veszedelmekről álmodom című kötet, amely részben regény, de nem teljesen, az emlékezés eszköze, mely személyes, illetve család- és falutörténetek révén mutatja be a székelység évszázadainak hányatott történetét.
Ferenczes István a könyv kapcsán elmesélte, hogy tartozott ezzel a nagybátyjának, és az apjának, annak az apának, aki a költő gyerekkorában elbújdosott a Regátba egy kocsmai beszólás miatt, és aki fiatalon meghalt, épp amikor Ferenczes István egyetemi felvételire készült.
Ferenczes István elmesélte, hogy a könyvben igyekezett a történelmet összeszőni a családjának a sorsával, a Bukarestbe szakadt székely cselédlányok, a vendégmunkások sorsa, a Madéfalvi veszedelem és a szabadságharcok emlékezete összefonódik az elhurcolt, közel egy évtizedig Bukarestben, az építőiparban dolgozó apa történetével, a kuláknak kikiáltott család tapasztalataival.
A műnem választás kapcsán, Ferenczes István megjegyezte, hogy szerinte eredendően prózaíró kellett volna legyen, csak nem volt ideje prózát írni. Irodalmi pályája újságírással kezdődött – bár eredetileg biológusnak készült – a Hargita Népénél dolgozott, hét évig írt napilapot, de már akkor is az emberek érdekelték, így inkább tárcákat, portrékat írt. Elmondása szerint szerencsés, hogy az újságtól kirúgták, kisebb kitérő után a Falvak népe székelyföldi tudósítója lett, az pedig hetilap lévén más tempót, más hangulatot és más társaságot is jelentett.
Az irodalmi munkássága kezdetéről, Ferenczes István azt is elmesélte, hogy
Ekkor döntötte el, hogy író újságíró lesz, ezáltal hátha tehet valamit, ami hasznos lehet, hasznára válhat azoknak „akikből vétetett”.
A rendszerváltás után „forradalmárkodott”, próbálkozott politikával, de hamar úgy érezte, hogy nem ez a megfelelő út számára, maradt az irodalomnál. Szó esett a Székelyföld folyóirat megalapításáról is, mely szerinte akkor már nagyon szükséges volt, ám kezdete, főleg a névválasztás miatt „nem volt ellenszéltől mentes”. Alapítottak kiadót is Hargita néven, majd megszületett a Székely Könyvtár, melyben száz kötet jelent meg, székelyföldi alkotók művei. Elmondása szerint
Ma úgy érzi végzetes hiba volt, hogy nem tudta visszautasítani a közfeladatokat, mivel az alkotás, az írás mindennél fontosabb számára, és ez kellett volna, hogy legyen az élete fő szervező eleme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
Az elmúlt tizenöt évben nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!