Fotó: Erdélystat
Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia összterméke nominális lej értéken megduplázódott – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. Az Országos Statisztikai Intézet és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság előzetes adataira alapuló számítások szerint az egy főre jutó román GDP 6159-ről 9565 euróra emelkedett 2007–2017 között.
2019. január 31., 15:572019. január 31., 15:57
2019. január 31., 16:302019. január 31., 16:30
Az RMDSZ által január közepén útjára indított néven statisztikai szolgáltatás csütörtökön közzétett jelentése rámutat: az országon belül a fővárosi régió súlya nőtt jelentős mértékben, ezzel párhuzamosan Erdély relatív gazdasági teljesítménye enyhén, Moldváé jelentős mértékben csökkent. Míg 2007-ben a Bukarest–Ilfov régió az országos GDP 24 százalékát tette ki, ez 2017-re 27 százalékra emelkedett, ugyanebben az időszakban Erdély GDP aránya 34 százalékról 32 százalékra csökkent.
Az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzése rámutat, 2007 és 2017 között a nominális értéken számolt GDP-növekedés a Bánságban volt a leginkább hangsúlyos, 207 százalékos. Észak- és Közép-Erdélyben átlagosnak mondható a bővülés, 199, illetve 197 százalékos. Mind a romániai, mind pedig az erdélyi átlag alatt teljesített Dél-Erdély, 188 százalékos növekedéssel 2007-hez képest. Partium és Székelyföld gazdasági erősödése pedig jelentősen elmaradt az országos és regionális trendekhez képest, 175, illetve 168 százalékos bővüléssel.
Fotó: Erdélystat
A 2017-es előzetes adatok alapján Erdélyben 9087 euró volt az egy főre eső GDP, az országos
9565 eurós átlaghoz mérhető. Erdélyen belül a Bánság, Közép- és Dél-Erdély emelkedik ki, itt
az egy főre jutó GDP 2017-ben 10 760, 9986, illetve 9981 euró volt. Ezektől viszonylag
leszakadva következik a Partium (7249 euró), Észak-Erdély (7036 euró), majd a Székelyföld
(6414 euró). Ugyanakkor az egy főre jutó GDP tekintetében a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék középmezőnyben helyezkednek el Románián belül (Bihar, Maros és Szilágy a felső, Szatmár, Kovászna és Hargita az alsó középben).
A rangsor élén Fehér megye áll, ahol kiemelkedő mértékű GDP-növekedést regisztráltak 2017-ben (16,6 százalék), ezt követi a rangsorban Szeben (9,1%), Máramaros (8,5%), Szilágy (8,5%), Temes (8,4%), Kolozs (8,0%) és Hargita megye (7,0%).
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható, a megyei adatlapokon pedig megtekinthetők az elemzett periódus GDP-mérőszámai.
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Fotó: Erdélystat
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több szarvasgombát értékesítettek a romániai erdészetek, mint a korábbi években, a statisztikai adatok szerint összesen 2,3 millió lej értékben adták el a vadon termő, drága ínyencségnek számító gombát.
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
A román állam arra kérte Magyarországot, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárca részt vehessen a Corvinus-kitermelés bővítésének határon átnyúló környezeti hatásainak felmérésében, de a kérelem több mint három hónapos késéssel érkezett.
Júniusban májushoz képest 31 lejjel, azaz 0,6 százalékkal 5539 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Szeptember elsején útjára indul az új gépkocsik vásárlását támogató állami roncsautóprogram – erősítette meg Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, aki azonban továbbra sem árulta el, konkrétan mennyi pénzzel finanszírozzák a járművásárlást.
Az első deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedésekkel jelentős lépést tett a kormány, de ezeket követnie kell egy második és egy harmadik csomagnak is – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Román Nemzeti Bank kormányzója.
Románia 2013–2015-ben teljesítette az euró bevezetésének feltételeit, de lemondott a csatlakozási menetrendről, amikor már nem tartotta be a költségvetési célokat – ez pedig politikai döntés volt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!