Román–magyar együttműködéssel adnák vissza a Hunyadi-kastély patináját Temesváron

Regionális jelentőségű kulturális központot alakítanának ki a Hunyadi-kastélyban •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Regionális jelentőségű kulturális központot alakítanának ki a Hunyadi-kastélyban

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A Temes megyei közgyűlés tagjai megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében az önkormányzat a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújthat be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében a Hunyadi-kastély felújítására. A műemléképületet, amely 2007-ig a Bánság Múzeumának otthonául szolgált, és amelynek a restaurálása azóta is akadozik, a régió kulturális-turisztikai nevezetességként szeretnék hasznosítani.

Pataky Lehel Zsolt

2024. november 28., 14:002024. november 28., 14:00

2024. november 28., 14:152024. november 28., 14:15

Az Integrált kulturális és turisztikai útvonalak a határ menti térségben elnevezésű projekt keretében a két megyei önkormányzat 8–10 millió eurós támogatást remél, a Temes megyei közgyűlésre mint projektvezetőre ebből 6,5 millió „esik”, aminek mindössze 2 százaléka az önrész, a többi vissza nem térítendő támogatás. A pénz felhasználásával (tekintettel a román–magyar–szerb hármas határ menti eurorégióra, annak sok tekintetben közös történelmi múltjára)

egy regionális kulturális központot szeretnének kialakítani, és egyúttal visszaadnák az épület múzeumi státusát is.

„A temesvári közemlékezetben még mindig múzeumként él, ezért is szeretnénk egy modern, kortárs, sokoldalú múzeumot létrehozni benne, amely mind a kulturális örökség őrzését és bemutatását, mind oktatási-nevelési célokat szolgálna, valamennyi korosztályú látogató számára” – idézte az Agerpres hírügynökség Alfred Simonist, a megyei közgyűlés nemrég beiktatott elnökét.

A Hunyadi-kastélyt a mai temesvári köznyelv hajlamos a város legrégebbi, még ma is álló középkori épületeként említeni, de ez nem egészen helytálló megállapítás:

Károly Róbert király – aki 1315 és 1323 Magyarország fővárosává tette Temesvárt – még 1307-ben kezdte várának építését a Béga több ága által közre zárt szigeten (a lápos, ingoványos talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, és azon állt az épületkolosszus),

majd másfél évszázaddal később, 1443 és 1447 között annak az alapjaira emelte az Oszmán Birodalom elleni hadjárataival hírnevet szerzett Hunyadi János temesi főispán, Mátyás király apja a családi kastélyt. Az épületben helyezte be székhelyét a török hódoltság idején a temesvári pasa. Évszázadokkal később egy földrengés rongálta meg, majd az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc során ágyúlövések érték, úgyhogy 1856-ban átépítették, és akkor nyerte el jelenlegi formáját – írta Vicze Károly temesvári történész Az vég Temesvárban… című könyvében.

A homlokzaton római számmal írták fel az újjáépítés évét: 1856 •  Fotó: Facebook/Bánság Múzeuma Galéria

A homlokzaton római számmal írták fel az újjáépítés évét: 1856

Fotó: Facebook/Bánság Múzeuma

Az 1900-as évek elején az akkor tüzérkaszárnyaként és lőporraktárként szolgáló épület megsüllyedt, a falak megrepedtek. Ennek ellenére 1947-től oda költöztették a megyei múzeum történelmi és természettudományi részlegét, amely 2007-ig működött benne, de az addigra veszélyessé vált kastélyt lezárták a látogatók előtt, a közgyűjteményt kiköltöztették. A tervezett állagmegőrzés és restaurálás azonban nagyon lassan haladt, elsősorban a költségek magas volta miatt.

Az elmúlt években az országos jelentőségű műemléképület felkerült a földrengésveszélynek kitett magas kockázatú épületek listájára, ezért az állami költségvetésből 35 millió lejt kapott a megyei tanács a munkálatok folytatására, a koronavírus-járvány okozta gazdasági veszteségek ellensúlyozására indított országos helyreállítási és reziliencia-építési program (PNRR) keretében pedig további 32 milliót.

Ezt egészítheti ki a 6,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatás, ami Alfred Simonis szerint még mindig nem fedezi a teljes költségeket, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a négy sarokbástyás kastélyt, a bánsági nagyváros jellegzetes épületét „visszaadják” a lakosságnak.

A megyei tanács elnöke úgy becsülte, hogy a munkálatok még legalább négy-öt évig eltartanak.

korábban írtuk

Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására
Bár még távolról sincs meg a teljes összeg, ismét csurrant némi pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
2025. április 01., kedd

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba

Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba
2025. április 01., kedd

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia

A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia
2025. április 01., kedd

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert

Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert
2025. április 01., kedd

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön

Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön
2025. április 01., kedd

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá

Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá
2025. április 01., kedd

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet

Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet
2025. április 01., kedd

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét

Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét
2025. április 01., kedd

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke