Ferenczes István (jobbra) : „ha székely kenyér, székely bicska és szalonna kerül a székely asztalára, oda nem ártana bizony a könyv se”
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Irodalomról, újságírásról, politikai szárnypróbálgatásokról, de főleg az életről, az életen át magunkkal hurcolt traumákról, a jelentős, más irányba terelő élményekről, múltidézésről volt szó azon a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajló beszélgetésen, amely során Papp Attila Zsolt költő, újságíró faggatta Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapítóját.
2021. augusztus 22., 15:482021. augusztus 22., 15:48
2021. augusztus 23., 11:572021. augusztus 23., 11:57
A Csíkpálfalván született Ferenczes István elsősorban költőként ismert, első verseskötete 1972-ben jelent meg, ám a Kolozsvári Magyar Napok negyedik napján, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban lezajlott beszélgetés kiindulópontját egy prózai műve jelentette, a Veszedelmekről álmodom című kötet, amely részben regény, de nem teljesen, az emlékezés eszköze, mely személyes, illetve család- és falutörténetek révén mutatja be a székelység évszázadainak hányatott történetét.
Ferenczes István a könyv kapcsán elmesélte, hogy tartozott ezzel a nagybátyjának, és az apjának, annak az apának, aki a költő gyerekkorában elbújdosott a Regátba egy kocsmai beszólás miatt, és aki fiatalon meghalt, épp amikor Ferenczes István egyetemi felvételire készült.
Ferenczes István elmesélte, hogy a könyvben igyekezett a történelmet összeszőni a családjának a sorsával, a Bukarestbe szakadt székely cselédlányok, a vendégmunkások sorsa, a Madéfalvi veszedelem és a szabadságharcok emlékezete összefonódik az elhurcolt, közel egy évtizedig Bukarestben, az építőiparban dolgozó apa történetével, a kuláknak kikiáltott család tapasztalataival.
A műnem választás kapcsán, Ferenczes István megjegyezte, hogy szerinte eredendően prózaíró kellett volna legyen, csak nem volt ideje prózát írni. Irodalmi pályája újságírással kezdődött – bár eredetileg biológusnak készült – a Hargita Népénél dolgozott, hét évig írt napilapot, de már akkor is az emberek érdekelték, így inkább tárcákat, portrékat írt. Elmondása szerint szerencsés, hogy az újságtól kirúgták, kisebb kitérő után a Falvak népe székelyföldi tudósítója lett, az pedig hetilap lévén más tempót, más hangulatot és más társaságot is jelentett.
Az irodalmi munkássága kezdetéről, Ferenczes István azt is elmesélte, hogy
Ekkor döntötte el, hogy író újságíró lesz, ezáltal hátha tehet valamit, ami hasznos lehet, hasznára válhat azoknak „akikből vétetett”.
A rendszerváltás után „forradalmárkodott”, próbálkozott politikával, de hamar úgy érezte, hogy nem ez a megfelelő út számára, maradt az irodalomnál. Szó esett a Székelyföld folyóirat megalapításáról is, mely szerinte akkor már nagyon szükséges volt, ám kezdete, főleg a névválasztás miatt „nem volt ellenszéltől mentes”. Alapítottak kiadót is Hargita néven, majd megszületett a Székely Könyvtár, melyben száz kötet jelent meg, székelyföldi alkotók művei. Elmondása szerint
Ma úgy érzi végzetes hiba volt, hogy nem tudta visszautasítani a közfeladatokat, mivel az alkotás, az írás mindennél fontosabb számára, és ez kellett volna, hogy legyen az élete fő szervező eleme.
November 28-án lenne 91 éves az operatőr, fotográfus Sára Sándor. A modern magyar filmművészet kiemelkedő alakjára, vizuális nyelvének egyik megújítójára emlékezik e napon a közmédia több csatornája páratlan munkássága egy-egy darabjával.
Csak néhány előadást láthattunk a Szatmárnémetiben szervezett Interetnikai Színházi Fesztivál (Ifeszt) gazdag kínálatából: akadt köztük nagyszerű, magával ragadó produkció, de olyan is, ami kevesebb vagy több kívánnivalót hagyott maga után.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!