Csak kiemelkedő termés mellett lehet némi profitja a cukorrépa-termesztő gazdának
Fotó: MTI
Évről évre drasztikusan csökken a cukorrépával bevetett terület nagysága Romániában, idén pedig kegyelemdöfést jelenthet az ágazat számára, hogy a felvásárlók mintegy 30 százalékkal csökkentik a nyersanyag felvásárlási árát. Az itthon megtermelt cukorrépa két gyárban kerül feldolgozásra, a gyártók azonban nem tudnak megbirkózni a piacot elárasztó importcukorral.
2025. március 06., 16:512025. március 06., 16:51
Hosszú évek óta jelentős mértékben csökken Romániában a cukorrépa termésterülete. A lejtmenet nem mostanában kezdődött el, hanem a rendszerváltást követő években, a szocialista típusú nagyüzemi mezőgazdaság átalakulásával. A Ceaușescu-rendszer idején működő 30 cukorgyárból – amely az ország valamennyi régiójában feldolgozta a termelőszövetkezetek és az állami mezőgazdasági vállalatok által megtermelt nyersanyagot – napjainkra három maradt.
Az Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetségének (Sindalimenta) friss közleménye szerint
A szakszervezeti közlemény szerint az állami hatóságok nem kötelezték az új tulajdonost arra, hogy a cukorrépa-feldolgozást folytassa, ezért nagy csábítást jelent brassói ingatlanbefektetőknek értékesíteni a ,,megtisztított” területeket.
A még létező három cukorgyár közül gyakorlatilag kettőben – Marosludason és a Neamț megyei Románvásárban (Roman) – dolgoznak fel cukorrépát, a bodzavásári (Buzău) gyárban cukornádból készült, és importált nyerscukrot finomítanak. A két moldvai gyár a bécsi székhelyű Agrana osztrák cégcsoport tulajdona, a marosludasi gyárat 2023-ban a francia Tereos cégtől vásárolta meg két romániai üzletember, Mihaela Neagu și Mihail-Daniel Matache.
Az új tulajdonosok az utóbbi két esztendőben igyekeztek meggyőzni a gazdákat, hogy az erdélyi megyékben érdemes cukorrépa-termesztéssel foglalkozni, miután három évtized alatt szinte teljesen leépült a szántóföldi növénytermesztésnek ez az ága. A ludasi cukorgyár újraindulását követően, 2024-ben a feldolgozó üzemnek 500 mezőgazdasági termelővel sikerült szerződést kötnie, tavaly ősszel összesen 8800 hektár területről betakarított cukorrépát vásároltak fel feldolgozás céljából.
A marosludasi cukorgyár tavaly 8800 ha területről vásárolta fel a nyersanyagot
Az idei kilátások azonban nem túl biztatóak, miután a világpiacon folyamatosan csökken mind a nyers, mind a finomított cukor ára, a romániai termék számára pedig egyre nagyobb konkurense az ukrán és más, Európai Unión kívüli országokból érkező cukor:
Az Agrointel mezőgazdasági portál szerint a marosludasi gyár vezetősége idén legtöbb 6500-7000 hektár cukorrépával bevetett területre számít, de ez a területnagyság is kérdéses, mert sok gazda nem fogadja el a felvásárlási ár több mint 30 százalékos csökkentését.
Megszólalt a Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke, Mihai Dumitriu agrárvállalkozó is, aki szerint lesújtó a termőterület zsugorodása: míg tavaly országos viszonylatban 22 ezer hektáron termesztették a haszonnövényt, idén előreláthatóan 15 000 hektár körül alakulhat a cukorrépa teljes vetésterülete, ami a 30 évvel ezelőtti töredéke.
Az Agro Tv-nek nyilatkozó érdekvédelmi szakember szerint még ilyen körülmények között is
Sok mezőgazdasági termelő szerint azonban az alacsony felvásárlási árak miatt az állami dotációval együtt is csak minimális nyereség származhat a haszonnövény termesztéséből, ha magas a hozam. Ha gyengébb termés lesz, akkor a gazda nullszaldóson, vagy ráfizetéssel zárja az évet, ezt a kockázatot viszont egyre kevesebben akarják vállalni.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás