A Román Akadémia szerint Bukarestnek nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem a – Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó – 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival.
2018. január 11., 15:542018. január 11., 15:54
2018. január 11., 17:192018. január 11., 17:19
A román tudományos elit csúcsszerve csütörtökön közzétett állásfoglalása szerint Romániának nincs problémája sem december elsejével, sem a Trianoni Békeszerződéssel, sem szomszédaival, sem a területén élő kisebbségekkel.
A dokumentum szerint a trianoni szerződés, a liberális demokrácia, az európai újjáépítés alapjául szolgáló wilsoni elvek, a „pax americana” jelentették Románia további létének alapjait. Bár az akadémia elvileg nyitott a vitára, nem fogadhatja el a „teljes relativizmus” elvét, nem tehet mindent vita tárgyává, nem hagyhat mindent megkérdőjelezni.
„Romániától nyugatra egyesek azt javasolják, hogy szervezzünk tanácskozást a centenárium alapjairól és előzményeiről, december elsejéről és a trianoni békeszerződésről. Klasszikus stratégia: nyissunk hivatalos vitát, amivel azt üzenjük a világnak, hogy itt létezik egy megoldandó probléma” – magyarázza fenntartásait a Román Akadémia. Úgy vélik: a keletről vagy éppen nyugatról érkező párbeszédfelhívások nem hitelesek, mert olyanoktól származnak, akik nyíltan hirdetik az illiberalizmust, és élen járnak az Európai Unió működési szabályainak megkérdőjelezésében. „Nem hirdetheted a liberalizmust Bukarestben, miközben Moszkvában vagy Budapesten illiberális vagy” – olvasható az állásfoglalásban.
A szerzők szerint az illiberalizmus ma az irredentizmust bátorítja, hamis vitákat erőltetve ideológiai alapon megkérdőjelezi a Trianon utáni európai rendet, politikai alapon pedig olyan átszervezést akar a román államra erőltetni, amely a szakadár mozgalmak térképére helyezné Romániát. A dokumentum leszögezi: Romániában nincs etnikai feszültség, más államok számára is modellként szolgál, az 1918-as egyesülés és „az akkori etnikumközi konszenzus fontos lecke azok számára, akik ma zavarosban halásznak”. Az akadémikusok abból következtettek a száz évvel korábbi egyetértésre, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nem polgárháború eredménye volt, az Erdélyben élő magyarok vagy németek „nem harcoltak sem az egyesülésért, sem ellene".
A Román Akadémia leszögezi: mindent megtesz azért, hogy a centenárium ne váljon a széthúzás, vagy etnikai feszültségek ürügyévé. A tudományos fórum szerint a valódi, nem formális magyar-román megbékélés legvilágosabb jele a román centenárium közös megünneplése lenne a legmagasabb politikai és diplomáciai szinten.
A szerdán megalakult koalíció célja a politikai stabilitás és az ország európai pályájának biztosítása, ugyanakkor a legionárius, szélsőséges ideológiák terjesztőinek elszigetelése – nyilatkozta szerda este az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerda este bejelentette, hogy Elena Lasconit támogatja az elnökválasztás második fordulójában.
A Központi Választási Iroda szerdán hivatalosan bejelentette, hogy hét politikai párt érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges választási küszöböt.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészei vádat emeltek egy kolumbiai állampolgár ellen, aki az ügyészek szerint egy oroszországi személy felbujtására fel akart robbantani romániai stratégiai jelentőségű célpontokat.
Európa-párti koalíciót kötött kedd este a parlamentben a PNL, a PSD, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója.
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács szerdán közölte, hogy a Fiatal Emberek Pártjának (POT) egyik képviselőjelöltje, Marian Rizea a kommunista rezsim titkosszolgálatának tisztje volt.
Nagyon gyorsan lebukott Călin Georgescu, a függetlenként az elnökválasztás második fordulójába jutott szélsőjobboldali jelölt, miután kedden este egy élő műsorban azt állította: nincs köze a fasiszta legionárius mozgalomhoz.
Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerdán kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) jogosan kérheti a kormányfői tisztséget.
Regionális fejlesztésekre, szociális kiadásokra, kkv-knak, új mentőautókra is utal ki pénzt szerdai ülésén a kormány – a Marcel Ciolacu által vezetett kabinet ugyanakkor 5 milliárd eurós hitelt is felvesz az infrastrukturális beruházások folytatására.
Călin Georgescu szélsőjobboldali államfőjelölt felülvizsgálná, mi legyen a NATO európai rakétapajzsa részeként a dél-romániai Deveselura telepített rakétatámaszpont sorsa.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás