„A város egy vízió”. Mindenki mást köt, kapcsol a kolozsvárisághoz
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kolozsvár sokak szerint az erdélyi magyarság fővárosa. A város, mely kulturális életéről és magyar értékeiről nevezetes, mely átvészelte a Funar-korszakot (is) és mely Európa leggyorsabban fejlődő városai között van. A Kolozsvári Magyar Napok csütörtöki beszélgetésén „kolozsváriasságról”, városiasságról és otthonosság érzetről is szó esett a város „születésnapja” alkalmából.
2021. augusztus 20., 21:242021. augusztus 20., 21:24
2021. augusztus 20., 21:272021. augusztus 20., 21:27
Egy szülinap sok mindenre jó apropó, például a beszélgetésre. Kolozsvár születésnapja jó alkalom, hogy Kolozsvárról beszélgessünk, és jó lehetőség arra, hogy meglássuk, hogy a kincses város múltja (és jelene) mennyire összetett. A város születésnapja jó alkalom a visszatekintésre, a különböző nézőpontok ütköztetésére, hogy Maksay Ágnes rendező, Lupescu Radu történész és Macalik Arnold építész megbeszéljék a Kolozsvárhoz kapcsolódó gondolataikat, meglátásaikat.
„Egy város nem csak egy kiváltság, hanem mindenkori elköteleződés” – hangsúlyozta Macalik Arnold.
Lupescu Radu rámutatott arra, hogy mivel viszonylag kevés a korabeli forrás, nehéz rekonstruálni a korabeli viszonyokat, állapotokat. Kiemelte, hogy például azt sem tudjuk megbecsülni, hogy hány lakosa volt a településnek, a szakértők legkorábban a 15. századra vonatkozóan mernek becslésekbe bocsátkozni, akkor 5-6 ezer lakosa lehetett a városnak.
Arra vonatkozóan, hogy mennyire hiányosak a korabeli írott források jó példa az, hogy a városi rangot biztosító oklevél sem maradt fenn eredeti formájában (már a 16. században sem volt meg), tartalmát csak későbbi átiratokból – amelyek megerősítették annak tartalmát – ismerjük.
Arról is szó esett, hogy Kolozsvár sokáig „másodrangú” település volt, volt olyan időszak, amikor Nagyszeben, vagy éppen Beszterce közigazgatása alá tartozott. A jelenlevők szerint mindezek ellenére
Ugyanitt elhangzott az is, hogy Kolozsvár sokszor – mind a mai napig bámulatosan hamar követte a nyugat-európai irányzatokat, folyamatokat.
A beszélgetésben arról is többször szó esett, hogy a város tulajdonképpen nem csak egy fizikai tér, ahogy Macalik Arnold fogalmazott „a város egy vízió”. Mindenki mást köt, kapcsol a kolozsvárisághoz, bár tény, hogy vannak jellegzetes terek – a belvárostól, a Farkas utcán át a Szamos partig. De nem csak terekről beszélhetünk,
A beszélgetés második felében főleg a 20. századról esett szó, a huszadik század második feléről, majd a Funar-korszakról. A huszadik századi „kolozsváriság”, Kolozsvár-eszmény kapcsán hangzott el, hogy ez nem a magyar polgárság privilégiuma volt, a Hóstát, a Palocsai-kert és a szamosfalvi fürdő ugyanúgy hozzátartoztak. A korszak kapcsán több ízben elhangzott, hogy az időseknek gyakran izgalmas, szinte felbecsülhetetlen emlékei vannak a korszakról, együttélésről, mindennapokról. Maksay Ágnes szerint
A Funar-korszakhoz ambivalens gondolatok, különböző vélemények társultak. Míg Macalik Arnold a nagy alvás korszakának nevezte, Lupescu Radu szerint a szurkálódások időszaka volt. Meglátása szerint a korszakból sok mindent vissza lehetett fordítani, sok mindenen túl lehetett lépni, bár például a város címerének kérdése a mai napig aktuális, problematikus téma, és tény, hogy emberi kapcsolatokra is rányomta a bélyegét.
Az is elhangzott, fontos, hogy ne azt hangsúlyozzuk, hogy a kolozsvári magyar polgárság, kisiparosság és társaik a huszadik század második felétől, végétől áldozatok voltak, küzdöttek s harcoltak.
A beszélgetés születésnapi jókívánságokkal zárult. Macalik Arnold azt kívánta, hogy legyenek generációk, akiknek át lehet adni a „dolgokat”, hogy „biológiailag maradjunk a toppon, hogy legyünk”.
Maksay Ágnes azt tette hozzá, hogy azt szeretné, hogy „ne csak a gyerekeink, hanem az unokáink és az ükunokáink is érezzék magukat otthon, itthon Kolozsváron”. Lupescu Radu gyakorlatiasabb kívánságot fogalmazott meg, azt, hogy a város kapja vissza történelmi címerét.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Három év, illetve két év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a marosvásárhelyi törvényszék Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester anyósát és apósát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Már bevett szokás, hogy Erdély egyik legnépszerűbb városünnepének, a Kolozsvári Magyar Napoknak a szervezői áprilisban lerántják a leplet a legfontosabb fellépők névsoráról, a tervezett újdonságokról.
szóljon hozzá!