Csak kiemelkedő termés mellett lehet némi profitja a cukorrépa-termesztő gazdának
Fotó: MTI
Évről évre drasztikusan csökken a cukorrépával bevetett terület nagysága Romániában, idén pedig kegyelemdöfést jelenthet az ágazat számára, hogy a felvásárlók mintegy 30 százalékkal csökkentik a nyersanyag felvásárlási árát. Az itthon megtermelt cukorrépa két gyárban kerül feldolgozásra, a gyártók azonban nem tudnak megbirkózni a piacot elárasztó importcukorral.
2025. március 06., 16:512025. március 06., 16:51
Hosszú évek óta jelentős mértékben csökken Romániában a cukorrépa termésterülete. A lejtmenet nem mostanában kezdődött el, hanem a rendszerváltást követő években, a szocialista típusú nagyüzemi mezőgazdaság átalakulásával. A Ceaușescu-rendszer idején működő 30 cukorgyárból – amely az ország valamennyi régiójában feldolgozta a termelőszövetkezetek és az állami mezőgazdasági vállalatok által megtermelt nyersanyagot – napjainkra három maradt.
Az Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetségének (Sindalimenta) friss közleménye szerint
A szakszervezeti közlemény szerint az állami hatóságok nem kötelezték az új tulajdonost arra, hogy a cukorrépa-feldolgozást folytassa, ezért nagy csábítást jelent brassói ingatlanbefektetőknek értékesíteni a ,,megtisztított” területeket.
A még létező három cukorgyár közül gyakorlatilag kettőben – Marosludason és a Neamț megyei Románvásárban (Roman) – dolgoznak fel cukorrépát, a bodzavásári (Buzău) gyárban cukornádból készült, és importált nyerscukrot finomítanak. A két moldvai gyár a bécsi székhelyű Agrana osztrák cégcsoport tulajdona, a marosludasi gyárat 2023-ban a francia Tereos cégtől vásárolta meg két romániai üzletember, Mihaela Neagu și Mihail-Daniel Matache.
Az új tulajdonosok az utóbbi két esztendőben igyekeztek meggyőzni a gazdákat, hogy az erdélyi megyékben érdemes cukorrépa-termesztéssel foglalkozni, miután három évtized alatt szinte teljesen leépült a szántóföldi növénytermesztésnek ez az ága. A ludasi cukorgyár újraindulását követően, 2024-ben a feldolgozó üzemnek 500 mezőgazdasági termelővel sikerült szerződést kötnie, tavaly ősszel összesen 8800 hektár területről betakarított cukorrépát vásároltak fel feldolgozás céljából.
A marosludasi cukorgyár tavaly 8800 ha területről vásárolta fel a nyersanyagot
Az idei kilátások azonban nem túl biztatóak, miután a világpiacon folyamatosan csökken mind a nyers, mind a finomított cukor ára, a romániai termék számára pedig egyre nagyobb konkurense az ukrán és más, Európai Unión kívüli országokból érkező cukor:
Az Agrointel mezőgazdasági portál szerint a marosludasi gyár vezetősége idén legtöbb 6500-7000 hektár cukorrépával bevetett területre számít, de ez a területnagyság is kérdéses, mert sok gazda nem fogadja el a felvásárlási ár több mint 30 százalékos csökkentését.
Megszólalt a Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke, Mihai Dumitriu agrárvállalkozó is, aki szerint lesújtó a termőterület zsugorodása: míg tavaly országos viszonylatban 22 ezer hektáron termesztették a haszonnövényt, idén előreláthatóan 15 000 hektár körül alakulhat a cukorrépa teljes vetésterülete, ami a 30 évvel ezelőtti töredéke.
Az Agro Tv-nek nyilatkozó érdekvédelmi szakember szerint még ilyen körülmények között is
Sok mezőgazdasági termelő szerint azonban az alacsony felvásárlási árak miatt az állami dotációval együtt is csak minimális nyereség származhat a haszonnövény termesztéséből, ha magas a hozam. Ha gyengébb termés lesz, akkor a gazda nullszaldóson, vagy ráfizetéssel zárja az évet, ezt a kockázatot viszont egyre kevesebben akarják vállalni.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
1 hozzászólás