„Ehhez a gyulafehérvári ígéretek betartásán keresztül vezet az út” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke hozzátette: az erdélyi magyarság a múlton nem tud osztozni a román többséggel, de a jövőt talán együtt tudja tervezni vele. „Talán sikerül a bizalmi szintet olyannyira megemelni, hogy képesek legyünk a közös jövő építésére” – tette hozzá Kelemen Hunor. Szerinte az igazságosság évének kinyilvánítására az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója és az igazságosnak nevezett Mátyás király trónra lépésének az 560. évfordulója teremt alkalmat.

Az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozat részleteiről Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszélt. Elmondta: a programokkal az erdélyi magyar közösséget, a román közvéleményt és a nemzetközi döntéshozókat is meg kívánják szólítani.

A magyar közösségnek szánt programok között említette, hogy

Dokumentumfilmekkel és Erdély hat városát érintő előadássorozattal, valamint három konferenciával kívánják áttekinteni az erdélyi magyarság történetét. Porcsalmi Bálint azt is bejelentette, hogy 2018-ban elkészül az erdélyi magyar intézmények katasztere.

A román közösséget kétféle román nyelvű „magyarságkampánnyal” kívánja megszólítani a szövetség: egy tájékoztató kampánnyal és egy provokatív, a sztereotípiákat viccesen kiforgató kampánnyal is.

A nemzetközi közösséget egy állandó angol és német nyelvű tartalomszolgáltatással célozza meg az RMDSZ. Ezen keresztül a megoldásra váró kisebbségi kérdésekre, a jogtiprásokra akarja felhívni a figyelmet a szövetség, és ellensúlyozni akarja az utóbbi hónapokban felerősödő, a magyar közösséget lejárató és az RMDSZ-t hiteltelenítő nemzetközi kampányt.

Változatlanul feladatának tartja, hogy az őshonos kisebbségek ügyét napirenden tartsa és előre vigye az Európai Unióban. „Ha az EU meg akarja őrizni sokszínűségét, az őshonos kisebbségek védelmében döntést kell hoznia” – jelentette ki. Valószínűsítette azonban, hogy ha áprilisig sikerül is összegyűjteni az EU tagállamaiból az egymillió támogató aláírást, a kisebbségvédelmi kérdés csak a 2019-es európai parlamenti választások után felálló Európai Bizottságnak kerül az asztalára. 

Az SZKT ülésén vendégként jelen levő Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként mondott köszönetet az RMDSZ-nek az aláírásgyűjtésért. Elmondta: az erdélyi aláírásgyűjtési kampány módszereit vitték el a FUEN többi tagszervezetébe, és

Hozzátette: az a tény, hogy Erdély adja majd az aláírások negyedrészét, megerősíti az RMDSZ kezdeményező szerepét, és számára is biztos támaszt jelent a FUEN-ben, mert azt üzeni, hogy az erdélyi magyarság nagy, erős és elszánt közösség. 

Vincze Loránt beszámolója szerint a kampány első két és fél hónapjában Európában összesen 360 ezer aláírás gyűlt össze. Úgy vélte, ebben az ütemben a hátralévő négy hónap alatt elérhetik a célként kitűzött 1,1 milliós számot. Reményét fejezte ki, hogy nagy számban lesznek magyarországi aláírások is a kampány végére, és rendkívül fontosnak tartotta, hogy a német állam vezetői támogatásukról biztosították a polgári kezdeményezést. 

Megjegyezte viszont, hogy

Románia ismét pert indított az Európai Bizottság és a kezdeményezés ellen, a múlt héten pedig azt kérte Brüsszelben, hogy tiltsák be a FUEN regionális tanácskozását, és unos-untalan azt ismételgeti, hogy semmiképpen ne legyen uniós támogatása a kisebbségvédelemnek" - jelentette ki a FUEN elnöke. 

A témához kapcsolódva Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője kezdeményezte, hogy a magát kisebbségvédelmi mintaállamnak tekintő Románia emelje a kisebbségvédelmet a 2019 első félévében esedékes román EU-elnökség kiemelt témájává.