Romániának szerencséje volt, hogy létrejött, és „sikersztori”, hogy megmaradt – állapítja meg új könyvében Lucian Boia. A mítoszromboló történész egyesülésről írt munkáját a Koinónia Kiadó jelentette meg magyar nyelven.
Nem lacafacázott Románia erős embere a Besszarábiával történt egyesülés 100. évfordulója alkalmából kedden megtartott parlamenti díszülésen.
Besszarábia és a „Román Anyaország” egyesülésének 100. évfordulója alkalmából fogadott el keddi díszülésén ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti parlament, amelyben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját.
Románia és Besszarábia (ma nagyobb részben a Moldovai Köztársaság, kisebb részben Ukrajna területe) újraegyesüléséről fogadtak el szimbolikus nyilatkozatot kedden Temes megye önkormányzati képviselői – közölte az Agerpres hírügynökség.
A székely szabadság napján tartandó marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás az első olyan nagyszabású romániai magyar rendezvény, amely a januári hárompárti autonómiamegállapodást követi.
Annak ellenére, hogy több körültekintően kigondolt, jószándékú kezdeményezés is indult a kultúraközi párbeszéd jegyében, naivitás lenne hinni abban, hogy számottevően megváltozik a román többségnek a kisebbségekhez való viszonyulása a centenárium évében.
„A békés együttélés kulcsa a megismerés, a kölcsönös tisztelet, ezért kezdeményeztük az M2018 elnevezésű, a kultúraközi párbeszédet népszerűsítő kampányt a centenáriumi évben” – mondta el a Krónikának Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) vezetője.
Az ország kulturális sokszínűségét népszerűsítő kampányt indít M2018 címmel a bukaresti kormány kisebbségvédelmi intézménye, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) Románia centenáriuma alkalmából.
Az 1918-as román nagygyűlés centenáriuma esély lehetne a magyar-román megbékélésre, a magyarok nagy része pedig nem akar határmódosítást – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter az egyik román hírcsatornának.
Megszavazta a Romániával való egyesülést egy, Moldova Köztársaság északi részén található község – adta hírül a Mediafax hírügynökség.
Nem tudom, készült-e leltár valahol arról, hányszor sértették, alázták meg román közméltóságok az erdélyi magyarokat az elmúlt közel három évtized során. Korábbra azért ne nyúljunk vissza, mert a kommunizmus idején ugye kisebbségi kérdés egyszerűen nem létezett.
A Román Akadémia szerint Bukarestnek nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem az 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival.
Az emberi jogok tiszteletben tartása, a sokféleség elfogadása és gyümölcsöztetése, a jogállam és a liberális demokrácia megerősítése a kulcsa az emberi fejlődésnek és a társadalmi békének – hangsúlyozta Klaus Johannis államfő a nemzeti kisebbségek napján.
„Magyarságkampányba” fog az Erdély és Románia egyesülését fémjelző 2018-as centenáriumi évre tekintettel az RMDSZ, amely Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel hirdetett programsorozatot.
Kelemen Hunor szerint 2018 az igazságosság éve kell, hogy legyen az erdélyi magyarság számára. Az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen beszélt erről pénteken, a szövetség kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén.
Még mielőtt március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítását kérnék, a romániai magyaroknak tiszteletet kellene tanúsítaniuk a románok nemzeti ünnepe, december 1-je iránt – vélekedik Marius Diaconescu történész, a Bukaresti Egyetem tanára a Krónikának adott interjúban.
Az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a román nemzeti ünnepen közzétett állásfoglalása szerint az autonómiák közjogi rendszerének a megteremtése lehet a román-magyar békés együttélés garanciája.
Toleráns, európai szemszögből a románok a nemzetépítés momentumaként tekinthetnek 1918-ra, egy jobb jövő megalapozásaként a maguk, valamint Románia és Erdély valamennyi lakója számára – állapította meg a Krónikának adott interjúban Sorin Mitu kolozsvári történész.
Látogatottsági adatok