Fotó: Pál Árpád
Az 1918-as román nagygyűlés centenáriuma esély lehetne a magyar-román megbékélésre, a magyarok nagy része pedig nem akar határmódosítást – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter az egyik román hírcsatornának.
2018. február 04., 17:512018. február 04., 17:51
2018. február 04., 18:072018. február 04., 18:07
Egyetlen magyar sem lenne kész meghalni Erdélyért – nyilatkozta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter a bukaresti Digi 24 hírcsatornának a magyar-román viszony kapcsán. Jeszenszky, aki 1990 és 1994 között irányította a magyar diplomáciát, a csatorna szombaton sugárzott, Diplomataútlevél című műsorában a riporter, Barabás Balázs azon kérdésére, miszerint elkerülhetetlenek-e a feszültségek Magyarország és Románia között amiatt, mert utóbbi idén az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumát ünnepli,
A hatalomban és az agresszivitásban hisznek. Magyarországon senki, pontosabban a jóérzésű emberek közül senki sem hiheti, hogy a határok megváltoznak. Ezt sem a romániai, sem a szlovákiai nacionalisták nem akarják elhinni, ezért megpróbálják meggyőzni a közönségüket a magyarveszély létezéséről. Ez ostobaság. Nem csak azért mert a magyarok békeszeretőek, de
Jeszenszky Géza szerint a centenáriumi évben lehetnek kisiklások, de nagyon jó dolgok is. „A kisiklások az agresszív hangnemben nyilvánulhatnak meg, mindkét fél részéről. Főleg akkor, ha Románia, vagy egyes román vezetők, illetve a román sajtó azt mondanák: ez a mi nagy győzelmünk a magyarok fölött, és mi, a győztesek diktálhatunk, főleg a magyaroknak, a romániai magyar közösségnek.
A normalitás jegyében folytatott politika olyan lenne, mint amit Lucian Boiánál olvastam, miszerint nekünk, románoknak meg kell értenünk, hogy ez egy nagyon fájdalmas téma Magyarország számára, a romániai és a magyarországi magyarok számára. De mi lehet a jó megoldás? Szerintem nem csupán annyi, hogy megértik: hogy a magyarok nem tudnak őszintén ünnepelni. Ezt természetes. Egyetlen józanul gonolkodó ember sem ünnepli a vereségét, a nemzeti kudarcot. A magyarok nem lepődnek meg azon, hogy a románok ünnepelnek, se a románok se lepődjenek meg azon, hogy a magyarok számára ez egyfajta gyász. De ennyi nem elég.
A visegrádi csoport kapcsán kifejtette: annak ő az egyik alapítója, és abban hisz, hogy az együttműködés célja az, hogy a csoport tagjai nagyobb befolyást gyakorolhassanak az Európai Unión belül. „De fölmerül a kérdés: milyen irányban? Ha a cél az, hogy nagyobb súlya legyen, nagyobb befolyása az EU gyengítése érdekében, hogy olyan csoporttá váljon, amely csökkenti a közös erőfeszítéseket, akkor kudarcra van ítélve, és nem lesz hosszú életű. Tönkreteszi a csoport szolidaritását. Láthattuk, hogy az elmúlt években a csoport egységesen lépett fel a migráció kérdésében, de létezett egy határvonal az Európa többi részével felvállalt konfliktusban.
A globális politika kapcsán úgy vélekedett, az Oroszország jelentette veszélyt nem szabad alábecsülni, a megoldás kulcsa pedig a NATO és az EU vezetőinek kezében van. Szerinte Oroszország addig terjeszkedik, amíg megengedik neki, ezért ő a NATO bővítése mellett foglal állást, mivel ez garantálja az európai békét.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
4 hozzászólás