Káosz. Jun Szogjol dél-koreai elnök szükségállapotot vezetett volna be, a hadsereg benne is lett volna, de a parlament végül megakadályozta
Fotó: Facebook/Jun Szogjol
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
2024. december 04., 08:572024. december 04., 08:57
Jun Szogjol közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Mint mondta, hamarosan összeül a kabinet megvitatni a helyzetet, amit követően hivatalosan fel fogja oldani a szükségállapotot.
A dél-koreai parlamentnek a 300-ból 190 jelen lévő tagja helyi idő szerint szerdára virradóra határozatot fogadott el a szükségállapot feloldásáról.
Vu Vonsik házelnök kijelentette, hogy a képviselők „az emberekkel közösen megvédik a demokráciát”.
A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.
A szükségállapot a parlament és a pártok működésének felfüggesztésével járt volna, és a hadsereg ezt meg is kísérelte kierőszakolni, de a parlamenti őrség, a képviselők és több polgár ellenállása miatt nem sikerült.
Jun Szogjol kedd este a YTN televízió élőben közvetített műsorában jelentette be a szükségállapot bevezetését arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, „szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket”.
Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása végett,
Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet.
Az ellenzék több mint 4000 milliárd dél-koreai von megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná a kabinet alapvető működését.
– mondta Jun Szogjol.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség beszámolója szerint a szöuli törvényhozás bejáratát lezárták.
„Tankok, páncélozott szállító járművek, lőfegyverekkel és késekkel felfegyverzett katonák fogják irányítani az országot” – hangoztatta Li Dzsemjung, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, akinek pártja többséggel rendelkezik a parlamentben.
„A Koreai Köztársaság gazdasága visszavonhatatlanul össze fog omlani. Polgártársaim, kérlek titeket, jöjjetek a nemzetgyűléshez” – tette hozzá. A bejelentés hírére a dél-koreai von jelentősen vesztett értékéből a dollárral szemben.
A fő ellenzéki párt lemondásra szólította fel az államfőt
A Demokrata Párt egy közleményben bejelentette, hogy „lázadás” miatt feljelentést tesz Jun Szogjol elnök és magas rangú biztonsági tisztviselők ellen, miután egyik napról a másikra szükségállapotot hirdettek, majd néhány órával később feloldották.
A dokumentum szerint feljelentést tesznek az államfő, a védelmi és belügyminisztere, valamint „a hadsereg és a rendőrség kulcsfigurái, így a szükségállapot parancsnoka és a rendőrfőnök ellen”.
A kormányzó párt, A Népi Erők Pártja (PPP) szerdán hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni az államfőt.
„Az elnöknek azonnal és részletesen magyarázatot kell adnia erre a tragikus helyzetre” – mondta Han Donghun, a párt vezetője a televízióban, hangsúlyozta, „minden érintettet felelősségre kell vonni”.
Reggel az elnök kabinetfőnöke és kulcsfontosságú tanácsadói „tömegesen nyújtották be lemondásukat” – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
A Koreai Szakszervezetek Konföderációja, az ország legnagyobb szakszervezeti tömörülése, amelynek mintegy 1,2 millió tagja van, „korlátlan általános sztrájkra” szólított fel Jun lemondásáig.
Szerda délig az államfő még mindig nem jelent meg a nyilvánosság előtt – írta jelentésében az AFP francia hírügynökség.
A dél-koreai pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtesz a pénzügyi piacok stabilizálása érdekében.
A helyi televízió tudósítása szerint időközben dél-koreai katonák próbáltak bejutni a parlament épületébe, érvényt szerezve a szükségállapotnak. A felvételeken parlamenti képviselők segédeit lehetett látni, ahogy poroltókkal igyekeznek távol tartani a katonákat.
A házelnök hivatala közölte, hogy az elfogadott határozattal semmis a szükségállapot kihirdetése, a dél-koreai törvények szerint ugyanis a parlament többségi szavazással feloldhatja a szükségállapotot.
Jun Szogjol bejelentését követően emberek sereglettek a parlament épülete elé, követelve a szükségállapot visszavonását. A Yonhap hírügynökség szerint üdvrivalgással fogadták a parlamenti határozatot. Mindennek ellenére továbbra is katonák tartózkodnak a parlament épületében és katonai járművek parkolnak a környéken.
A szükségállapot rendelkezéseinek végrehajtásával Park Anszu vezérkari főnököt bízták meg.
Felszólították a hónapok óta sztrájkoló orvosokat, hogy 48 órán belül álljanak ismét munkába. Hangsúlyozták, hogy a rendkívüli jogrend megsértőit bírósági határozat nélkül őrizetbe vehetik.
Mun Dzsein volt elnök az X-en fejezte ki azon reményét, hogy a parlament gyorsan közbelép a demokrácia védelme érdekében. „Felkérem az embereket, hogy csatlakozzanak, védjék meg a demokráciát, és segítsenek abban, hogy a nemzetgyűlés rendesen működhessen” – tette hozzá. A Fehér Ház egyik szóvivője közölte, hogy Washington kapcsolatban áll a szöuli vezetéssel, és szorosan nyomon követi a fejleményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Izrael jobboldali kormányának a héten számos kellemetlen gesztust kellett lenyelnie Donald Trump amerikai elnök részéről, de diplomatikusan csendben maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!