Rostás Szabolcs
2018. február 15., 00:19
2018. február 15., 00:19
Bár ellentmondásnak tűnik, mégsem véletlen, hogy roppant kevesen törnek ki örömujjongásba, és kezdenek dicshimnuszokba annak hallatán, hogy Románia gazdasága – rekordot rekordra halmozva – hét százalékkal növekedett tavaly az előző évhez képest.
Ami nemcsak az utóbbi évtized leggyorsabb hazai GDP-gyarapodásának számít, hanem az európai uniós tagállamok között is a legnagyobb, sőt sikerült lekörözni az amúgy teljes gőzzel dübörgő kínai növekedést is. Hurráoptimizmusra már csak azért sincs ok, mivel amikor legutóbb, 2008-ban a román gazdaság növekedése nagyobb volt az ázsiai óriásénál, rövid időn belül meglett a böjtje: az akkori gyarapodást mély visszaesés követte, a bukaresti hatóságoknak pedig húszmilliárd eurós hitelhez kellett folyamodniuk.
Hogy akkora válság fenyeget-e, azt persze nehéz eldönteni vagy megjósolni, a legtöbben viszont úgy látják, hogy a hazai gazdaság növekedésének üteme „egészségtelen” és fenntarthatatlan. Adam Glapinski, a lengyel jegybank elnöke például a minap kijelentette: sokkal előnyösebbnek tartaná, ha hazája gazdasága hosszú távon 3 százalékkal gyarapodna évente, nem pedig a romániaihoz hasonló mértékben, amely hamarosan hirtelen lelassulhat.
Az aggodalom fő oka az, hogy a hazai növekedés nem a beruházásokon, hanem túlnyomórészt a lakossági fogyasztáson alapul. A kormány által végrehajtott béremelések az eddiginél is nagyobb hitelfelvételre – vagyis eladósodottságra – és fogyasztásra ösztönözték a lakosságot, mindez pedig elsősorban az import számára jelentett erőteljes hátszelet. Lapunk szerdai számában részletesen írtunk a behozatal előretöréséről, ezen belül a több mint ötmilliárd euróra rúgó élelmiszerimportról. És mivel eközben fokozatosan növekszik a költségvetés hiánya is, mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román állam közpénzből támogatja a munkahelyek fenntartását, létrehozását azokban az országokban, ahonnan az import többsége származik, mindenekelőtt Németországban és Törökországban.
Ezzel egy időben a kormányzati perspektívák tekintetében sem rózsás a helyzet, hiszen a bő egy évvel ezelőtt hatalomra került balliberális koalíció sorrendben harmadik kabinetje sem az állami beruházások bővítését, a gazdaság élénkítését, a befektetők által követelt infrastruktúra-fejlesztést tekinti fő feladatának. Ráadásul egy olyan kormánynak, amelyik sürgősségi rendeletekkel kénytelen helyrehozni elődje adópolitikai tévelygéseit, egyelőre ideje sincs arra, hogy a gazdaság égető problémáira koncentráljon. És akkor a hozzáértéséről még nem is beszéltünk...
Aggasztó méreteket ölt a romániai élelmiszerimport, holott az országban hatalmas mezőgazdasági potenciál rejlik, és a gazdák képesek lennének az éghajlati viszonyoknak megfelelő gyümölcsöket, zöldségeket megtermeszteni, illetve hús- és tejtermékeket előállítani. Sok termék érkezik Magyarországról.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
1 hozzászólás