Fotó: Erdélystat
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Az Országos Statisztikai Intézet és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság előzetes adataira alapuló számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
2019. január 31., 15:572019. január 31., 15:57
2019. január 31., 16:302019. január 31., 16:30
Az RMDSZ által január közepén útjára indított néven statisztikai szolgáltatás csütörtökön közzétett jelentése rámutat: az országon belül a fővárosi régió súlya nőtt jelentős mértékben, ezzel párhuzamosan Erdély relatív gazdasági teljesítménye enyhén, Moldváé jelentős mértékben csökkent. Míg 2007-ben a Bukarest–Ilfov régió az országos GDP 24 százalékát tette ki, ez 2017-re 27 százalékra emelkedett, ugyanebben az időszakban Erdély GDP aránya 34 százalékról 32 százalékra csökkent.
Az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzése rámutat, 2007 és 2017 között a nominális értéken számolt GDP-növekedés a Bánságban volt a leginkább hangsúlyos, 207 százalékos. Észak- és Közép-Erdélyben átlagosnak mondható a bővülés, 199, illetve 197 százalékos. Mind a romániai, mind pedig az erdélyi átlag alatt teljesített Dél-Erdély, 188 százalékos növekedéssel 2007-hez képest. Partium és Székelyföld gazdasági erősödése pedig jelentősen elmaradt az országos és regionális trendekhez képest, 175, illetve 168 százalékos bővüléssel.
Fotó: Erdélystat
A 2017-es előzetes adatok alapján Erdélyben 9087 euró volt az egy főre eső GDP, az országos
9565 eurós átlaghoz mérhető. Erdélyen belül a Bánság, Közép- és Dél-Erdély emelkedik ki, itt
az egy főre jutó GDP 2017-ben 10 760, 9986, illetve 9981 euró volt. Ezektől viszonylag
leszakadva következik a Partium (7249 euró), Észak-Erdély (7036 euró), majd a Székelyföld
(6414 euró). Ugyanakkor az egy főre jutó GDP tekintetében a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék középmezőnyben helyezkednek el Románián belül (Bihar, Maros és Szilágy a felső, Szatmár, Kovászna és Hargita az alsó középben).
A rangsor élén Fehér megye áll, ahol kiemelkedő mértékű GDP-növekedést regisztráltak 2017-ben (16,6 százalék), ezt követi a rangsorban Szeben (9,1%), Máramaros (8,5%), Szilágy (8,5%), Temes (8,4%), Kolozs (8,0%) és Hargita megye (7,0%).
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható, a megyei adatlapokon pedig megtekinthetők az elemzett periódus GDP-mérőszámai.
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Ismét elérhetők a Wizz Air online szolgáltatásai – közölte péntek éjszaka a légitársaság.
Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.
Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.
Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.
A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)